PASARÉTI SÉTA
WAP-barát szöveg
6 pontos multiláda, minden ponton egy jelszórészlettel és a hatodik pont koordinátáinak egy-egy részével.
1. jelszórészlet: Wallenberg szobor melletti két kőfalon szereplő szavak közül, az amelyik kétszer szerepel. A 6. pont koordinátáiban a "CD"= a szobor állításának évszámában szereplő számjegyek összege.
2. jelszórészlet: Gábor Áron emlékmű készítő vezetéknevének első betűje. A 6. pont koordinátáiban a "B"= az emlékmű állításának évszámában szereplő középső két számjegy különbsége.
3. jelszórészlet: Pasaréti templomban a belső szobor alatti szöveg legalsó sorának (7 betű) 1. betűje. A 6. pont koordinátáiban az "F"= a külső ajtók száma, ahol a kétszárnyú ajtó kettőnek számít.
4. jelszórészlet: Bartók Béla emlékháznál elhelyezett ládában, a ládáért nem kell a kerítésen belülre menni! Alternatív rejtés a szemközti pad hátoldalán. A 6. pont koordinátáiban az "E"= a házszám utolsó számjegye.
5. jelszórészlet: Nagy Imre dombormű készítő vezetéknevének első betűje. A 6. pont koordinátáiban a "GA"= a házszám.
6. jelszórészlet: N47°AB,CDC; E18°DE,EFB; h=BFA ponton található négyjegyű szám.
A teljes jelszó: 1-6 pontok jelszavai egymás után írva, szóköz nélkül.
WAP-barát szöveg vége
Részletes leírás
Egy 6 pontos pasaréti sétára invitállak, melyet végig zöld környezetben tehetsz meg. Minden ponton találsz egy jelszórészletet, és a hatodik pont koordinátáinak egy-egy részét. A láda Pasarét nevezetességeiből a következőkhöz visz el: Raoul Wallenberg, Gábor Áron, Pasaréti tér, Bartók Béla, Nagy Imre.
Pasarét elnevezése, története
Pasarét nevét nem valamelyik török pasa rétjéről kapta, hanem a felvilágosodás korában megkezdett nyelvújításnak köszönheti. A 19. század elején Buda polgársága többségében német volt, így mindenki németül beszélt, és a közterületek is német nevet viseltek. Pasarét területét akkor Disznórétnek (Sauwiesen) és Zsírdombnak (Schmalzbergel) nevezték. Döbrentei Gábor 1844-ben a Honderű újságban 56 budai köznévre tesz magyar nyelvű javaslatot, amit Buda közgyűlése 1847. június 11-én fogad el. Ekkor kapja nevét Pasarét mellett Csillebérc, Dobogókő, Farkasrét, Gazdagrét, Hűvösvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kamaraerdő, Kelenföld, Madárhegy, Mártonhegy, Mátyáshegy, Naphegy, Németvölgy, Orbánhegy, Őrmező, Rézmál, Sasad, Sashegy, Svábhegy, Szemlőhegy, Szépvölgy, Törökvész, Tündérhegy, Vérhalom, Zugliget. Döbrentei Gábor 1786. december 1-én Nagyszöllősön született és 1851. március 28-án Budán halt meg. Iskoláit Pápán, Sopronban, Wittenbergben, Lipcsében végezte. Irodalmi és tudományos munkát végzett, cikkeket jelentetett meg és folyóiratot szerkesztett, Moliére-t és Shakespeare-t fordított, gyermekkönyveket írt, kiadta Berzsenyi összes műveit. Az Erzsébet-híd budai oldalán a Döbrentei és Apród utca sarkán állt az a ház, amelyben lakott. Sírja a Kerepesi temetőben található. Az 1880-as években a mai Pasaréti út elején, a Vasas pálya helyén kőszén- és agyagbánya működött. Ekkor a főváros megbízásából építették a Pasaréti utat és a környéket villatelepnek parcellázták. Pár évtized alatt kialakult a városrészre ma is jellemző kertes, nagypolgári, villás kép, mely a mai napig is sok ismert művész, író és tudós lakóhelye.
1. pont
N 47° 30,821' E 19° 0,194' 154 m [GCPASA-1]
A jelszó 1. része a szobor melletti két kőfalon található szavak közül az, amelyik kétszer szerepel.
