WAP: Kitört, elkorhadt fa tönkjében, mohával, avarral, ágakkal álcázva, a jobb híján fagyis doboz és benne egy kisebb műanyag tégely. Kérjük szépen gondosan visszarejteni, mintha a sajátod volna. Köszönjük.
2019.06.14. Ládakarbantartás.
SirLes-nek köszönhetően.
Ezzel a geoládával a Pádis-karsztvidék egy kicsiny kis szeletét szeretnénk bemutatni, mely káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben található.
Megközelíthetősége
Fontos koordináták:
Figyelem!
Az Elveszett Világ túra
A Bihar-hegység ismertetése
Irodalomjegyzék:
Geoláda megtalálói:
Megközelíthetősége
Természetesen, mint a legtöbb célpontot, a Pádis-karsztvidéket is legalább két irányból meg lehet közelíteni, de itt csak azt fogjuk leírni, melyen mi is odajutottunk. Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, majd Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Koordinátát a kiinduláshoz felesleges lenne megadnom, hiszen Nagyvárad utcáit - ahogy a munkálatok haladnak - még egy pár évtizedik fogják bütykölni, ezért az útelterelések folyamatosan változnak. Belényest (Beius) elhagyva is a DN76-on maradunk, és csak az
N 46° 36,217' E 22° 25,336' 241 m [GCElVi+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, Vasaskőfalva (Pietroasa) irányába. A faluban az
N 46° 35,436' E 22° 33,242' 337 m [GCElVi+RosszUt] pontban véget ér az aszfaltburkolat. Innen 22,4 km van szálláshelyünkig, a
Csodavár menedékház, (Cabana Cetatile Ponorului)-ig. Ez bizony egy meglehetősen rossz minőségű út, de megijedni nem szabad, azért annyira nem rossz:-) A magas alvázú gépkocsik kényelmesen, de óvatosan végig tudnak menni, a terepjárók meg röhögve. Az én alacsonyalvázúmmal, nyolc napra és négy személlyel megpakolva, három óra alatt sikerült, de karcmentesen. Budapest, Clark Ádám tér - Csodavár menedékház 364,4 km.
Fontos koordináták:
"
Y" elágazás, dél-keleti irányba Pádis: az
N 46° 35,462' E 22° 33,301' 337 m [GCElVi+2Utelagazas] pontban.
Az utolsó benzinkút: az
N 46° 35,442' E 22° 33,532' 339 m [GCElVi+Benzinkut] pontban.
"
Y" elágazás, keleti irányba Pádis: az
N 46° 35,365' E 22° 34,873' 377 m [GCElVi+3Utelagazas] pontban.
"
T" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az
N 46° 35,545' E 22° 41,019' 1152 m [GCElVi+4Utelagazas] pontban.
Akik sátraikban, utánfutójukban, esetleg az autójukban szándékoznak megszállni, az
N 46° 34,787' E 22° 42,189' 1094 m [GCElVi+5Utelagazas] pontban találják a
Glavoi-rét, (Glavoi - La Grajduri) északi bejáratát, majd az
N 46° 34,670' E 22° 42,240' 1089 m [GCElVi+6Utelagazas] pontban találják a
Glavoi-rét déli bejáratát.
Az
N 46° 34,666' E 22° 42,264' 1090 m [GCElVi+Salvamont] pontban találjuk a hegyi-mentők piros gömbsátrát.
Az
N 46° 34,653' E 22° 42,303' 1090 m [GCElVi+Forras] pontban van a környék legjobb forrásvize.
A Glavoi-rét déli bejáratától kb. 20 méterre egy sorompó állja utunkat. Ez csak azért van, mert ennél lejjebb nem szabad sátrat verni. Akinek már van szállásfoglalása a Csodavár menedékházban, vagy éppen azért megy oda, az nyugodtan nyissa fel a sorompót, majd csukja be maga után. A sorompót nem lehet bezárni, de mindig csukva van. Egyébként ennek hivatalos menete az, amikor erre engedélyt kapunk a hegyi mentősöktől, de ez meglehetősen időigényes, ha azok éppen valamelyik menedékházban levegővel töltik fel a sörösüvegeket:-(
"
Y" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az
N 46° 33,893' E 22° 42,597' 1073 m [GCElVi+7Utelagazas] pontban.
Az
N 46° 33,804' E 22° 42,616' 1073 m [GCElVi+Parkolo] pontban a Csodavár menedékház parkolója van.
