WAP:
Krisztinaváros zöld területei
1. 56-os emlékmű
N 47° 29,480' E 19° 02,334' 129 m
Jelszórészlet: az alsó tábla utolsó két betűje.
2. Szerb kereszt
N 47° 29,485' E 19° 02,388' 116 m
Jelszórészlet: a szerb felirat utolsó két betűje.
3. Német magyar barátság fájá(nak helye)
N 47° 29,469' E 19° 02,419' 116 m
Jelszórészlet: az utolsó előtti sor első két betűje.
4. Haydn szobor felirata
N 47° 29,775' E 19° 02,076' 126 m
Jelszórészlet: az emlékszöveg első sorának (az évszámok után!) utolsó betűje.
5. A láda, benne a jelszó utolsó felével.
A pontos helyét illetően kérdezd a muzsikust :)
Kezdőknek:
Nebéjef robozs a zobod-orkim
N 47° 29,774' E 19° 02,078'
6. Nepomuki Szent János szobra
N 47° 29,735' E 19° 02,134' 103 m
Jelszórészlet: a felirat negyedik sorának utolsó majd utolsó előtti betűje (igen, visszafelé :) )
7. Budai önkéntes ezred emléke
N 47° 30,030' E 19° 01,695' 128 m
Jelszórészlet: a tábla feliratán a harmadik sor hetedik betűje.
8. A kivégzés emléke
N 47° 30,215' E 19° 01,485' 127 m
Jelszórészlet: a tábla második sorának negyedik betűje (persze az évszám nem számít a betűk közé) plusz a hatodik sor utolsó szavának harmadik betűje.
Teljes jelszó= összes jelszórészlet + a ládában található szó.
-------------------------------------------------------------------
Krisztinaváros zöld területein érdemes egy jót sétálni, igazán nagyon szép helyeken sétálhatunk. Persze szánni kell rá egy kis időt, hogy a helyszín megmutassa a szépségét, öreg fákkal, szép lejtőkkel, no meg a vár látványával. Ez a multi érinti a Tabánt, a Horváth-kertet és a Vérmezőt.
A Tabán
A Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület nagy történelmi múlttal dicsekedhet, ma tágas park és néhány épület tanúskodik az egykor virágzó városka létéről. Lakták kelták, rómaiak, s meleg vizű forrásai miatt a törökök fürdőket emeltek itt (a mai Rudas és Rác gyógyfürdőt). Együtt érkezett a törökökkel az első szerbek, s 1690 körül az etnikumot felfrissítő utolsó nemzedék. Ők adták török nevét is a negyednek: Tabán (Papucs). A rácok legtöbbje bőrt cserzett, papucsot varrt. Nagy becsben álló foglalkozások az igazhitű hivatalnokok s katonák körében! A XVII. századtól szerb, görög és cigány menekültek éltek kis utcáiban. A XIX. század végére saját nyomorúságába fullad e reprezentatívnak sohasem számító városrész. De éppen régisége táplálja - legendákban testet öltő - romantikáját: mulatóházak tucatszám, kis, görbe, rosszul világított utcák, zárt kapuk és egymásnak szoruló házak. Budapest megsiratta szerelmes sétáinak Tabánját, mikor jó háromnegyed évszázada lebontották. Egy-két rangosabb épület maradt mindössze, mutatóban. Néhány emlékképet be is mutatok. A Tabán alján a Várat a Dunaparttal összekötő árkádos, díszlépcsős teraszokat (Várkert) a XIX. század nagy építésze, Ybl Miklós tervezte. A Tabán ma rendszeres helyszíne szabadtéri fesztiváloknak, zenei eseményeknek, kerekes székkel is látogatható.
1. 56-os emlékmű
N 47° 29,480' E 19° 2,334' 129 m [GCKRZ-1]
56 hőseinek 1996 óta őrzi emlékét ez az építmény.
Jelszórészlet: az alsó tábla utolsó két betűje.
2. Szerb kereszt
N 47° 29,485' E 19° 2,388' 116 m [GCKRZ-2]
Jelszórészlet: a szerb felirat utolsó két betűje.
3. Német magyar barátság fájá(nak helye)
N 47° 29,469' E 19° 2,419' 116 m [GCKRZ-3]
Jelszórészlet: az utolsó előtti sor első két betűje.