A 6. pont koordinátáiban a "CD"= a szobor állításának évszámában szereplő számjegyek összege.
Raoul Wallenberg
1912. augusztus 4-én született Stockholmban, valószínűleg 1947. július 16-án halt meg Moszkvában az NKVD lubjankai börtönében. Svéd diplomata. Szülei Svédország egyik leggazdagabb nagytőkés bankár családja. Iskoláit Stockholmban végezte, majd 1935-ben a michigani egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. Ezt követően visszatér Svédországba és nemzetközi kereskedelemmel foglalkozik. Az Egyesült Államok kérésére a Stockholmban működő Háborús Menekültek Tanácsa tervet dolgoz ki az európai zsidóság megmentésére. Ennek keretében 1944. július 9-én Budapestre küldik a zsidó deportálások meggátolására. Vesztegetéssel, fenyegetéssel, hamis svéd dokumentumokkal többszázezer embert szabadít ki gettókból és halálmenetekből, szembeszállva német és nyilas katonákkal. Munkáját fél éven keresztül végzi, a szovjet csapatok bevonulását követően 1945. január 17-én eltűnik, és többek elmondása szerint az NKVD börtönébe hurcolják, ahol életét veszti.
2. pont
N 47° 30,906' E 19° 0,065' 154 m [GCPASA-2] A jelszó 2. része az emlékmű készítő vezetéknevének első betűje.
A 6. pont koordinátáiban a "B"= az emlékmű állításának évszámában szereplő középső két számjegy különbsége.
Gábor Áron
1814. november 27-én született az erdélyi Bereckben, apja Gábor István városi jegyző, anyja Hosszú Judit. A gimnáziumot a csíksomlyói ferenceseknél végezte, elsajátította az asztalos szakmát, majd székely határőr ősei példáját követve katona lett. 1831-től Kézdivásárhelyen gyalogezrednél szolgált, majd Gyulafehérváron tüzérségi ismereteket szerzett. 1840-től tüzérezrednél szolgált, 1845-ben leszerelt. Budapesten és Bécsben katonai műszaki előadásokat hallgatott, megismerte az ágyúk szerkezetét, majd visszatért Bereckre. 1848-ban Moldvában élt, a szabadságharc hírére hazatért Erdélybe.
1848 őszére az osztrák csapatok elfoglalták Erdélyt, november végén Székelyföldön már csak Háromszék volt magyar kézen. Az 1848. november 12-i népgyűlésen felmerült, hogy Háromszék is kapitulál, de Gábor Áron meggyőzte a népgyűlést a kitartásról. Vállalta, hogy ágyúkat készít, és hat ágyút már két hét múlva Sepsiszentgyörgy piacán bemutat, és próbalövéseket végez. Első ágyúit Bodvajon öntötte házilagosan készített kezdetleges öntőformákkal, de 1848. november 27-én Sepsiszentgyörgy piacán tartott próbalövése célba talált. Két nap múlva a hídvégi csatában az ágyúk segítségével megverték a Puchner tábornok által vezetett osztrák császári sereget. Ennek köszönhetően a hadiszerencse megfordult, és 1849 elejére Bem apó vezetésével egész Észak-Erdély magyar kézre került.
Az ágyúöntés népi összefogással történt, Gábor Áron fél év alatt 73 ágyút öntött. Az alapanyag elsősorban az erdélyi templomok harangjai, illetve háztartási réz- és ónedények, faliórák vasnehezékei voltak, besegítettek a helybéli parasztok, kézművesek. Gábor Áron megszervezte a lőszergyártást, a tüzérképzést, a katonai védelmet. Kossuth Lajos őrnaggyá és a székely tüzérség főparancsnokává nevezte ki.
Gábor Áron 1849. július 2-án Uzonnál esett el az egyesített osztrák és orosz cári csapatokkal szembeni ütközetben, ahol egyébként a magyarok diadalmaskodtak. 1892-ben Eresztevényen monumentális emlékművet állítottak sírja fölé. Gábor Áron emlékét a gyerekek között is kedvelt népdal őrzi, Magyarországon az 1950-es években vasöntödét-gépgyárat neveztek el róla.
