Elhelyezés időpontja: 2006.11.18 16:15
Megjelenés időpontja: 2006.11.20 22:10
Utolsó lényeges változás: 2019.09.16 22:23
Utolsó változás: 2019.09.16 22:27
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Luilui és Judit
Ládagazda: luilui Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Megtalálások száma: 496 + 2 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP: Két pontos multi geoláda. Jelszórészletek sorrendben:
1. pont: Villanyszekrény sarkán olvasható háromjegyű szám.
2. pont: Erdősávban,tuskót keress!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
2007. április 15.-én 150 éve, hogy becsapodott a kabai meteorit!
LÁDA
1. pont N 47° 21,427' E 21° 16,401' 90 m [GCKAME-1]: 2. pont N 47° 21,442' E 21° 17,985' 89 m [GCKAME-2]
A láda mérete: 17x7x5cm. Rejteke, az országút melletti erdősáv, ahol egy farönk oltalma alá helyeztük(az árok felőli oldalon keresd). Mivel senki nem rendelkezik ma már pontos koordinátákkal, a ládát a meteorit becsapódásának feltételezett helye közelében rejtettük el.
METEORITOK
Meteorok óriási számban csapódnak a Föld légkörébe - különösen az augusztusi csillaghullások idején - de csak ritkán érik el a föld felszínét, mivel a légkörben többnyire elégnek, elpárolognak. A kabai meteorit azon ritka kivételek közé tartozik, amelynek magja elég nagy volt ahhoz, hogy túljusson a légkörön. A fényjelenség, amelyet lehullása okozott, nagy feltűnést keltett, a Debrecentől Karcagig terjedő területen többen észlelték. A meteorit már közel másfél évszázada a község büszkesége és nevezetessége, és azóta soha feledésbe nem merülve újra meg újra felkelti a kabai polgárok érdeklődését.
Meteorit - a bolygóközi térből a Föld felszínére lehullott testek megnevezése. A meteoritok a Föld felszínére természetes úton került, anyagminták. Meteornak kezdetben a lehulló test által a légkörben kiváltott, látható hatást nevezték ( hullócsillag ), ma már a bolygóközi térben mozgó kisebb testeket is így nevezzük. A bolygóközi térben mozgó parányi, porszemnyi testek elnevezése mikrometeirit; ezek a légkörrel nem rendelkező bolygók, holdak vagy kisbolygók felszínére csapódva koptatást okoznak ( mikrometeorit erózió). A lényeges légkörrel rendelkező testek esetében a kisebb meteoritok elégnek a légkörön való áthaladás közben. - A Föld felszínére hullott meteoritok zöme kőmeteorit, kisebb részük vas vagy kő-vas meteorit. A Naprendszer leggyakoribb anyagáról azonban még nincs Földön kivüli mintánk, mert jégmeteoritot még nem találtak. Legkisebb arányban a szenes kondrit meteoritok találhatók, amelyek a Naprendszer legősibb anyagösszetételét képviselik, de laza szerkezetük miatt kevés éri meg a földet érést. ( A rég hullott és később megtalált meteoritok eloszlása más, mert a földi kövek között a kőmeteoritokat nehéz észrevenni. ) A meteoritok között találtak a Holdról, illetve a Marsról származókat is, eredetüket izotópösszetétel alapján állapították meg.
A KABAI METEORIT
"A múlt 1857-ik év ápril 15-kén estveli 10 óra tájban Kaba helységnek egyik jómódú és értelmes lakosa Szilágyi Gábor aludt a háza előtt, tehát a szabad ég alatt, midőn is egy sajátságos zörej által, - mely az ő kifejezése szerint a mennydörgéstől egészen különböző volt - álmából fölriasztatott, s ekkor látott, egyébként felhőtlen ég és szélcsendes idő mellett, egy szerinte kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító tüzes testet, mely Földes helység felől, tehát délkeleti irányból jőve, ívképű mindegy 4 másodperc alatt bevégezte. Ezen tüneményt több szomszéd sőt távolabbi helységek lakosai is észlelték, nevezetesen pedig debreceni és karcagi lakosok is. Másnap korán reggel Szilágyi Gábor a tanyájára lovagolt ki, mikor is útközben lova egyszer hirtelen neki bokrosodva horkolni kezdett, s tovább menni nem akart; ő pedig a szekér-járta úton megpillantott egy fekete követ, mely a kemény földbe annyira be volt nyomúlva, és ékülve, hogy fölülete épen a földdel telt. A föld a kő körül be volt horpadva s megrepedezve. Kén- vagy egyéb szagot Szilágyi Gábor ekkor nem vett észre. E fölfedezés dacára folytatta útját és csak estve felé tanyájáról visszajőve ment ki a szomszédokkal és nézőkkel a hely színére ásóval és kapával fölfegyverezve s a lebkövet kiásta" A Kollégiumnak ajándékozták a meteoritot, csupán kicsiny apróbb töredéket tartottak meg, de hamarosan ezt is Debrecenbe vitték.
Lelőhely: Kaba, Hajdú-Bihar megye, HUN Koordináták: É 47° 21'; K 21° 18' Hullott/talált: Hullott Hullás ideje: 1857. 04. 15. 22:00 Típus (1. szint): Kő Típus (2. szint): Kondrit Típus (3. szint): Szenes kondrit Földet ért tömeg: 4 kg (Ebből közgyűjteménybe került 3 kg)
A követ - talán éppen nagy híre miatt - az emberek nagyobbnak képzelik, mint amilyen az valójában. Tetején kissé kicsúcsosodó cipóra emlékeztet, legnagyobb átmérője 16,4 cm, a legkisebb 10 cm, magassága 10,8 cm. Eredeti súlya 2877 gramm lehetett, jelenlegi súlya, a vizsgálati célra leválasztott darabok nélkül, alig több mint két és fél kilogramm. Felületét enyhén fénylő fekete megolvadt réteg borítja, amely akkor keletkezett, amikor a kő a Föld légkörébe behatolt és kb. 700 C°-ra felhevült. Ebben a megolvadt rétegben a légnyomás a cipó csúcsától kiinduló barázdákat vájt.
-2007.02.25. -Sajnos, újra telepítettük a ládát, remélhetőleg tartósabb helyre.
-2010.11.07. -Az oszlop koordinátája módosítva.
-2012.03.25. -Az oszlopon "megerősítettem" a számot. A láda a helyén volt.
-2015.05.25. -Az oszlop koordinátája és jelszava módosítva.
-2019.09.15. -1. pont javítása és láda ellenőrzése.
Kérek mindenkit, nagyon óvatosan lásson hozzá a láda kivételéhez és a visszarejtéshez is!
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
Hajdúszoboszlói pihenés "kipihenése" 8/5. [Geoládák v4.2.6]
Hajdúszoboszlói kikapcsoló-héten, ki szerettem volna már szakadni a folyamatos "igyunk egy pálinkát!" körből, így autós túrázást terveztem be a kezelések utáni csendespihenő időszakára. Tetétlen után ide már teljes sötétben érkeztem, így sajnos a bemutatatnó látnivalóból nem jutott semmi sem - de ez csak a rossz időpontválasztásomra vezethető vissza :) innét már indulnom kellett vissza Szoboszlóra. Köszönöm hogy megmutattad a helyet!
N 47° 21,427' E 21° 16,401' 90 m [GCKAME-1]