Mostani túránk alkalmával az Elveszett Világnak nevezett területet szeretnénk bemutatni. Az egész út, Csodavár menedékház-tól, Csodavár menedékház-ig úgy 7,6 km, viszont ez túl egyszerű. Ha ránk hallgattok, akkor ezt még meg fogjuk toldani egy másik csodával, és így is csak 11 kilométeres lesz az egész körút. Most pedig vegyük szépen sorba a rengeteg megtekintenivalót.
Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!) Az éjszakák hidegek! A barlangok sötétek és gyakran sárosak, csúszósak! A környéken sok a forrás, mindegyik patak vize nyugodtan iható, mégis vigyünk magunkkal vizet. Túráink egyik legfontosabb kelléke a kényelmes, vízhatlan bakancs, amely a bokánkat is védi! A fejlámpát se felejtsük magunkkal vinni.
A turistajelzések mindenütt egyszerűen tökéletesek sőt, példamutatóak. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképként a Dimap "A bihari Pádis karsztvidéke" 1:30000-es térképét, míg útleírásként, amiben egyébként térképek és kitűnő rajzok is vannak, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 20. kiskönyvét, Palczer János "Bihar Vlegyásza" című munkáját tudnánk ajánlani.
Az Elveszett Világ túra
A már említett
Csodavár menedékház-ból, márcsak a kesser-szenvedély miatt is, ne északi, hanem déli irányba, a Száraz-völgyön induljunk el egészen az
N 46° 33,757' E 22° 42,625' 1081 m [GCElVi+P3] pontig, ahonnan keleti irányba egy piros háromszög jelölésű rövidítő ösvény indul a murvás, ún. főútig. Ezen az ösvényen pillanatok alatt kiérünk az
N 46° 33,795' E 22° 42,757' 1065 m [GCElVi+1Fout] pontban levő főútra, ahonnan, ha eddig nem tettük meg, meglátogathatjuk a Hamlet-kaput, és már ez a kis rövidítés is tartogat számunkra egy érdekességet. A menedékház keletről és nyugatról, fenyőerdővel borított sziklafalakkal van körülbástyázva. Ez a kis rövidítés a keleti sziklafalon, egy természetes kapun halad keresztül.
Kiérve a főútra, követjük azt, a Medve-völgyön, az
N 46° 33,978' E 22° 43,488' 1082 m [GCElVi+Hid] pontig, ahol egy fenyőfa törzse van átfektetve a patakon. Ha addig nem, akkor ezen menjünk át a túlsó partra. Még mielőtt elkezdenénk a sárga plussz-al (S+) jelölt sziklás ösvényen a felfele kapaszkodást, töltsük fel ivóvízkészleteinket az
N 46° 33,965' E 22° 43,525' 1086 m [GCElVi+Vizkitores] pontban levő medve-völgyi Hideg-forrásnak nevezett kristálytiszta és bővizű vízkitörésből. Nevére alaposan rászolgál. A hosszú föld alatti úton idáig érkező búvópatak, az ezután meglátogatni óhajtott hatalmas barlangrendszer gödreiben, zsombolyaiban csobog, annak vizét szállítja idáig. Pár méterre ettől egy pihenőhely padokkal és asztallal, de ez még nem időszerű, majd visszafele:-)
A S+ jelzést követve, az
N 46° 33,828' E 22° 43,529' 1135 m [GCElVi+1Foldut] pontban pedig dél-keleti irányban továbbhaladva "egy gyönyörű fenyőerdőbe jutunk, melynek a területén alig ismerhetők fel a helyrajzi formák és épp ezért eltévedhetünk benne. Itt már csodálhatjuk a természet ősi, vad voltát és az elhagyatottságot. Innen ered a terület neve is, mintha "elveszett világba" jutottunk volna." Nemsokára elérjük az
N 46° 33,677' E 22° 43,874' 1181 m [GCElVi+Elagazas] pontot, ahol érdemes előbb északi irányba menni a dupla piros pötty jelzésen, és meglátogatni az
N 46° 33,792' E 22° 44,034' 1203 m [GCElVi+Fedett] pontban a Fedett-zsombolyt (Avenul Acoperit). Ha a sziklafalba bemélyedő barlangszáj jobb oldalán levő "aknába lemászunk, onnan tárna nyílik, majd rövidesen egy újabb, nagy, széles aknába juthatunk." Az akna végében, jobb oldalt egy hatalmas kőtől jobbra, egy kb. 80-100 méteres függőleges akna van. Nagyon óvatosan közelítsük meg. Tökéletesen hallatszik a mélyben zubogó patak hangja.
Innen pár méterre az
N 46° 33,807' E 22° 44,079' 1210 m [GCElVi+Uttoro] pontban találjuk az Úttörő-zsombolyt (Avenul Pionerilor), melyet egy úttörőcsapat fedezett fel, innen a neve. Na ezt már megközelíteni is veszélyes dolog, hiszen ez egy éles peremű, nagyon mély gödör, az alján hófolttal.
