WAP: 7x12x5cm-es doboz, sziklák között, avarral és ágakkal letakarva. Kérjük szépen gondosan visszarejteni, mintha a sajátod volna. Köszönjük.
Ezzel a geoládával a Pádis-karsztvidék egy kicsiny kis szeletét szeretnénk bemutatni, mely káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben található.
Megközelíthetősége
Fontos koordináták:
Figyelem!
Az Eszkimó-jegesbarlang túra
A Bihar-hegység ismertetése
Irodalomjegyzék:
Geoláda megtalálói:
Megközelíthetősége
Természetesen, mint a legtöbb célpontot, a Pádis-karsztvidéket is legalább két irányból meg lehet közelíteni, de itt csak azt fogjuk leírni, melyen mi is odajutottunk. Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, majd Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Koordinátát a kiinduláshoz felesleges lenne megadnom, hiszen Nagyvárad utcáit - ahogy a munkálatok haladnak - még egy pár évtizedik fogják bütykölni, ezért az útelterelések folyamatosan változnak. Belényest (Beius) elhagyva is a DN76-on maradunk, és csak az
N 46° 36,217' E 22° 25,336' 241 m [GCEjeg+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, Vasaskőfalva (Pietroasa) irányába. A faluban az
N 46° 35,436' E 22° 33,242' 337 m [GCEjeg+RosszUt] pontban véget ér az aszfaltburkolat. Innen 22,4 km van szálláshelyünkig, a
Csodavár menedékház, (Cabana Cetatile Ponorului)-ig. Ez bizony egy meglehetősen rossz minőségű út, de megijedni nem szabad, azért annyira nem rossz:-) A magas alvázú gépkocsik kényelmesen, de óvatosan végig tudnak menni, a terepjárók meg röhögve. Az én alacsonyalvázúmmal, nyolc napra és négy személlyel megpakolva, három óra alatt sikerült, de karcmentesen. Budapest, Clark Ádám tér - Csodavár menedékház 364,4 km.
Fontos koordináták:
"
Y" elágazás, dél-keleti irányba Pádis: az
N 46° 35,462' E 22° 33,301' 337 m [GCEjeg+2Utelagazas] pontban.
Az utolsó benzinkút: az
N 46° 35,442' E 22° 33,532' 339 m [GCEjeg+Benzinkut] pontban.
"
Y" elágazás, keleti irányba Pádis: az
N 46° 35,365' E 22° 34,873' 377 m [GCEjeg+3Utelagazas] pontban.
"
T" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az
N 46° 35,545' E 22° 41,019' 1152 m [GCEjeg+4Utelagazas] pontban.
Akik sátraikban, utánfutójukban, esetleg az autójukban szándékoznak megszállni, az
N 46° 34,787' E 22° 42,189' 1094 m [GCEjeg+5Utelagazas] pontban találják a
Glavoi-rét, (Glavoi - La Grajduri) északi bejáratát, majd az
N 46° 34,670' E 22° 42,240' 1089 m [GCEjeg+6Utelagazas] pontban találják a
Glavoi-rét déli bejáratát.
Az
N 46° 34,666' E 22° 42,264' 1090 m [GCEjeg+Salvamont] pontban találjuk a hegyi-mentők piros gömbsátrát.
Az
N 46° 34,653' E 22° 42,303' 1090 m [GCEjeg+Forras] pontban van a környék legjobb forrásvize.
A Glavoi-rét déli bejáratától kb. 20 méterre egy sorompó állja utunkat. Ez csak azért van, mert ennél lejjebb nem szabad sátrat verni. Akinek már van szállásfoglalása a Csodavár menedékházban, vagy éppen azért megy oda, az nyugodtan nyissa fel a sorompót, majd csukja be maga után. A sorompót nem lehet bezárni, de mindig csukva van. Egyébként ennek hivatalos menete az, amikor erre engedélyt kapunk a hegyi mentősöktől, de ez meglehetősen időigényes, ha azok éppen valamelyik menedékházban levegővel töltik fel a sörösüvegeket:-(
"
Y" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az
N 46° 33,893' E 22° 42,597' 1073 m [GCEjeg+7Utelagazas] pontban.
Az
N 46° 33,804' E 22° 42,616' 1073 m [GCEjeg+Parkolo] pontban a Csodavár menedékház parkolója van.
