[WAP: Kétpontos multi.
1. virtuális: a jelszó első része: a N48° 17.206' E21° 26.741' 123m ponton található szőlőlevelek száma.
2. a láda: a Várhegyen, a N48° 18.215' E21° 27.573' 384m ponton található, egy nagyobb horpadásban kövek alatt. NE MENJETEK toronyiránt!!]
A
tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Tolcsva.
(Kérjük, hogy a ládasorozat többi tagjához hasonlóan
a jelszót jól őrizzétek meg!)
A láda
A multi első állomása egy virtuális pont: a római katolikus templom közelében, a
N 48° 17,206' E 21° 26,741' 123 m [GCToFu-1] ponton található szőlőlevelek száma adja a jelszó első részét.
A multi második pontja maga a láda: a község fölötti Várhegyen rejtettük el, a
N 48° 18,215' E 21° 27,573' 384 m [GCToFu-2] pontban; egy nagyobb horpadásban, egy üregben, kövekkel takarva. Kérjük, hogy az esetleges illetéktelen megtalálások miatt a
visszarejtést körültekintően végezzétek!
A hegyre turistaút nem, csak kisebb gyalogösvények vezetnek, ebből az ajánlott a
turistautak.hu térképén is megtalálható, javasoljuk a használatát!
NE MENJETEK TORONYIRÁNT!
Segítségképpen három segédpontot adunk meg:
Az első a Tolcsva északi végét jelző táblánál, egy géptároló mellett letérő szőlészeti út (a hegyről jövő csapadékvíz elvezetésére szolgáló betonvályú), amely a
N 48° 17,636' E 21° 26,954' 116 m [GCToFu+1WPCache] ponton indul. Egy része autóval is jól járható, de gyalogosan is érdemes követni a hegyoldalba. A kisebb csapások a
N 48° 17,872' E 21° 27,579' 250 m [GCToFu+2WPCache] ponton egyesülnek, és innen már jól követhető ösvény vezet végig a gerincen. A más irányból próbálkozók a
N 48° 17,928' E 21° 27,593' 275 m [GCToFu+3WPCache] ponton is csatlakozhatnak az ösvényhez. Innen már egyértelmű és szinte egyenes út visz a hegy magassági pontot jelző kövéhez (amely a
N 48° 18,180' E 21° 27,587' 371 m [GCToFu+Y_MagassagiPont] koordinátán található). Ettől már csak egyetlen percnyi könnyű séta a láda.
(Odafent, a doboztól 1-2 percnyi gyalogútra egy aprócska tengerszem
N 48° 18,307' E 21° 27,610' 375 m [GCToFu+Z_Tengerszem] található, a hegymászás fáradalmait jól ki lehet pihenni a partján. Sajnos a víz őszre általában kiszárad, ilyenkor nem túl látványos.)
Mivel a
hegyi út több helyütt kökénnyel és vadrózsával szegélyezett, illetve
sziklás, néhol nehezen járható részeken visz, erősen ajánlatos
túrabakancs, és megfelelő túrázó ruházat viselése! A hegyoldalon védett növények élnek, így
nyomatékosan kérünk minden kessertársunkat, hogy a természetvédelmi előírásokat maximálisan betartva, óvatosan,
csak a jól látható ösvényeken közlekedjenek!
A község
A terület régészeti kutatásai bizonyítják, hogy már az őskorban is éltek itt emberek; de Árpád-kori a település első említése: 1255-ben Tholcwa alakban található. IV. Béla idejében a falu fölötti Várhegyen vár is állott (ennek nyomait a XIX. században még látták, mára már teljesen megsemmisültek), mivel egy ebből az időből származó írásban megemlítik a várispán nevét.
1486-ban Nagytolcsva néven mezővárosi rangot is kapott, mivel ekkorra jelentősége is megnőtt. A XVIII. századig nagyon sok birtokosa volt, közöttük ismertebb nagybirtokos családok is; mint a Tolcsvayak, Debrőiek, Perényiek, Rákócziak. Az 1700-as évek második felében előbb a Szirmay, majd a Waldbott család tulajdonába került; többször átépített, kibővített kastélyuk ma is áll, benne az általános iskola működik. Ekkortájt a szőlőtermesztés és a borászat is virágzott a területen, ezért 1711-től kezdve fokozatosan megjelennek a görög borkereskedők. 1725-ben, a népszámlálás szerint már zsidó családok is éltek Tolcsván, később főként az ő munkájuknak köszönhető (a többi hegyaljai faluhoz hasonlóan), hogy a tokaji bort Európa megismerte. A falu szinte töretlen fejlődését jelzi, hogy a század végén már az országos postahálózat tagja, gyógyfürdőt üzemeltet, sőt: 1809-ben a katolikus templom kápolnájában őrizték a magyar királyi koronát Munkácsról Budára vezető útján.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei itt is éreztették hatásukat: '48 szeptemberében az akkori polgármester, Szirmay Ödön eltörölte az egyik legnehezebb adófajtát, a szőlődézsmát. A további fejlődésnek vetett véget az 1856-os nagy tűzvész, amely a község nagy részét elpusztította: több középület és közel 100 ház égett porig. A kiegyezés legfontosabb hozadéka a modern közigazgatás kiépülése volt, 1872-ben a falu bekapcsolódhatott az országos vasúti közlekedésbe is.