Berecken 1992-ben avatták fel Gábor Áron szobrát, mely Vargha Mihály alkotása. Magyarországon nem sok szobor állít emléket Gábor Áronnak, s talán érdemtelenül keveset tudunk róla.
3. pont
N 47° 31,455' E 18° 59,594' 167 m [GCPASA-3] Akinek a tiszteletére építették a templomot, annak az épület előterében található a szobra. Amikor a belső ajtók zárva vannak, a külsőket akkor is nyitva tartják, így a szobor egész nap megközelíthető (de természetesen éjjel a külső ajtókat is bezárják). A jelszó 3. része a szobor alatti szöveg legalsó sorának (7 betű) első betűje.
A 6. pont koordinátáiban az "F"= a külső ajtók száma (ahol a kétszárnyú ajtókat kettőnek kell számolni).
Pasaréti tér
A Népszabadság 2006. év végén kezdeményezte a magyarországi 7 csoda kiválasztását, ennek keretében 2007. februárjában a legtöbb szavazatot kapott építészeti művekből egy szakértő bizottság kiválasztotta a versenyben maradt 21-et. Ezek között található a Pasaréti tér, templom és buszvégállomás épületegyüttese. A ferencesek 1929-ben telepedtek le Pasaréten, és pár éven belül kezdeményezték templom építését. 1931-ben bízták meg Rimanóczy Gyulát, akinek a tervei alapján 1933-34-ben valósult meg az épületegyüttes. Rimanóczy Gyula 1903. január 19-én született Bécsben, 1958. december 19-én halt meg Budapesten. Ybl díjas és Kossuth díjas építész, a magyar avantgárd építészet kimagasló alkotója, a Bauhaus irányzat követője. További jelentősebb alkotásai a Műszaki Egyetem R épülete, Közlekedési és Postaügyi minisztérium, a gödöllői Ganz Árammérőgyár, postás nyugdíjasotthon. A teret és a buszpályaudvart 2002-ben felújították, az itt lévő MATTEO étterem több alkalommal is megkapta Budapest legjobb étterme díjat. A téren körforgalmat alakítottak ki, közepén Szűz Mária szobrával.
4. pont
N 47° 31,681' E 18° 59,529' 186 m [GCPASA-4] A jelszó 4. része a ládában található.
A 6. pont koordinátáiban az "E"= a házszám utolsó számjegye.
A láda 18x11x7 cm nagyságú, műagyag doboz. Tartalma: füzet, üdvözlő szöveg, 2 toll, ceruza, 2 radír, nyaklánc, karkötő, könyvjelző, 3D szemüveg, kulcstartó, házikó, állatkák, karácsonyi üdvözlő, szívecske.
Bartók Béla
1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, elhunyt 1945. szeptember 26-án New York-ban. Zeneszerző, zongoraművész, zenetudós, az MTA tagja. Apja iskolaigazgató, anyja zongorista és tanár. 1892-től négy évig Erkel Ferenc fiánál, Erkel Lászlónál tanul Pozsonyban, majd a budapesti Zeneakadémiát végzi el 1903-ban. Zeneszerző pályafutására nagy hatással van a magyar népzene, Kodály segítségével évtizedes népzenei gyűjtőmunkát végez Magyarországon, Erdélyben, Szlovákiában, Észak-Afrikában. Első műveit elutasítás fogadja, amikor színpadi művekre komponál zenét: Fából faragott királyfi, Kékszakállú herceg vára, Csodálatos mandarin. A két világháború között bejárja a világot, és ekkor válik elismert előadóművésszé és komponistává. 1932 és 1940 között Magyarországi tartózkodása idején Pasaréti házában élt, ezt követően a fasizmus elől feleségével az Egyesült Államokba menekült, és itt halt meg. Fontosabb művei: Kossuth szimfónia, Cantata profana, vonósnégyesek, zongoraversenyek, hegedűversenyek, Concerto, Yehudi Menuhinnak írt hegedűszólószonáta.
Az emlékház hétfő kivételével 10-től 17-ig látogatható, heti gyakorisággal tartanak benne koncertet.
5. pont
N 47° 31,428' E 18° 59,823' 183 m [GCPASA-5] A jelszó 5. része a dombormű készítő vezetéknevének első betűje.