Mostani túránk alkalmával az Eszkimó-jégbarlangot (Focul viu, azaz élő tűz) és egy kis kitérővel a Galbena-szirtet (Piatra Galbena) szeretnénk bemutatni. Az egész út, Csodavár menedékház-tól, Csodavár menedékház-ig úgy 8,6 km, de a Galbena-szirt még 960 m-es kitérőt jelent, tehát úgy 9,6 km. Viszont ha már itt járunk, akkor még idekívánkozik valami, ami még legyen meglepetés. Tehát ha ránk hallgattok, akkor ezt még meg fogjuk toldani egy másik csodával, és így is csak 12,5 kilométeres lesz az egész körút. Most pedig vegyük szépen sorba a rengeteg megtekintenivalót.
Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!) Az éjszakák hidegek! A barlangok sötétek és gyakran sárosak, csúszósak! Nagy hasznát vehetjük egy munkavédelmi kesztyűnek. A környéken vannak források, mindegyik patak vize nyugodtan iható, mégis vigyünk magunkkal vizet. Túráink egyik legfontosabb kelléke a kényelmes, vízhatlan bakancs, amely a bokánkat is védi! A fejlámpát se felejtsük magunkkal vinni. Erre a körútra, a legnagyobb kánikulában is vigyünk magunkkal nagyon meleg ruhát! Ezt pedig kérjük nagyon komolyan venni, majd később meglátjuk miért!
A turistajelzések mindenütt egyszerűen tökéletesek sőt, példamutatóak. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképként a Dimap "A bihari Pádis karsztvidéke" 1:30000-es térképét, míg útleírásként, amiben egyébként térképek és kitűnő rajzok is vannak, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 20. kiskönyvét, Palczer János "Bihar Vlegyásza" című munkáját tudnánk ajánlani.
Az Eszkimó-jegesbarlang túra
A már említett
Csodavár menedékház-ból induljunk el északi-, vagy ha a
Glavoi-rét-en sátorozunk, déli irányba az
N 46° 34,598' E 22° 42,166' 1092 m [GCEjeg+1Fout] pontig, ahonnan dél-nyugati irányba egy sárga jelölésű földút indul, átvezet a patakon, majd hamarosan ösvénnyé keskenyedik. Ezen az ösvényen elérjük az
N 46° 34,536' E 22° 41,768' 1182 m [GCEjeg+1Elagazas] pontot, ahol egy északi irányból érkező dupla piros pötty (DPO) jelzésű ösvényt találunk. A pontosság és a teljesség kedvéért hadd mondjam el azt is, hogy aki a Galvoi-réten "szállt meg", az megfontolhatja, hogy vagy a fent részletezett úton jut el idáig, vagy a Glavoi-réten levő, az
N 46° 34,726' E 22° 42,135' 1094 m [GCEjeg+Indul] pontból kiindulva a DPO-ön. Én 85 méter különbséget mértem, ez utóbbi út javára:-)
Továbbhaladva nyugati irányba a S jelzésű ösvényen, hamarosan elérjük az
N 46° 34,461' E 22° 41,270' 1160 m [GCEjeg+Piheno] pontot, mely ponttal még fogunk találkozni körutunk során. Egyelőre hagyjuk a S jelzést, mert utunkat a piros (P) és sárga pötty (SO) jelzéseken folytatjuk nyugati irányba. Az
N 46° 34,494' E 22° 41,031' 1154 m [GCEjeg+2Elagazas] pontot most csak megjegyezzük magunknak, itt fogunk a Galbena-szirt felé elkanyarodni, de most a fő cél az Eszkimó-jegesbarlang, tehát csak tovább nyugati irányba, a P és SO jelzéseken.
Az
N 46° 34,508' E 22° 40,811' 1156 m [GCEjeg+3Elagazas] pontban a P és a SO jelzések elkanyarodnak egy déli irányú ösvényen, de ez minket már hidegen hagy, hiszen innen pár méterre, az
N 46° 34,513' E 22° 40,793' 1155 m [GCEjeg+Eszkimo] pontban van pillanatnyi úti célunk, az Eszkimó-jegesbarlang bejárata. És hogy hidegen hagy, az nem kifejezés:-) Az hideg, ha leereszkedünk a jegesbarlangba! Ezért kell a nagyon meleg ruha, és ezzel kérem nem viccelni! A felhevült, megizzadt test bekerülvén a téli, mínusz pár fokos hidegbe, hajlamos a megfázásra, hogy finoman fogalmazzak. Előbb picit pihenjünk, majd barlangászunk:-)
Szóval pihenésként keressük meg a geoládát. Ez egyszerű lesz és közben csodákat láthatunk, no meg azt is, mi vár ránk, ha leereszkedünk a jegesbarlangba.
