A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2105/3/2010. ügyiratszámú természetvédelmi kezelői véleménye alapján a fokozottan védett madár élőhelyén elhelyezett geoláda megszüntetésre került, a helyszínről való eltávolíttatásáról intézkedtünk.WAP: Szép kilátású, csendes hely. Láda egy üregben, ne mássz sziklafalat! Parkoló a N47 31.460 E18 53.485 280m pontban. Országútról letérés a N47 31.448 E18 53.925 277m pontban levő sorompónál. Ne téveszd el! A doboz méretei 25x12x7cm.
A Budai-hegység egyik legszebb része a Budakeszi és Telki között elterülő Fekete-hegyek vidéke. Ennek markáns felszíni formációja a helyenként szurdokszerű, néhol sziklalépcsőkkel tarkított, ám rendszerint száraz Szarvas-árok. A fölötte emelkedő Sziklafal kissé málladozó dolomitkőzetű, impozáns meredélyének tetejéről megkapóan szép kilátás nyílik a Szarvas-árokra és a Telki, Páty felé elnyúló erdőségre, illetve tovább, a Zsámbéki-medencére. A Sziklafal fölötti kiterjedt, ligeterdős réten (rajta beton háromszögelési pont, 463 m.) néhány katonasír N 47° 32,230' E 18° 53,489' 456 m [GCLSZ+sírok] őrzi a második világháború emlékét.
A Budai-hegység turistatérképén "Sziklafal" névvel feltűntetett hely, szép kirándulással, erdei futással vagy terepkerékpározással megközelíthető Adyliget vagy Nagykovácsi felől a P, majd a P▲ turistajelzésen, végül pedig a GPS-t követve. Legrövidebben a Budakeszi - Telki országúttól érhető el: hagyd az autót a vadgazdaság muflonszoborral díszített bejáratánál N 47° 31,460' E 18° 53,485' 280 m [GCLSZ+parkoló], ahol barátságos portás vigyázza, majd indulj felfelé az N 47° 31,448' E 18° 53,925' 277 m [GCLSZ+sorompó] koordinátáknál található sorompótól. Az emelkedő tetejétől kövesd a műszert.
Sokkal szebb, de kizárólag gyalogosan járható, igényes útvonal: az imént említett sorompótól csak a kerítés sarkáig N 47° 31,730' E 18° 53,810' 311 m [GCLSZ+sarok] kövesd a földutat, onnan a kerítés mentén, ösvényen haladj addig N 47° 31,807' E 18° 53,630' 332 m [GCLSZ+ösvény], ahol jobbra rátérhetsz egy szinte elfeledett, gyönyörű útra. Ez pontosan a Sziklafalhoz vezet, amelyet keskeny párkányon, az alsóbb régióban keresztez. Erre a részre csak biztos léptű turista tegye a lábát.
A célpont meredélyes terepén gyerekre, kutyára vigyázz! Testi épségedet ne kockáztasd meredek falrészek megmászásával, mert a cseles sziklaüregbe rejtett ládikó megtalálásához nincs szükség ilyesmire! A 2,9 literes műanyagdoboz méretei 25x12x7 cm.
A ládában tartózkodó Geopupu vándortevét az első megtaláló Sprok Bence átköltöztette a Bölcsőhegyre.
Extra ajándék: alkalomadtán beteszek értékesebb extra ajándékot a ládáimba. Mivel ezeket sajtóajánkékként kaptam, nyugodtan elviheted akkor is, ha nem tudsz hasonlót otthagyni.
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Másodjára voltunk itt, először februárban, de akkor tiszta jég volt minden, a GPS lemerült, sötétedett, úgyhogy nem is keresgéltünk sokáig. Most másodjára már a GPS-t be se kapcsoltuk, úgy se ér semmit :) . Kellemes meleg idő volt, az esőnek se sikerült elkapnia minket, szóval minden jó volt.
Kullancsokra vigyázzatok, minimum fújjátok be magatokat egyszer. Mi többször is befújtuk, de a lábamról így is kettőt söpörtem le, eddig egyet találtam itthon.
ui.: betettem egy coint, amit fél éve sikerült kivenni, azt hittem, hogy már betettem más ládába, de csak előkerült takarításnál. :( szóval figyeljetek rá, mert elég hányatott sorsa volt.
