Vár
Keszthelytől északra, Rezi falu határában (a falun jóval kívül) a Keszthelyi hegység egyik legmagasabb ormán, a 400m feletti Meleg-hegyen áll a a környék egyik legjellegzetesebb várromja.
A várrom mellett a gyönyörű kilátás is megéri a fáradságot: Észak felé Zalaszántó, a Sztupa, a csúcsán szintén várromot rejtő Tátika látható, mely mögött a Sümegi vár is felsejlik.

Láda
A láda eredetileg az orom sziklájában bújt (N46°51,985';E17°14,476'), nemtriviális mászós kalandot kínálva az elszánt vadászoknak. Többszöri sérülés és eltűnés után 2003.11.03-án kevésbé kalandos, de talán stabilabb helyre került. A várban folyó ásatási munkák miatt az orom környékét elkerítették. A kíváncsibbak persze meg fogják találni a módot, hogy mégiscsak körbetekintsenek az oromról, érdemes!
Jelenleg a várhoz Reziből felérő út végén, a sorompón kívül rejtettem egy facsoport melletti mohos tuskó tövéhez (több ilyen is van).

A hely akár autóval is megközelíthető Rezi faluból az egyértelmű, eltéveszthetetlen jelzéseket követve. Kalandvágyóbbaknak ajánlhatom még a Zalaszántó-Várvölgy útról feletájt induló turistautat, melynek jelölése nem a legkorrektebb, de műszeres segítséggel kiegészítve menni fog.

A vár története
A Meleg-hegy hirtelen letörő és elkeskenyülő, 418 m magas dolomitgerincének Zalaszántói-medencére néző fokán áll Rezi várának romja. A XIII-XIV. sz.-ban épült hegyi várból ma már csak a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A ma is álló 120-180 cm vastag falak magassága 8-10 m. A romok mellől ide látszik nyugat felől Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Vindornyalak község. Szépen kirajzolódik Zalaszántó, Várvölgy és a szomszédos Tátika vára. Sümeg város és vára is látható tiszta időben. A Rezi várrom ma a Keszthely-vidék egyik legősibb történelmi emléke. A vár legkorábbi részének felépítését Zlandus veszprémi püspöknek (1244-1262) tulajdonítják. 1346-ban Nagy Lajos király Lackfi Istvánnak adományozta a várat. A hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyivár, csak a XlV. sz. második felében (1378-ban) szerepel először oklevélben "Castrum Rezi" néven. A vár 1397-től újra királyi birtok, amit 1401-től többször zálogba ad Zsigmond király. Zsigmond a várat 1427-ben Gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozta. Ettől fogva a Pethő család tagjai évszázadokon át zavartalanul birtokolták Rezi várát és környékét. A mohácsi csatavesztés (1526) után, amikor 1541-ben Buda is török kézre került, Rezi várának jelentősége megnőtt, ezért 1555 körül megerősítették. A vár a környék népének menedékhelye volt. A török hódítással szemben a gersei Pethők voltak a vidék legjelentősebb védői. A XVI. sz. végétől Rezi várának katonai szerepe megszűnt. 1592-ből már a romba dőlt Rezi várról olvashatunk. A gersei Pethő család férfi ágának kihalása után a rezi várhoz tartozó birtokok 1729-ben mint uratlan birtokok a kincstárra szálltak. Rezi romvára és a várhoz tartozó javadalom 1741-ben vásárlás útján Festetics Kristóf birtokába került. Ettől kezdve 1945-ig a vár a család tulajdonában maradt.