Nyomatékosan kérek mindenkit a fokozott óvatosságra! A nedves talaj, és a nedves sziklák csúsznak, és akkor még meg sem említettem a jeget, amiből itt a legforróbb kánikulában is hatalmas mennyiség van!
Segítségként a ládakeresésben, a hely veszélyessége miatt csak annyit, hogy a barlang bal oldalán induljatok el, az ösvényen. Óvatosan, minden lépést alaposan megtervezve haladjatok felfele. Közben érdemes nagyon óvatosan leereszkedni a két, valamikori zsomboly közötti hídra, az
N 46° 34,528' E 22° 40,791' 1173 m [GCEjeg+Hid] pontban. Csodát lehet innen látni! Ha majd le fogunk ereszkedni a barlangba, a mélyben előtűnő kép egy csodálatos és hatalmas jégoszlop. Fentről, a természetes hídról ezt a jégoszlopot is láthatjuk és szinte az egész barlang belsejét, a hatalmas hó-piramissal, a rengeteg beesett fatörzzsel, törmelékkel és jég, és jég, mindenütt jég, mely jégréteg, egyes leírások szerint akár a 18 méteres vastagságot is eléri. Az ott lent, az örök tél birodalma, holott a Nap, naponta akár többször is fényárral önti el az egész barlangot.
A geoláda nincs veszélyes helyen, tehát a rejtekhely nem a szakadék-szerű barlangszáj közelében van, így akár a többi bámészkodótól is kényelmesen lehet logolni.
Barlanglátogatásunkat próbáljuk meg úgy időzíteni, hogy dél körül már lent legyünk. A lejutás egy tönkrement falépcsőn lehetséges. Egyszer csak elérjük azt a lépcsőfokot, ami még a nyárban van, a következő viszont már a fagyos télben. Minden nagyon csúszik, tehát csak óvatosan. Aztán elérünk egy fából készült erkély-féleséget. Innen be lehet látni az egész barlangot, és elméletileg nem is lehetne tovább menni, hiszen a valamikor kiépített lépcső és fa sétány most szerte széjjel szórt gerendákból, jégbefagyott facsonkokból áll. Azért a kíváncsiság és a látvány nagy úr. Továbbmegyünk. Az erkély jobb oldalán, a sziklafal mellett le lehet csúszni a jégen, persze centinként araszolva, a sziklafalba kapaszkodva. Jó hasznát vesszük a munkavédelmi kesztyűknek. Itt már minden csupa jég, sőt sárral maszatolt jég. El lehet képzelni mennyire csúszik. Áh dehogyis! Ez elképzelhetetlen. De ha leértünk, a vízszintes jégtömbön is iszonyatosakat lehet esni, tehát csak óvatosan közelítsük meg a több méter átmérőjű jégoszlopot, melyet a felülről nyíló ablakon a déli órákban, élénk sárga-vörös fény világít meg. Felejthetetlen látvány!
Lefagyott végtagjainknak jól jön egy kis mozgás, miután sikerült kikecmeregnünk az örök tél világából, úgyhogy nyomás vissza a P és a SO jelzésű ösvényen, az
N 46° 34,494' E 22° 41,031' 1154 m [GCEjeg+2Elagazas] pontig, ahol most déli irányba elkanyarodunk. Innen ez egy 1,3 kilométeres kitérő az
N 46° 34,461' E 22° 41,270' 1160 m [GCEjeg+Piheno] pontban levő, már emlegetett pihenőig, miközben az
N 46° 34,254' E 22° 41,041' 1260 m [GCEjeg+Galbena] pontban felérünk a Galbena-szirtre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik egészen a Rozsda-szakadékig, nemkevésbé a Galbena-körút erdőrengetegei felé. A Galbena-szirtről leereszkedve, az
N 46° 34,280' E 22° 41,185' 1235 m [GCEjeg+4Elagazas] pontból, egy keleti irányba induló sárga gyűrű jelzésű ösvényen akár a Porcika-zsombolyt is meglátogathatjuk. Mi ezt most nem tettük, ezért nem tudom mekkora odáig a távolság.
