Hárompontos multiláda a Cserhátszentiváni-medencében. Jelszórészletek a bejárásuk javasolt sorrendjében:
1. N 47° 56,263 E 19° 35,203 251 m itt a kilátó alsó részén keresd. Egy lapkán lévő 4 betűs szó. (A kilátóra most nem lehet felmenni!)
2. N 47° 56,303 E 19° 35,172 217 m mikroládában rejtőzik az egykori strand romjai közelében, a patak Geológiai tanösvény felöli oldalán, egy kétágú fa rejtekében. (A patak magas vízállása esetén a jelszó a tanösvényen végigmenve az utolsó tábláról is leolvasható: kétjegyű római szám. N 47° 56,359 E 19° 35,243)
3. N 47° 55, 462 E 19° 35,270 192 m a Hármasforrás közelében lévő pusztuló öreg fa üregében egy láda. A jelszórészlet leolvasható a "vízköpő" hátuljáról is.
A jelszó a három szó egybeírva, 1-3-2 sorrendben.
A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 3754-1/2010 Ikt. számú határozatában, az Ipolyerdő Zrt 10-19-77/2010. Ikt.számú hozzájárulásában, valamint Cserhátszentiván Önkormányzata a geoláda fenntartását, illetve kihelyezését engedélyezte.
A táj
A tűz és a víz, a régmúlt idők vulkánjai és tengere formálta cserháti táj számunkra legkedvesebb és legszebb medencéjéhez hív ez a láda. A Cserhátszentiváni-medence jóval a vulkánosság befejeztével keletkezett, kéregmozgások és lepusztulások hozták létre. Kemény andezittakarójú helyek - Bézma (514 m), Középhegy (414 m), Pelecke (342 m) - ölelik körül óvón a hullámos felszínű medencében megbúvó kis palócfalut, Cserhátszentivánt. Átfut rajta az északról érkező Zsunyi-patak, majd az andezitben utat vágva magának eltűnik a Bézma és a Középhegy között a vidék legszebb völgyáttörésében. Később áthalad Ecsegen is, de addigra már átkeresztelkedett: Szuha-patak lett a neve.
Ennek az övezetnek jellemző erdőtípusa a cseres-tölgyes, melyről a tájegység a nevét is kapta. Gazdag cserjeszintének meghatározó faja a húsos som, melynek sötétvörös csonthéjas termése színezi ősszel tömegesen a domboldalakat.
Cserhátszentiván
"A község 1906-ban kapta meg a Cserhátszentiván nevet, előtte csak Szentivánként jegyezték a krónikák. A XIII. században Scentivan Berche néven említik. Névadója feltehetőleg a falu védőszentjeként ismert Keresztelő Szent János...
A XVIII. század elején települt újra, 1734-től már nemesi községként szerepelt, szigorú szabályrendelettel. Egykori kiváltságaikra, nemesi mivoltukra még ma is büszkék a szentiváni lakosok.
Katolikus temploma 1759-re épült fel, mivel a régi romba dőlt. 1760-tól van önálló plébániája. Bár korábban lutheránusok is lakták (evangélikus szlovákok települtek be a XVIII. század elején), ezek a későbbiekben fokozatosan elmagyarosodtak, katolikusokká váltak... Imaházuk is épült, ami mára lerombolt állapotba került.
1870-től a falu körjegyzőségi központként működött 1945-ig.
A múlt század első felében, az 1930-as évektől a falu kedvelt üdülőhellyé vált. A Zsunyi-patak és a völgyében eredő langyos hőmérsékletű forrás vizének felfogásával egy nagyobb, 70x18 méteres strandfürdőt építettek. 22-25°C-os vizével, kabinokkal, vendéglővel, fagylalttal szolgálta ki a népes vendégsereget. A standot a II. világháború után még rövid ideig használták, később magára hagyták, s fokozatosan lepusztult. A kétszáz főt sem elérő település vezetése ma több olyan programba fogott, amellyel ha a strandfürdőt visszaállítani, nem is tudja, de környezetét újból széppé, vonzóvá próbálja varázsolni."
