A kis henger alakú ládát a várfal külső felén, a saroknál egy henger alakú üregben lelitek.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
Megközelítés
Megközelíthető Pácin felől, a már sok-sok éve megnyílt határátkelőn, autóval, kerékpárral vagy gyalogosan, a falu a határtól mindössze 4 km, szinte toronyiránt.
Impozáns Váracska A Dombtetőn! Járj egy nagyot az ódon falak között, szippants egyet a középkor hangulatából!
Nagykövesd vára
A közvetlen a magyar határ közelében fekvő Nagykövesd (szlovákul: Veµký Kamenec) Királyhelmectől 15 km-re délnyugatra található. Fő látnivalója a falu központjában kiemelkedő domb tetején épült nagykövesdi vár romja. 1283-ban említi először oklevél, ekkor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. 1287-tol a Baksa nemzetségé, akik a 13. - 14. század fordulóján várat építettek ide. A várat eloször 1323-ban említik. A falu a 14. században a Baksa nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtoka. Nagykövesd néven 1358-ban említik először. A várat 15. század közepén 1451-ben Giskra hadai foglalták el, 1459-ben Mátyás király serege visszafoglalta.
Ettől kezdve a 16. század elejéig a Pálócziaké volt, majd 1504-ben a Perényiek szerezték meg. 1556-ban a Szapolyai János pártján álló Némethy Ferenc foglalta el, majd 1588-ban Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitány, Ferdinánd király híve, ostrommal vette be. Az 1500-as évek végén, kisebb megszakításokkal újból a Baksa nemzetségbelieké lett, és az övék is maradt 1672-ig, amikor a birtokos Soós György belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe.
1673-ban a várat Coob tábornok császári csapatai felgyújtották és elhagyták. Falai a 18. század első felében még épek voltak, de kövei egy részét később a Szirmay-Fischer család kastélya és a római katolikus templom építésénél elhordták. A 18. század elején a Klobusitzkyak, majd részben Szirmay Antal a tulajdonos. Később a Fischer család is résztulajdonosa lett. A 19. század végén nagyrészt a Windischgrätz, Jósika és Gedeon családok birtoka. 1910-ben 1089, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A várhoz falu közepén befordulunk, s már messziről szemünkbe tűnik a dombtetőn emelkedő várrom, Nagykövesd vára. Rövid, meredek kapaszkodóval érünk a falakhoz, melyeket bármely oldalról meg lehet közelíteni. Szép a kilátás fentről a Ronyva folyó völgyére. A Bodrogközön átvezető fontos útvonalat zárta le A háromszög alakú erődítmény három tornya áll csak, különböző magasságban, az összekötőfalak az alapokig leomlottak. A nyugati oldalon látható csak kis része a palotának. A külső vár - a helybeliek elmondása szerint - a domb aljáig nyúlt, de ennek már nyoma sincs.. Falainak egy része még három emelet magasan áll. Körben sánc nyomai fedezhetők föl. A legvastagabb falú három torony fala emelkedik ki magasan, az összekötő falak, amelyek kevésbé szilárdak voltak, könnyebb volt megbontani, azok alapjukig elpusztultak. A falak ma látható formájukban feltehetően a XV-XVI. században épülhettek ki. Nem volt jelentős erődítmény, tipikus kis területű középkori családi vár
Az eredeti leírás
Nagykövesd (Velky Kamenec) első írásos említése 1283; kétszáz évvel később, 1479-ben mezővárosként említik a ma 95%-ban magyarlakta települést.
A falu feletti hegyen emelkedik az impozáns várrom, melyet 1250 körül emeltetett a Baksa nemzetség. Később a szerdahelyieké lett a vár, de a XVII. századi birtokosa, Soós György belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe, ezért birtokaitól megfosztották, a várat pedig 1673-ban az összeesküvés megtorlásaként felrobbantották. Szerencsére maradt néhány impozáns falrészlet, ezek a faluból pár perc kaptatóval könnyen elérhetők.
A dombról északkeletre az Erdős-Kárpátok hegyvonulata látszik, délkeletre pedig a Tokaji-hegy bukkan elő. Az ódon falak egyik ablakából pedig lefotózhatjuk a klasszicista stílusban 1804-ben épült katolikus templomot is. A református templom őse 1788-ban épült, felújítva a 19. század végén volt. Nagykövesd szőlő- és bortermelő község. Környéke alkalmas a természetrajzi-, megismerő- és kulturális turisztika különféle formáira. A Tarbucka növény- és állatvilága ritka és védett; hasonlóképpen érdekes az egykori Tisza medre, a Karcsa, amely üdülőhelyként is szolgál.
A kövesdi vár egyébként nagyon szépen látszik Magyarországról is, Pácin környékéről.
//Gepnyű Béla
FIGYELEM!!! A vár tetején, középen jókora gödör van. Kisgyereket, kutyát ne nagyon engedjünk előrerohanni, mert csúnya esés lehet belőle!
Viharos szélben találtunk egy ládát, ami nem henger alakú, és a fal tövében lévő üreg sem az. Viszont a ládanapló egy korábbi beázás miatt elég viseltes, de még éppen olvasható a jelszó. Van hengeres láda is? Köszi!
Köszöni a rejtést a Kálmán Család!
Útban a Zemplénbe, a ládának hála kitérőt tettünk, vagyis pontosabban útvonalat módosítottunk :) Nem bántuk meg, mert az egyik legjobban sikerült program kerekedett ki a várrom látogatásból. Remek panoráma, és ötletes rejtés.
Első Felvidéki ládánk!
A Rákóczi kastély felől jöttünk, a postánál parkoltunk és onnan másztuk meg a dombot. A csodás napsütésben fenséges a rom. Jól körbejártuk, végül a ládát is megkerestük. Köszönjük, hogy elhoztál ide.
Impozáns Váracska A Dombtetőn! Járj egy nagyot az ódon falak között, szippants egyet a középkor hangulatából! 