A pihenőhelyhez visszaérve eldönthetjük, visszamegyünk szálláshelyeinkre, vagy még megismerkedünk a Pádis-karsztvidék egyik gyöngyszemével, a Bárszai-katlannal (Groapa de la Barsa).
Akik úgy döntöttek, hogy pl. barlangásznának még egyet a Bárszai-jegesbarlangban, azok a pihenőhelyet északi irányba hagyják el, a S jelzésű ösvényen.
"A Bárszai-katlan, ahogy a neve is sejteti, egy teljesen hegyekkel körülvett medence." A sárga jelzésű ösvényen haladva nemsokára elérkezünk az
N 46° 34,607' E 22° 41,130' 1099 m [GCEjeg+F-brlg] pontban az első barlanghoz, a Fekete-barlanghoz (Pestera Neagra), "...amely egy hatalmas sziklafal tövében található. Tulajdonképpen csak különleges felszereléssel járható zsomboly, amelynek érdekes kapuszája 10 m magas. Maga a barlangjárat összeköttetésben van az egész Bárszai-katlan föld alatti járatával." A víznyelőkaputól balra nyíló barlangszájon érdemes behatolni, amíg lehet. Fejlámpánk fényében ritkán látható, különleges alakzatokat fedezhetünk fel és pár lépést is tehetünk ebben a különös, színes, sziklarojtos világban. Közben pedig hallatszik a föld alatti vízesés morajlása.
Továbbhaladunk, miközben "vad, elhagyott helyen, sűrű cserjéssel borított, dolináktól barázdált terepen járunk, ahol a tájékozódás igen körülményes lenne, ha a jelzések hiányoznának." Hamarosan elhaladunk az
N 46° 34,825' E 22° 41,001' 1130 m [GCEjeg+F-to] pontban levő Fekete-tó (Iezerul Negru) mellett, "...amelyet egy forrás táplál, anélkül nem tudna fennmaradni ezen a mészkősziklás vidéken, ahol minden patak rövid idő alatt könyörtelenül eltűnik a föld alá." Nevéhez híven, koromfekete a vize, pontosabban csak annak tűnik, hiszen maga a víz kristálytiszta karsztvíz, viszont a tavacska feneke, az tényleg fekete.
"Alig pár száz méter távolságban elérjük a vidék leghíresebb barlangképződményét, a Bárszai-jegesbarlangot." A barlangnak több aknabejárata van, így pl. az
N 46° 34,947' E 22° 40,881' 1134 m [GCEjeg+KBarszai] pontban egy kisebb, amit így kívülről csodáljunk meg, aztán sétáljunk picivel tovább, ahol az
N 46° 34,954' E 22° 40,864' 1129 m [GCEjeg+NBarszai] pontban a nagyobbik bejáratnál már időzzünk többet. Megéri!
És most melegen felöltözni, fejlámpákat beüzemelni, munkavédelmi kesztyűket felvenni, és nagyon lassan, óvatosan elkezdhetjük a barlangba való leereszkedést. Ez első ránézésre lehetetlennek tűnik, de lássuk csak közelebbről hogy is van ez. A be- és lejáratot egy kb. 2,5-3,5 méter széles, és kb. 50-60 méter hosszú, 1-2 méter vastag tömör jégcsúszda képezi, ami a két szélén a sziklafaltól pár centire el van olvadva. Így látszik a barlang lejáratának köves, homokos alja. Ez van! Állva semmiképpen, de guggolva, a sziklafalba kapaszkodva (itt megint nagy hasznát vesszük a munkavédelmi kesztyűknek), az egyik lábbal nagyon óvatosan és csak éppen picit megakasztva a sziklafal és a jégtömb szélében, óvatosan és nagyon lassan le lehet érni a kiszélesedő és vízszintes részbe. A lábat azért nem szabad beereszteni a repedésbe, mert ha a meredek lejtőn mégis megcsúsznánk, a lábtörés elkerülhetetlen lenne. Így leírva, valószínűleg sokkal veszélyesebbnek tűnik, mint a valóságban, de ez szándékos azért, hogy tényleg odafigyeljünk. Ez azért nem gyerekjáték!