Már egy ideje kinéztem, de kisgyerekkel a leírás alapján nem mertem elindulni. Estefelé szabadságoltam magam és sétáltam egyet a párás melegben.
Szúnyog és kullancsrisztó ajánlott, de megéri.
Összesen 13 kullancs, ennyi a zárómérleg a túra után! Későn indultunk, így épp meglett sötétedés előtt! Van egy olyan érzésem, hogy rossz úton közelítettük meg, pedig pontosan követtük a rejtő utasításait! Valahogy föntről egyszerűbb lett volna szerintem..
Egyébként gyönyörű hely, a végén már nagyon élveztük! A láda megtalálása gyakorlatilag véletlen volt, mert a végére a GPS is bemondta az unalmast! Adta magát a hely, csak nem szabad gyorsan feladni :-) Közös találat Danival! Köszönjük!
Fantasztikus időben, jó társasággal érkeztünk a helyre. Tetszett a rejtés és a kilátás is. Valamint egyet kell értenem az előzö kommentel, ahol a legrövidebb utat tárgyalják. Zöld kereszten budakeszi felől és a a nagy kanyar előtt letérni balra kisösvényre!
Nagyon szép volt a környék, fentről cserkeltük be a ládát... Azaz csak cserkeltük volna, de nem találtuk meg. Bár találtunk egy szimpatikus, nagy üreget, amit ha láda lennék, kedvelnék, de lakatlan volt, vagy nagyon elbújt benne a láda - zseblámpa nélkül nehéz lett volna megmondani.
Elnézést kérve a rejtőtől, de a legegyszerűbb megközelítés pár mondatban. A zöld + turistaúton haladunk egészen a N 47° 32,363' E 18° 53,383' pontig, ahol leágazunk, és egy kis ösvényen jutunk egy rétig/tisztásig, ahol egy HP-ot találunk N 47° 32,330' E 18° 53,320'. Innen egy kitaposott keskeny ösvényen (be az erdőbe!) jutunk a kilátósziklához. Ez kényelmes egyenes út, talán 300 m. lehet a zöld + jeltől. ...és innen jöhet a neheze, de az csak ~40 m. Mai túránk 13,6 km. volt. Nagyon szép a kilátás, tetszett. Köszönjük.
Klassz séta volt, a sárga virágok nagyon szépek voltak.
Körbemásztam alulról a sziklát, a fiam pedig fölülről.
Anyuci mellettünk fogta a kisebbik fiam és egy jó ideig türelmesen várt.
Sajnos a GPS-ünk nem egy szuperszónikus verzió, így nem jött végül össze, pedig a leejtett mobil tokomért lejjebb mászni külön izgi volt.
Kérünk kedves rejtő, legyél szíves elfogadni a "találatunkat".
Könnyed 15,5 km Húsvéti túra 1. állomása. A láda felé tartva láttunk egy felnött özet a kicsinyével. Megijedtek. Mosolyt csalt az arcunkra, ahogy láttuk a csetlő-botló kis őzit sietni az anyja után:). A láda jó volt, köszönjük a rejtést, végre valami kis sziklás-mászós-magasságos izgalom. Még egyszer: danke!
Az Áronnal tett ládatúra hatodik pontja. Bár a hegy meredek részéről közelítettük meg, és nem volt könnyű feljutni, de nekem ez a láda tetszett legjobban ezen a napon (8 ládából)! Gyönyörű kilátás, kitűnő rejtés!
Tavaly már itt voltam, de 150 méterrel arrébb mutatott a gps, így nem lett meg. Most egy rövidebb utat választottam az ajánlott parkolótó, és pár perc múlva 200 méterre voltunk a ládától 100 m. le és 100 m. fel. Felküzdöttük magunkat és most meglett a láda. Innen tovább a gcvdag felé. A jelszót értem és tetszik.
