WAP: Az oszkói szőlőhegy tetején a talajszinten.
Megközelítés:
Gépkocsival a kiindulópont Vasvár. A központban a Zalabér felé mutató táblát követve az első falu Oszkó. Másik lehetőség a 8-as számú főútról Szemenyénél Csipkereken át Csehimindszent-Csehi érintésével haladni. Vasútállomás a szomszédos faluban, Pácsonyban van, autóbusszal egészen Oszkóig lehet utazni (pl. Szombathelyről). Kerékpárkölcsönzésre a falu Teleházában van lehetőség napi 800.-Ft-ért.
A falun áthaladva hamarosan feltűnik egy tábla, mely az oszkói pincéket jelzi. NE itt térjünk le, hanem kb. 200 méterrel arrébb, a Hegypásztor Pincék, Erdei Iskola és turistaszállás feliratú táblánál. (A letérés koordinátái
N 47° 2,551' E 16° 54,099' 218 m [GCOZKO+letérés]). Kavicsos ösvény visz a "Hegypásztorok útján" tanösvény kezdetéül is szolgáló, felújított XVIII. századi épületegyütteshez. Az utat lezáró fasorompó csak az autók továbbhaladását gátolja meg, nyugodtan beléphetünk. Az útvonalat egy önmagába visszatérő sárga nyíl jelzi. Az ötödik információs tábla után a jelzés kissé nehezen követhető, itt a pincesorról fel kell kapaszkodni jobbra, a hegyoldalon. A láda a hegy tetején a hatodik tábla környékén található.
Leírás:
A kis Vas megyei falu, Oszkó (ld.
http://www.oszko.hu
) környékén először a XIII. században hallunk a szőlőtermesztésről. 1649-ből már konkrét adatunk van a bortermelésre, a falu ekkor többek között másfél akó borral adózott a töröknek. A szőlőhegy a XVIII. században nyerte el mai formáját. Ebben az időben alakult ki a hegyközségi szervezet, amelynek szigorú szabályzata megakadályozta a hegy területének változását. Így a hegy ma is a XVIII. századi telekrendszert mutatja, mindössze a telkek aprózódtak. A múlt század közepére teljes egészében kialakult a mai hegy képe, csupán a régi pincékből van ma már jóval kevesebb.
A hegyközség szervezetétől az első adat 1787-ből van. E szervezet egészen a II. világháborút követő évekig fennmaradt. A hegyközség élén a hegybíró állt, akit a gazdák 4 éves időtartamra választottak. A bíró mellett néhány választott ember állt, akik vele együtt felügyeltek a törvények betartására. A vagyonbiztonságra a hegypásztorok felügyeltek, éjjel-nappal fegyveresen járták a hegyet. A gyepük egy részét még ma is gondozzák, néhol még a hagyományos fűrészfogas beépítési rend is megfigyelhető: mindez sokat megőrzött a múlt hangulatából.
A szőlőhegy bejáratában található két több száz esztendős tölgyfa, amelyek annak a tölgyesnek az utóhírnökeinek tekinthetőek, amely valamikor a szőlőhegy területén helyezkedett el. Valószínűsíthetően ennek a tölgyerdőnek a faanyagából készültek az első présházak is.
Bár az oszkói szőlőhegy nem tartozik egyetlen borvidékhez sem, de az itt termett borok mindig nagy hatást gyakorolnak az ide betérő emberek számára, nemcsak zamatuk, de erejük miatt is.
Az oszkói Hegypásztor Kör
A Hegypásztor Kört 1985-ben helyi fiatalok alakították. Célja, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait lehetőség szerint megmentse, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálja élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. Megvásároltak egy romos állapotú présházat, amit több éves munkával felújítottak. Az elmúlt évek során a pince karbantartása, környezetének rendbetétele, valamint hagyományos gyümölcs- és szőlőfajták telepítése zajlott. Ösztönzésükre a pincesor több XVIII. századi présháza került felújításra. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek a népszokások felelevenítésére és fenntartására (pl.: szüreti felvonulás, pásztorozás, májusfa állítás és kitáncolás).
A Hegypásztor Kör által felépített és üzemeltetett Erdei Iskola és Vendégház 30 fő számára tud szállást biztosítani 4 különálló szobában. Az Erdei Iskola sokszínű programot biztosít az idelátogatóknak. Többek között megismerkedhetnek a népi kismesterségek (fazekasság, kosárfonás, stb.) alapjaival, továbbá a ősi falusi munkákkal (cséplés, kévekettőzés, sározás, meszelés, stb.). Lehetőség van arra is, hogy megtekintsenek "működő" parasztudvarokat lovakkal, tyúkokkal, libákkal, birkákkal, szarvasmarhákkal.
Étkezést csoportok számára a faluban tudnak biztosítani. Szabadtéri főzési lehetőség adott a helyszínen.
A Hegypásztor Kör által a közelmúltban létrehozott "Hegypásztorok Útján" tanösvény táblái segítségével megismerkedhetünk a szőlőhegy élővilágával és kulturális értékeivel. Bejárása másfél-két órát vesz igénybe. A táblák közérthető stílusa, érdekes, gondolatébresztő szövege mindenki számára élvezetes ismeretszerzést biztosít.