wap:
Kilátópontok, csak szép tiszta időben érdemes menni, távcsövet vigyél !
20x20x8 méretű zöld fedelü doboz, sziklaüregben rejtve, Trencsényben (ma Szlovákia)
Oda- vissza a parkolótól kb. 3/5km km út, és kb. 160/200 m szint, 0.5/1.5 óra séta, a kilátópontok számának felkeresésének függvényében.



--------------------

Az Oroszlánkő fantasztikus szépségű mészkőszikla képződmény, csodás kilátással a Fehér-Kárpátokban.

Megközelítés: A Trencsén és Puhó közti (Trenčín - Púchov) 507 sz. útról Poroszkánál (Pruské) a  N 49° 1,558' E 18° 12,646' 243 m [GCOszk+bekotout] pontban induló kis bekötőút visz fel Oroszlánkőváraljáig (Vršatské Podhradie) Az ajánlott parkoló  N 49° 4,153' E 18° 9,163' 730 m [GCOszk+parkolo] a falu fölött van, meredek aszfalt úton megközelíthető (jeges, csúszós időben nem ajánlom a felautózást!)

A parkolótól a sárga turistajelzésen lehet megközelíteni a nyerget, ahonnan a  N 49° 4,353' E 18° 9,422' 834 m [GCOszk+osveny] pontnál, egy jellegzetes szép szikla bal oldala melletti kis keskeny ösvényen indulhatunk be DK-re a láda felé.

Akik jól bírják a meredek sziklafalakon való létet, azoknak ajánlhatjuk a  N 49° 4,272' E 18° 9,491' 893 m [GCOszk+kilato1] kilátóponton való szemlélődést a láda közelében, káprázatos körkilátásban lesz részük tiszta időben a környékre és a Vág völgyére. (esetleg csúcs-csoki illetve sör elfogyasztásával fűszerezve) Vigyázat: nagyon meredek és veszélyes a sziklafal a túloldalon !

Visszatérve a nyeregbe a  N 49° 4,321' E 18° 9,386' 823 m [GCOszk+S3 kilato2hoz] pontnál induló S∆ jelzésen felkapaszkodva a másik oldalra, ajánlom még a környék legmagasabb pontjának a Komló-hegy csúcsának  N 49° 4,433' E 18° 9,260' 926 m [GCOszk+kilato2] (Chmel'ová) felkeresését. A kilátás innen egy kicsit más nézőpontból szélesíti látókörünket. (eredetileg itt kerestem helyet a ládának)
A sétát csúszós, jeges időben nem ajánlom.
A közelben volt a Vrsatec .com-os láda is, (archivált, nem kereshető !) amelyről a rejtéskor nem volt tudomásom. (ezúton is köszönöm hujberg levelét, hogy felhívta figyelmem a "szomszédra") Valószínüleg ez a láda a mienknél veszélyesebb helyre került, én arra a csúcsra jószántamból nem mentem fel.

Oroszlánkőnek vára is van, illetve inkább csak volt:

"OROSZLÁNKŐ / Vršatec várának romjai Poroszka községtől kb. 4 km-re, az Oroszlánkőnek nevezett mészkőhegy fokán fehérlenek. A hegyfok, amelyen a vár állt, a várkapunál 805 m magas, a fellegvár orma pedig 897 m-re nyúlik. Az a szédítő magasságban lévő erkély, amelyet Mednyánszky Alajos 1820-ban látott, a század második felében már nem létezett. A hegy és a vár nevéhez egy az Árpád-korba visszavivő monda fűződik. A vár építésének ideje bizonytalan, valószínűleg királyi birtokként építették, s Trencsén vagy a szemközti Illava (akkor Leva) őrtornya lehetett. Erre vall az egyetlen egyszer - 1447-ben - felmerült német neve: Lebanstein. Okleveles említés nem szól építéséről, Zsigmond idejében már szerepel azon várak között, amelyek Borbála királyné birtokába kerültek. 1439-ben Albert király a felégetett és kifosztott várat - amely közben a husziták kezén is volt - Erzsébet királynénak adományozta. Ezután az Oroszlánkövieké lett a vár a birtokkal együtt, akik azt az oldalági rokonoktól fegyverrel is megvédték. Az Oroszlánkövi család utolsó férfitagjának, Oroszlánkövi Miklósnak és hű szolgájának Bugyás Andrásnak történetét, aki török fogságban levágta saját lábát, hogy ura megmenekülhessen, a 19. században a szépirodalom is feldolgozta. Az Oroszlánkövi család férfiágának kihalása után a leányági örökös Jakusith családé lett a vár. A többi leányági örököst 75 évig tartó pereskedés után kénytelenek voltak kifizetni. A vár - és a Jakusith család - 17. századi történetének sötét epizódját Arany János: Katalin című balladájában dolgozta fel, alapul használva a népmondát. Történeti magja annyiban igaz, Jakusith János Vöröskő várának kapuja előtt valóban megölte régi ellenségét, Forgách Ferencet. II. Jakusith Imrével kihalt a család ; a vár és az uradalom gróf Königsegg Siegfried Károlyé lett, s családja birtokolta a 19. században is. A várnak volt némi szerepe a Rákóczi-szabadságharcban. 1707-ben Ocskay László brigadéros elfoglalta a várat, magától gróf Königseggtől. 1708-ban azonban a vár védői, szabad elvonulás fejében, átadták a várat a császáriaknak. A vár pusztulásának oka ismeretlen, talán az ostromló labancok robbantották fel, esetleg tűz ütött ki a várban. Valószínűbb azonban, hogy tudatos rombolás folyt, mert ép helyiség vagy bástyafalak nem maradtak. A vár azóta pusztuló rom."
Forrás: http://ender.mtak.hu/magyar/olvasman/03/0306.html Ernyey, Kerekes, Lovcsányi, Mednyánszky 1829, Mednyánszky 1844, Mednyánszky 1981, Mednyánszky 1983, Szombathy 1979

Szép időt, jó kirándulást kívánnak a rejtők !