A Horváth-kert
"A Horváth-kert, melyet a Nagy Átkeresztelők teljesen hiába próbáltak megfosztani a nevétől ("Legyen a Haydn parkban, Budán"?), 1789-ben került Nicky Kristóftól Horváth Zsigmond udvari tanácsos birtokába, aki az Ördögárok öntözte földdarabot citrom- és narancsfákkal ültette be. Az Alagút megépülése kettészelte a jókora birtokot, déli felét azután Buda városa megvette, és már 1862-ben közparkká nyilvánította. A gyerekszerető Horváth a hagyomány szerint kikötötte, hogy a leendő parkban mindig legyen játszótér. Így is lett! Itt állt a Krisztinaváros egyik jeles építménye, a Budai Nyári Színkör. A roskadozó színkört 1924-ben le akarták bontani. Az új bérlő, Sebestyén Géza kiharcolta a fennmaradási engedélyt, tizenkét évi díjtalan használat fejében saját költségén átalakításokat végzett. A tizenkét év lejártával, már Sebestyén halála után, 1937. november 23-án megjelentek a bontási határozat ítéletvégrehajtói. (A Tabán után szemlátomást lendületben voltak.) 1843-tól 1936-ig a színkörben 2637 előadást tartottak. Emlékét semmi sem őrzi: a helyére álmodott állandó színház nem épült meg, Déryné szobra is elpusztult a háborúban. Hűlt helyéről csak a fák kora tudósít."
...és egy friss hír, elkészült az új Déryné-szobor. amely Polgár Botond gyergyószentmiklósi szobrászművész alkotása (2010-ben állították föl), éspedig az eredeti, Ligeti Miklós által 1935-ben faragott szobor pontos mása, amelynek modellje Bajor Gizi volt. (Akkoriban játszották őrült sikerrel Herczeg Ferenc Déryné ifiasszony című darabját, a szobor abban a jelmezben ábrázolja.) Nem pontosan a régi helyére, hanem a lebontott Budai Színkör helyére állították.
Köszönöm Saly Noémi várostörténésznek a részletes leírást és az adatokat!
Még több leírás és a teljes cikk a szerzőtől
itt található !
4. Haydn szobor
N 47° 29,775' E 19° 2,076' 126 m [GCKRZ-4]
Jelszórészlet: az emlékszöveg első sorának (az évszámok után!) utolsó betűje.
5. A láda, benne a jelszó utolsó felével.
Hogy hol a láda? Kérdezd a Mestert!
N 47° 29,774' E 19° 2,078' 116 m [GCKRZ-5]
Jelszórészlet: benne a mikroládában egy mini logfüzettel. A jelszó a külsején és a füzetben is szerepel. Íróeszköz és ajándék nem fér bele.
6. Nepomuki Szent János szobra
N 47° 29,735' E 19° 2,134' 103 m [GCKRZ-6]
Jelszórészlet: a felirat negyedik sorának utolsó majd utolsó előtti betűje (igen, visszafelé :) )
A Vérmező
A Vérmező a XVIII. században az ún. "Glacis", a vár védelmi övezetéhez tartozó, szigorú építési tilalom alatt álló és a vár katonai kormányzója által kezelt terület volt. A vár katonai szerepének csökkenésével a mai Vérmezőt határoló részeken megkezdődött a parcellázás és a beépülés. A beépítetlen terület a várparancsnok kaszálója volt, és ezért Generális rétnek hívták. 1795. május 20-án itt végezték ki Martinovics Ignácot és az általa szervezett felkelés vezetőit. A nép nyelvén ekkor kapta mai nevét, ami lassan hivatalossá vált. A XIX. században katonai gyakorlótérnek használták. A II. világháború után a vár épületeinek törmelékével feltöltötték és parkosították.
7. Budai önkéntes ezred emléke
N 47° 30,030' E 19° 1,695' 128 m [GCKRZ-7]
Jelszórészlet: a tábla feliratán a harmadik sor hetedik betűje.
8. A kivégzés emléke
N 47° 30,215' E 19° 1,485' 127 m [GCKRZ-8]
Jelszórészlet: a tábla második sorának negyedik betűje (persze az évszám nem számít a betűk közé) plusz a hatodik sor utolsó szavának harmadik betűje.
A teljes jelszót úgy kapjátok meg, hogy egymás után írjátok a hét virtuális részletet, és az egész végére odabiggyesztitek a ládában található szót!
Nagyon jó keresést !
BanjoBoy - ozeki