Persze nagyon könnyű ezt felülmúlni, ebben az elképesztő, Elveszett Világ-ban. Ehhez térjünk vissza a dupla piros pötty jelzés kezdetére, és folytassuk utunkat kelet felé, de nagyon óvatosan közelítsük meg az
N 46° 33,701' E 22° 43,955' 1191 m [GCElVi+Iker] pontot, ugyanis itt van a zsombolyok zsombolya, az Iker-zsomboly, mely közelében csak fokozott óvatossággal és körültekintéssel közlekedjünk. A 100 méter mély barlangaknát "részben eltorlaszolják a beléje zuhant fák törzsei és a kőtörmelék." Valamikor, a kezdetben, itt két, egymáshoz közelálló dolina lehetett, melyek addig mélyültek, míg a mai állapotot el nem érték. A két, valamikori dolinából lett "barlangot Iker-zsombolynak nevezik, minthogy a bejáratát egy sziklaív osztja kettőbe. Megközelítése veszélyes, de bekukucskálva, a mélyen fekvő fatörzsek apróknak tűnnek, és félelmetességüket még fokozza a mélyben zúgó patak moraja, amelynek megközelítése természetesen lehetetlen." A zsomboly szájában hatalmas, vastag és tömör jégtömb árulkodik az itt uralkodó hőmérsékletről. Az egyik zsomboly mellet egy kezdődő harmadik is van, ami egyelőre még csak egy dolina. A dolina és a zsomboly közötti természetes hídra, óvatosan, de felmehetünk. Talán innen nyílik a legelképesztőbb kilátás, e csodálatos természeti jelenségre.
A zsomboly környékét dús növényzet, gyönyörű erdő borítja, és talán ezért is oly nehéz fényképezni. Habár a méretek óriásiak, a tér mégis kevés ahhoz, hogy ezzel a kétdimenziós technikával vissza lehessen adni ezt az elképesztően dinamikus, háromdimenziós világot.
Ebben az előbb emlegetett gyönyörű erdőben lett a geoláda is elrejtve. Kellemes és eredményes keresgélést kívánunk:-)
Ha nagyon ráérünk, és nagyon mehetnékünk van, akkor akár tovább is lehet menni a S+ jelzésen egészen az
N 46° 33,592' E 22° 44,128' 1223 m [GCElVi+Fekete] pontban levő Fekete-zsombolyig. Az út egyáltalán nem megerőltető, szinte vízszintesen halad, de nem árt odafigyelni a S+ jelzésre, mert két ponton is megtréfálhat. A Fekete-zsomboly (Avenul Negru) az Elveszett Világ legnagyobb zsombolya. Átmérője 50 m, mélysége meghaladja a 100 métert. Sajnos mára betömődött a valamikori erdőkitermelés hulladékával és nagyon be is van borítva vegetációval, ezért kevésbé látványos és ezért nem ide került a geoláda sem. "E barlangsor utolsó óriásából indul az a föld alatti vízjárat, mely kb. 2,5 km hosszúságban folytatódik és a Medve-völgy Hideg-forrásánál lát először napvilágot." Különben ide vezet vissza utunk is, és itt, az
N 46° 33,978' E 22° 43,522' 1085 m [GCElVi+Piheno] pontban levő pihenőhelyen eldönthetjük, hogy visszamegyünk a menedékházba, vagy tovább ismerkedünk e páratlan karsztvidékkel.
Akik további csodákat szeretnének látni, azok, miután átkeltek a patakon, induljanak el észak-keleti irányba, egészen az
N 46° 33,990' E 22° 43,508' 1084 m [GCElVi+2Fout] pontig, ahonnan tovább folytatódik a S+, melyen elindulva meglátogatjuk a Pádis-karsztvidék egyik legfantasztikusabb területét, a Ponor-rétet (Poiana Ponor).
A S+ a Pádis-menedékházhoz vezet, ezért most nem megyünk végig rajta, hanem az
N 46° 34,121' E 22° 43,331' 1137 m [GCElVi+Letero] pontban nyugati irányba fordulunk és a füves ösvény-féleségen megcélozzuk az
N 46° 34,121' E 22° 43,231' 1130 m [GCElVi+Nyereg] pontot, ahol egy szintén füves nyeregben találjuk magunkat. Innen sem vezet egyértelmű út, talán egy valamikori út, ami most szintén fűvel borított, de ezen kényelmesen lehet haladni. Célunk az
N 46° 34,219' E 22° 42,984' 1089 m [GCElVi+P3] pont, ahol egy fenyőfán P3 jelzést találunk. Innen viszont már tényleg pár lépés maga a Ponor-rét. A kacskaringózó Ponor patakon még ne keljünk át, hanem előbb látogassuk meg a három cukorsüveg alakú szikla közül a jobb oldalsót, melyben egy nagyon érdekes barlang képződött. A barlangot az
N 46° 34,190' E 22° 42,782' 1082 m [GCElVi+Barlang] pontban találjuk. Érdekessége, a kéményén kívül abban áll, hogy benne tartózkodva tökéletesen lehet hallani azt, amit messze lent a réten halkan beszélnek.