Sáros-dagonyázós kirándulásra készültünk, ehelyett ragyogó napsütésben, bokáig érő, érintetlen hóban támadhattuk a sziklát! (a katonasírok felé mentünk)
Sajnos a láda nem is lett meg, most látom, hogy két nappal előttünk pedig valaki megtalálta:-( Az alsó sziklán még láthatók voltak az elmosódott lábnyomok. Mivel a leírásban az szerepel, hogy nem kell nyakat törni a találathoz, igyekeztünk a biztonságosabb helyen kutatni, de 6-7 méternél kevesebbet sehol nem mutatott a műszer. Úgy gondoltam, hogy a behavazott sziklaoldalban lehet valahol, ezért is adtuk fel, de mivel 2 napja megtalálták, ez nem valószínű.
Maga a hely nagyon tetszett, szívesen eljövünk máskor is, nem keseredünk el, ha nem kerül elfogadásra a találat!:-) (levél azért megy)
A parkolótól a sorompóig nem volt kellemes az út mellett gyalogolni a pár centire a száguldozó autóktól. A kerítés sarkáig mentünk, majd az ajánlott ösvény felé vettük az irányt. Ahogy egyre feljebb jutottunk, egyre szebb lett a környezet. A hegy tetején a fenyők, az alacsony girbe-gurba tölgyfák, a hófoltok, majd elértük a nagy tisztást, ami tényleg a nyugalom szigete. Leültünk pár percre a téli napsütésben egy kis idegsimításra.
A jelöletlen ösvény tovább folytatódott a szikla felé. Először a nagy szurdokvölgyet, majd magát a sziklát pillantottuk meg. Most nem volt havas vagy jeges, simán meg lehetett mászni. A ládát könnyen megtaláltuk a kitűnő rejtekében. Logoltunk majd tovább gyönyörködtünk a kilátásban a sziklák tetejéről. Impozáns látványt nyújtott innen a táj.
Innen vissza a katonasírok felé mentünk. Megtaláltuk a magassági pontot, a fennsíkon a nagy fenyőt, a kereszteket is. Méltó hely az emlékezésre...
A lefelé út gyorsan telt, hamar visszaértünk az ajánlott parkolóig.
Még így télen is nagyon kellemes túra volt, a különleges környezetben. Nyáron is érdemes lesz ide visszatérni. Köszönjük a rejtést és az útmutatást, jó hogy nem a kijelölt utakon mentünk.
Egy hosszú, könnyű futás (32 km a latyakban) alkalmából felkerestünk néhány ládikát is... GClige - GCVDAG - GCLSZ - GCmamm - GCNema hát ez az utolsó nem lett meg túl gyorsan!
A tájékozódási pontok remekül célra vezettek, a kerítés melletti, fiatal és kidőlt fákkal nehezített "ösvény" végül szép, remekül járható igazi ösvénnyé alakult át. A sziklához érve egy pillanatra azt hittem ennyi volt: túl vadul folytatódott az ösvény a szikla oldalában, de felülről megkerültem, aztán visszaérve az ösvényre kezdődhetett a keresés. Vissza a katonasírok fele mentem.
A sok bejgli után már éppen ideje volt sétálni egy kicsit.
Felavattam a túracipőmet, viszont nem is találtuk meg könnyen, mert nem hittünk a műszernek és nem is voltunk elég alaposak. Aztán persze meglett ;)
Megtaláltam! :)
Nem volt egyszerű, mert a sorompó után a könnyebbnek tűnő utat választottuk, aztán át kellett mászni a szomszéd dombra és fel a sziklára. Meredek volt :) Nagyon jó helyen van a láda!
Nagyon büszke vagyok anyukámra, aki zergeként teljesítette a terepet egy zokszó nélkül, míg én szuszogtam GPS-el a kezemben :)
Kerékpárral kerestem fel ezt a ládát is a mai nap.
Én azt láttam a gps-en, hogy aszfalt út visz végig remeteszőlős felől, de kb. 2 kilométer után ennek vége volt, így outival montiztam, a nagy ködben.
Volt sár, meg drót is, de túléltem.
Azután toronyiránt mentem a vadászleshez, vállamon a kerékpárral, majd onnan legurultam a Telki-Budakeszi műútra.