(Harmos Krisztián-Stadler Árpád-ifj. Stadler Árpád: Két falu a Szuha mentén. Cserhátszentiván és Ecseg természeti, kultúrtörténeti értékei című könyvéből)
Látnivalók
Ha már eljön az ember ide, érdemes kicsit körbenézni ebben a kedves kis cserháti faluban.
1. A templomban látható a falu híres szülöttjének, Bakallár József festőművésznek megszokottól eltérő ábrázolása Krisztusról a keresztfán.
2. A temetőhöz a templomhoz közeli úton sétálhatunk fel, itt találjuk a falu régi templomának maradványaként a felújított harangtornyot. Szép kilátás nyílik innen a tájra és a falura.
3. Az evangélikus templom és a gúlafedelű, deszkából készült harangláb düledező építményeit a Rákóczi út 29. sz. alatti ház kertjében találhatjuk, az útról is jól láthatók.
4. A zsidótemető (N 47°56, 570 E 19° 35, 103) megmaradt síremlékei messziről világítanak a Pelecke-hegyre vezető domboldalon. Valamikor a környező településekről is ide temetkeztek, idővel elhagyottá vált, lassan eltakarta az aljnövényzet és az erdő. A kilencvenes évek elején megtisztították a környezetét és ma már folyamatosan rendben tartják. Ha kissé továbbmegyünk a Pelecke irányába, az N 47°56, 716 E 19° 34,959 ponton lévő sziklákról szép kilátás nyílik a Zsunyi-patakvölgy áttörésére, a Bézma és a Középhegy masszívumára.
5. A Geológiai tanösvényen is érdemes végigsétálni, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium és az Aggteleki Nemzeti Park támogatásával építettek ki. Félúton láthatjátok az egykori strandfürdő fákkal benőtt romjait. (Ide persze, a ládázóknak amúgy is el kell jönniük...
6. Végezetül a
Bableves Csárdát ajánljuk a figyelmetekbe, ha még nem vettétek volna észre az idevezető úton. Bablevesük mindig kitűnő, de jók a vad- és a palóc jellegű ételeik is. (Ezt a tapasztalat, nem az érdek mondatja velünk.)
Megközelítés
Járművel a 21-es útról Hollókő felé kell letérni, majd Alsótoldnál balra fordulni. Érdemes a kocsit a
N 47° 56,296' E 19° 35,005' 220 m [GCCSEM+parkoló] ponton hagyni.
Vonattal: A Budapest-Salgótarján vonalon Pásztónál kell leszállni, majd autóbusszal továbbmenni Cserhátszentivánra.
Felkeresendő helyszínek (javasolt sorrend: I-II-III)
I.
N 47° 56,263' E 19° 35,203' 251 m [GCCSEM-1]
A felhagyott kőbányától a dombra felvezető úton közelíthető meg. A kilátó felé tartva az elénk táruló Cserhátszentiváni-medencében és környezetében gyönyörködhetünk. a jelszórészt a kilátó alsó részén keresd. Egy lapkán lévő 4 betűs szó. (A kilátóra most nem lehet felmenni!)
II.
N 47° 56,303' E 19° 35,172' 218 m [GCCSEM-2]
A Geológiai tanösvény elvezet a már több mint 60 éve pusztulásban lévő kis hegyi fürdő romjaihoz. A jelszórész mikroládában rejtőzik az egykori strand romjai közelében, a patak Geológiai tanösvény felöli oldalán, egy kétágú fa rejtekében. (A patak magas vízállása esetén a jelszó a tanösvényen végigmenve az utolsó tábláról is leolvasható: kétjegyű római szám. N 47° 56,359 E 19° 35,243)
III.
N 47° 55,462' E 19° 35,270' 193 m [GCCSEM-3]
A Zsunyi-patak partján a kék kereszt turistajelzésen haladva 20 perces sétával elérhetjük a bővizű Hármasforrást. Tőle nem messze egy pusztuló öreg fa üregében lapul a láda. A jelszórészlet a többszöri ládaeltűnés miatt most már fellelhető a közeli "vízköpő" hátulján is.
Jelszó három szavát I-III-II sorrendben egybeírva adjátok meg.
Mivel a láda pontjai természetvédelmi területen találhatók, azok csak gyalogosan közelíthetők meg! Kedvezőtlen tapasztalat esetén a láda eltávolításra kerül.'