Ezután, nagyjából követve a Ponor patakot, menjünk észak, észak-keleti irányba, de még mindig maradjunk a patak ezen oldalán. Sétánk során talán találkozunk a P3 jelzéssel, de ez most nem lényeges. A fontos az, hogy jussunk el az
N 46° 34,545' E 22° 43,070' 1086 m [GCElVi+DKO] pontig, ami a patak partján van. Ha alacsony a vízállás, akkor kíséreljük meg itt az átkelést. Ha ez nem igazán megy sebaj, haladjunk tovább a patak bal partján, immár a dupla kék pötty jelzésű ösvényen egészen az
N 46° 34,607' E 22° 43,012' 1094 m [GCElVi+KiPonor] pontig. "Érdemes az alig 200 m-es kettős kék pöttyel jelzett ösvényen felkeresni a patak vízkitörését, ami egy óriási sziklafal alján ömlik kifelé és tulajdonképpen a pádisi havasi rét föld alatti vizeit gyűjtötte össze és juttatja a felszínre. Ezt nevezik Ponor-kitörésnek, vagy Ponor-vízkeletnek (Izbucul Ponor)."
Ha eddig nem tettük meg, akkor itt, a hatalmas köveken egyensúlyozva, keljünk át a zubogó patak túlsó partjára. Ott is a dupla kék pötty jelzés vezet, míg kiérünk a tisztásra, de innen már a kék pötty és a sárga pötty jelzést kövessük.
"Visszatérve utunkhoz, egy széles mezőn, a Ponor-réten, vagy ahogy
Czárán Gyula nevezte el, a Ponor-cirkuszon áthaladva, szép zöld, havasalji mezőre érünk, útitársunk a kanyargós Ponor-patak mellett, de nem sokáig, mert pár száz méter után, bármilyen hihetetlennek is tűnik, szemünk láttára nyeli el a föld az alig megszületett patakot, jellegzetes tölcsér alakú víznyelőkben," az
N 46° 34,254' E 22° 42,682' 1074 m [GCElVi+BePonor] pontig. Pontig, mert az utolsó pár tíz méteren rengeteg víznyelő tölcsért figyelhetünk meg. Hóolvadás és nagy esőzések után a patak az egész mezőt elönti, egy hatalmas tóvá szélesedve, miután a szűk nyelők nem képesek elvezetni az egész vízmennyiséget a Csodavár felé vezető föld alatti járatokba.
Továbbmenve a kék pötty és a sárga pötty jelzésen, először emelkedve, majd ereszkedve, elérjük az
N 46° 34,030' E 22° 42,366' 1084 m [GCElVi+3Fout] pontban a főutat. Aki Glavoi-on "lakik", az észak-nyugatra, aki Csodavár menedékházban az dél-keletre fordul, és mindketten nagyon rövid sétával szálláshelyükre érkeznek.
Kellemes pihenést kívánunk.
A Bihar-hegység ismertetése
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km
2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt turistaparadicsomban.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
A Bihar-hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, egy 1200 m középmagasságú karszt-fennsík, melyet hatalmas szakadékok öveznek, ezek között pedig mély völgyek, szorosok és kanyonok találhatók. A karsztfennsíkon dolinák, töbrök, barlangok, gleccserek, karrok, marmiták alakultak ki. A völgyekben rohanó vizek töbrökben, víznyelőkben, vagy barlangok szájában tűnnek el, majd kilométeres távolságokban karsztforrások formájában jelentkeznek újra."
Pádisi ládasorozatunkkal olyan természeti csodákra szeretnénk felhívni a figyelmet, mint a Szamosbazár, melynek egy része az Aragyásza-barlang, a Boga-csűr, az Elveszett Világ, az Eszkimó-jégbarlang, a Pokol Tornácai, azaz a Csodavár, és a Rozsda-szakadék.
Egytől egyik télen járhatatlan, megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkeresésére.
Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrákat, sok pozitív, felejthetetlen élményt és Jó Szerencsét a barlangokban!
Anikó, Miki, Melinda és Dani
Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Bihar Vlegyásza