Sajnos a köd miatt korlátozott volt a kilátás, de a nap rám sütött:)))
Az ösvényen mentünk felfelé, nagyon tetszett ez az erdei út. A sziklákon való keresgélés valóban izgalmas volt. Visszafelé a katona sírokat is útba ejtettük. Köszönjük a rejtést!
Ma volt kis időm, úgyhogy "felszaladtam" ehhez a ládához.
Gondoltam Forest Walker TB-t is elhozom, de nem volt benne.
Helyette viszont benne találtam Peg Leg Pete-t (TB), o velem jött és remélhetőleg Európa szélére jut rövidesen. :)
Piroskaa1-el kerestük fel a ládát. A muflonnál parkoltunk, majd elindultunk a sorompó felé a műúton, mivel nem akartunk a száguldozó autók mellett kirándulni, így az első úton bementünk, mert a russa jelzett nekem egy utat párhuzamosan a műúttal ezen út és a katonasírokhoz vezető út között. Persze ez nem létezett. Igaz ezen az úton rövidebb lett volna a ládához jutni, de meg szerettük volna nézni a katonasírokat, meg a sziklafal tetejéről a panorámát, így egy írtáson, majd egy letaposott kerítésen át sikerült átjutnunk a leírt úthoz. Eme kaland után megtekintettük a katonasírokat, majd a sziklafal tetejéről a kilátást, majd a leírásban is szereplő sziklapárkányon át eljutottunk a ládához. A ládából épp előttünk vitték el a TB-t, de helyette hagytak egy másikat. Innen mivel nem akartunk nagyot kerülni toronyiránt indultunk a FeHe ládához.
Követtük a leírást: autó a muflon alatt, aztán át a sorompó alatt. Nos, innen hamarost elhagytuk az utat és hegyen-völgyön, kerítésen (többször is) keresztül:) Így hátulról, a katonasírok felől közelítettünk.
A láda a leírás alapján könnyen megtalálható.
Köszi a rejtést!
Az ajánlott parkolóban hagytuk az autót, de a szemben lévő keskeny kis ösvényen haladtunk, nem az 500m-rel hátrébb lévőn. Ennek egy plusz szikla (N 47° 31.754' és E 018° 53.449') találata lett a jutalma, és egy kerítésmászás (N 47° 31.816' és E 018° 53.533'). Nem mi voltunk az elsők, mert két bekészített farönk és egy lenyomott drót segített az átjutásban. A másik sziklát a térkép és a GPS is jelzi. A tetejére könnyen fel lehet jutni és gyönyörű panoráma tárul elénk. A láda szinte rögtön meglett, de kicsit para volt átjutni hozzá. A csokikat kivettük.
A sziklát feltettem POI-ba.
Nem az ösvényen jöttem, hanem a katonasírok felöl. Nem hittem volna, hogy a földmérési jelnél induló, erdőszéli bokrokat átlyukasztó ösvény ilyen szép helyre vezet.
A GPS 10 m-es pontossága miatt kerestem a sziklafal felső és alsó részén is, hiszen a kettő között nem nagyobb a vízszintes távolság. Aztán félúton meglett...
Gyönyörű hely, keróval mentem ameddig csak lehetett! Bár gondoltam rá, hogy a kerót letéve az ösvényt választom, nekem nem nagyon bontakozott ki az eleje, úgyhogy inkább hagytam. Elhelyeztem a ládában egy Travel Bugot (Forest Walker), 2 mini Toblerone csokit (a maci nagyon rászokott a csokira míg nálam volt :) ) és egy törpöt!
Sikeres megtalálást mindenkinek!
Ja, tényleg vigyázzatok, kicsit meredek a dolog! :)
A nap fénypontja, gyönyörű a kilátás és tökéletes a rejtés. Nem kellet volna a rövidebb utat választanom. Hirtelen ott álltam egy kb. 20méteres fal előtt és még körbemenni is elég nehéz volt. Köszönöm a rejtést.
Szép hely, bár bringás cipőben nem volt vicces "megmászni" ládát.