Leérve a vízszintes részbe még vagy 200 métert lehet kóvályogni a barlangban, minden különösebb erőfeszítés és felszerelés nélkül, és közben - érdekes módon, és meglehetősen tűrhető minőségben - PMR-ezgetni a nyárban maradt társunkkal, aki önfeláldozóan, vagy önvédelemből? kint maradt vigyázni a hátizsákokra:-) Az elején hamar elfogy a jég és még vízzel sem találkozunk. A barlangjárat végén, pontosabban a kényelmesen járható rész végén, egy kis tornamutatvánnyal fel lehet kapaszkodni egy emelettel feljebb folytatódó járatba, de innen már csak különleges felszereléssel és tudással szabad továbbfolytatni a feltárást.
Ahogy errefele jövünk, több mellékágat is találunk, melyek közül csak egy igazán hosszú. Persze a többibe is be lehet menni, a belmagasság végig akkora, hogy a legtöbb helyen több méter is. Ahogy jövünk visszafele, egyszer csak jobbra indul el ez a hosszabb barlangjárat, aminek szintén jéggel borított az eleje. Sajnos koordinátát ezen az egy helyen nem sikerült mérnem:-) Két rövid járatban végződik. A jobboldaliba felkapaszkodva egy függőleges és nagyon mély aknába világíthatunk be, amiből felhallatszik a földalatti vízesés morajlása. A baloldalinak csak látszólag van vége. Amikor már nem lehet továbbhaladni, tekintsünk felfele. Két szikla között fel- és ki tudjuk magunkat préselni, majd egy tágasabb részbe kerülünk. Ezek után, innen már gyerekjáték lesz kiérni a Bárszai-jegesbarlang előbb ismertetett Kis-bejáratán.
Aki persze nem mer lemenni a jeges Nagy-bejáraton, de azért meg szeretne ismerkedni ezzel a különös, mozdulatlan földalatti világgal, az le is ereszkedhet itt.
Az
N 46° 34,965' E 22° 40,870' 1111 m [GCEjeg+DSO] pontból egy dupla sárga pötty jelzés indul a Bárszai-katlan legeldugottabb barlangjához, a Zaporogyei-jegesbarlanghoz (Pestera din Zapodie). "A barlang bejárata hosszúkás sziklarepedés és sajnos, továbbra is a vidék legnehezebben járható barlangja, ahová ugyancsak kizárólag különleges felszereléssel lehet lejutni. Ez a tizenkét kilométer hosszban feltárt barlang, a barlangkutatók szerint összeköttetésben van a Bárszai-katlan egész rendszerével és még további feltárásra vár." Ide sem sikerült most elmennünk, ezért sajnos ezt a távolságot sem ismerem.
A Bárszai-jegesbarlang Kis-bejáratával szemben, az
N 46° 34,953' E 22° 40,886' 1138 m [GCEjeg+S-jel] pontból, észak-keleti irányba egy S jelzésű ösvény indul. Ezen eljutunk, az
N 46° 35,249' E 22° 41,470' 1152 m [GCEjeg+2Fout] pontban a murvás főútra, amin dél-keleti irányba haladva először a Glavoi-réthez, majd a Csodavár menedékházhoz érünk.
Jól fog esni egy forró leves, majd egy jó nagy alvás. Jó étvágyat és kellemes pihenést kívánunk!
A Bihar-hegység ismertetése
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km
2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt turistaparadicsomban.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
A Bihar-hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, egy 1200 m középmagasságú karszt-fennsík, melyet hatalmas szakadékok öveznek, ezek között pedig mély völgyek, szorosok és kanyonok találhatók. A karsztfennsíkon dolinák, töbrök, barlangok, gleccserek, karrok, marmiták alakultak ki. A völgyekben rohanó vizek töbrökben, víznyelőkben, vagy barlangok szájában tűnnek el, majd kilométeres távolságokban karsztforrások formájában jelentkeznek újra."
Pádisi ládasorozatunkkal olyan természeti csodákra szeretnénk felhívni a figyelmet, mint a Szamosbazár, melynek egy része az Aragyásza-barlang, a Boga-csűr, az Elveszett Világ, az Eszkimó-jégbarlang, a Pokol Tornácai, azaz a Csodavár, és a Rozsda-szakadék.
Egytől egyik télen járhatatlan, megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkeresésére.
Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrákat, sok pozitív, felejthetetlen élményt és Jó Szerencsét a barlangokban!
Anikó, Miki, Melinda és Dani
Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Bihar Vlegyásza