1886-ban az akkori közigazgatási törvény nagyközséggé minősítette vissza a korábbi mezővárost, és ekkor érte el a filoxéravész is a területet. A Hegyalján a legnagyobb pusztítást a tolcsvai szőlők szenvedték el, az újratelepítések utána csak 1895-re érték el nagyjából a korábbi állapotokat. Ekkortájt a nagyobb szőlőbirtokosok már nem csak pincészettel, hanem feldolgozó- és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, üvegeiken saját cimkékkel, önálló kereskedelmi és értékesítési joguk volt.
A trianoni békeszerződés során elcsatolt területekkel a falu komoly piacokat vesztett, a II. Világháborúban a zsidók elhurcolása pedig a maradék kereskedelmet is tönkretette.
A település a tokaji borvidék tagjaként
2002-ben a világörökség részévé vált. Legismertebb borászata a
Tokaj-Oremus Pincészet, melynek leghíresebb területe a névadó Oremus-dűlő, ahol a hagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté az első aszúbort készítette 1630-ban. A hagyományos hegyaljai borok mellett a pincészet terméke a száraz Mandolás Furmint, illetve több különlegesség is, mint például a Tokaji Máslás és a Fordítás.
További tolcsvai és hegyaljai pincészetek elérhetőségei találhatóak a
Pincészetek oldalon. Ezen felül ajánljuk a
Tokaji weblapot, ahol sok érdekesség olvasható a tokaji borvidékről, a szőlő- és borfajtákról, a bor érleléséről.
Fontosabb látnivalók
A legrégebbi műemlék a XIV. századi, gótikus stílusú
római katolikus templom 
N 48° 17,217' E 21° 26,753' 110 m [GCToFu+KatTemp], melynek tornyát 1733-ban felújították, ekkor kapta a ma is látható, igen jellegzetes, fazsindelyes hagymakupolát. 1836-ban a templom már kicsinek bizonyult, így meghosszabbították.
Az 1864-69 között épült
református templom N 48° 17,169' E 21° 26,812' 112 m [GCToFu+RefTemp], melynek felépítéséhez varsói, krakkói, gdanski, kijevi zsidó borkereskedők is hozzájárultak adakozásukkal. Harangja 1866-ban készült el, orgonája 1882-ben épült. Közvetlenül a templom mellett található az 1820 körül épült, barokk eredetű, de klasszicista stílusban átépített, és eklektikus stílusú bővítésekkel ellátott műemléképület, az
egykori Szirmay-kastély, amely mai formáját a XIX. század végén báró Waldbott Frigyes átépíttetésével kapta. A kastély ma a község általános iskolájának ad otthont.
Az 1859-ben, a betelepülő görögök és ruszinok vallásuk gyakorlására építették a
görög katolikus templomot
N 48° 16,871' E 21° 26,853' 115 m [GCToFu+GoKTemp], amely 1909-ben új főoltárt kapott, 1918-ban freskókkal díszítették, tornyába 1925-ben két harangot vásároltak, két évvel később pedig felújították.
A Királyudvar néven is emlegetett, korabarokk stílusú
Királyudvar 
N 48° 17,284' E 21° 26,766' 123 m [GCToFu+Kiralyudvar], melynek épületét eredetileg Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége építtette. A XVII. század felső-magyarországi építészetének egyik jellegzetes emléke. A műemléket 1960-ban helyreállították, 1972-2007 között adott otthont a hegyaljai szőlőtermesztést és borászatot bemutató állandó kiállításnak.
A
Bormúzeum N 48° 17,059' E 21° 26,938' 123 m [GCToFu+Bormuzeum] 2007-ben átköltözött a Kossuth Lajos utca 32. szám alá (nyitvatartása hétköznap 9-16, szombaton 10-15 óra között).
A község honlapja a
www.tolcsva.hu oldalon található.
A ládakereséshez sok sikert, kellemes túrázást és jó időt kívánunk!
---------
2005.04.09. Az elégett ládát újratelepítettük.
2006.04.08. Ládaellenőrzés, a láda fedelét kicseréltük, kapott egy szatyrot is.
2018.06.02. A megsemmisült ládát Hey-Ho kollega pótolta