A 6. pont koordinátáiban a "GA"= a házszám.
Nagy Imre
1896. június 7-én született Kaposváron, 1958. június 16-án végezték ki Budapesten. Politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. Szegényparaszti református családból származik, apja szerelőmunkás, anyja cselédlány. Kaposváron négy elemit és négy polgárit végez, majd egy kétéves géplakatos segédi oklevelet szerez, ezt követően beiratkozik felső kereskedelmi iskolába, amit nem tud elvégezni, mert 1915 májusában behívják katonának. 1918-ban orosz fogságba esik, belép a Vörös Hadseregbe és a bolsevik pártba. 1921-ben tér vissza Magyarországra. 1925-ben belép a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1927-ig 6 év alatt 3 évet tölt börtönben. 1930-tól 1944-ig a Szovjetunióban él, a Komintern munkatársa, szovjet állampolgár. Vologya fedőnéven az NKVD ügynöke, jelentései alapján 13 embert ítélnek halálra. Dolgozik a moszkvai rádió magyar nyelvű adásánál. 1944. november 4-én tér haza Magyarországra. 1944 decemberétől földművelésügyi miniszter, 1945-ben belügyminiszter, majd élelmezésügyi miniszter. 1949 augusztusában kizárják a pártból, ezt követően a Gödöllői Agráregyetem rektora. 1950-től ismét földművelésügyi miniszter. 1953. július 4-től miniszterelnök, kormánya szakít az erőltetett iparfejlesztéssel. 1955. májusában ismét kizárják a pártból, majd az 1956 nyarán megindult politikai változásokkal együtt aktivizálódik. 1956. október 24-én ismét miniszterelnök 1956. november 4-ig. Állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett, bejelenti a Varsói Szerződésből való kilépést. A szovjet csapatok bevonulásakor a jugoszláv követségen kap menedéket, ahonnan november 21-én elrabolják és családjával a romániai Snagovában őrzik 1957 áprilisáig. Innen Magyarországra szállítják és 1958. június 15-én halálra ítélik Gimes Miklóssal, Maléter Pállal, Szilágyi Józseffel és Losonczy Gézával együtt. Exhumálják és 1989. június 16-án ünnepélyesen újratemetik. Kádár János halála napján 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálja. Hét évig élt Pasaréten. A Kossuth téren Varga Tamás szobrászművész állított neki emléket.
1958-ban a házat a családtól elvették, 1990-ig az osztrák katonai attasé lakott benne. Ma az MTA Nagy Imre Ház előzetes bejelentkezés után látogatható.
6. pont "N47°AB,CDC; E18°DE,EFB; h=BFA m"
ponton találod a jelszó 6., utolsó részét, egy négyjegyű számot.
A teljes jelszó: 1-6 pontok jelszavai egymás után írva, szóköz nélkül.
Ha még van egy kis időd, akkor felkeresheted a Szilágyi Erzsébet fasor 79-et, itt lakott Németh László, nemrég elkészített szobra a Pasaréti út 13. alatt található, a Vasas SC mellett.
Németh László
1901. április 18-án Nagybányán született, Budapesten Pasaréten élt és alkotott, 1975. március 3-án Budapesten halt meg. Kossuth díjas író. Apja gimnáziumi tanár, anyja tisztviselő család gyermeke. Tanulmányait Budapesten végezte, először bölcsésznek készült, de végül orvosként végzett. Fogorvosként, majd iskolaorvosként dolgozott. 1925-ben a Nyugat novella pályázatát megnyerte, könyvismertetései jelennek meg. Regényeket ír, a népi írókhoz tartozik Erdélyi Józseffel, Illyés Gyulával, Kodolányi Jánossal és Szabó Lőrinccel. Tanú címmel lapot indít, több folyóirat munkatársa. 1951-ben lefordítja Tolsztoj Anna Karenináját. Főbb művei az Iszony, Égető Eszter, Bolyai, Gallilei.
A séta után, ha megéheztél betérhetsz Németh László lakása mellett a Lugas étterembe, a Szilágyi Erzsébet fasor 77-be, mely évtizedek óta az ország egyik legjobb étterme.