Az üregbe sem fértem be, fényképezőgépes segítséget kellett igénybe vennem az üreg felderítésére... :D
Az egy szál toll ami a ládában van kifogyott, így csöppet nehéz a loggolás :(
Megtaláltuk, tényleg nagyon szép hely. A vadkerítés melletti úton indultunk el elsőnek, de 4 kullancs és a dzsungel feeling után visszatértünk az eredetire. Szép rejtés!
Köztársaság Kupán indultunk GPS kategóriában, a verseny után - eredményhirdetés előtt ugrottunk el ehhez a ládához. Elég sok kis csapat üldögélt a sziklán, de érthető: gyönyörű a kilátás! Hosszú ideig csak nézelődtünk, aztán vissza a bázisra.
A láda viszonylag hamar meglett.
Nagyon szép hely, köszönjük a rejtést!
Mackka & Péter
Barátnőmet és férjét is elcsábítottuk egy kis túrára, nagyon tetszett nekik.
A völgybe mentünk végig és a sziklánál másztunk fel.
A kilátás pazar.Nehezen találtuk meg.
Kitűnő rejtés egy remek helyen. Fentről közelítettünk, száraz időben egyáltalán nem durva. Néhány cseles lyukba betúrtunk, mire meglett az igazi. Köszi. TB out.
Példaértékű rejtés.Nem kell nylon zacskó,avar,fakéreg stb álca.
A megközelitése is kalandos.Én a Nagykopasz kilátótól mentem és
igyekeztem kevés szintet felmászni.Nagyon jó helyen van.
Talán utolsó "pesti" ládánk.
Délutáni lóverseny előtt kiugrottunk ide, (meg előtte gchimn-hez).
Nem bántuk meg, pazar kilátás, klassz hely.
És közepes séta az út is, nem "snassz", de nem is teljesítménytúra.
Gyönyörű a kilátás!
Mi nagyon nehezen találtuk meg az odavezető utat, sokszor mentünk toronyirányt, mert a kis út egyszer csak eltűnt! Odafelé is, visszafelé is (a hosszabb úton) el-el tünedezett az utacska. Talán hopponálni kellett volna?
Valószínű a frissen kihajtott hajtások, növények nőtték be az utat.
Ennek ellenére fantasztikus volt a táj és ezért kalandos!
Megtaláltuk. 47°31.793' - 18°53.835'-környékén akkor érdemes a leágazó utat választani, ha a toronyiránt menés a terepen nem gond ("zsák-út"). Szerencsére nem volt sűrű az erdő így még gyerekekkel is túléltük, de visszafelé inkább a kerülősebb "végig-utat" választottuk.
Gondoltuk egy rövid séta a nap végére a pátyi három láda után. No nem ez lett belőle, mert ez volt a legmagasabban, de nagyon megérte feljönni, mert a legszebb is. Még nem sok zöld volt, de a méhek nagyon beindultak, tele volt velük a hely. Már voltunk erre, de akkor a Csergezán Pál kilátónál voltunk, és nem jöttünk fel ide. Köszönjük a rejtést! Legjobban a fenti rét tetszett.
A parkolótól a GCLSZ+ösvény névvel jelzett úton mentünk fölfelé, nagyon szép ez az út. Az elején egy kicsit kerülgetni kell a kidőlt fákat, de megéri. A ládát könnyen megtaláltuk, bár utólag látjuk, hogy nem a legkönnyebb úton közelítettük meg (a sziklafal oldalán mentünk végig). Visszafelé a jelzett turistaúton mentünk, ahol két őzet megriasztottunk, ezúton is elnézésüket kérjük. Az erdő még alig kezdett zöldülni, de már bújnak elő a tavaszi virágok, és az idő is gyönyörű volt. Innen Pátyra mentünk tovább, a GCPADO-hoz.
Köszönjük a rejtőnek ezt a szép kirándulást.
Budán szakadó esőben +6 C°-ban indultunk el ezért nem vittem fényképezőgépet, erre itt meg 0C° és szállingózó hóesés. GcFehe-GcTote-Gclsz túra 8.8 km :) az olvadó hóban alig bírtuk felhúzni magunkat a hegyoldalban, viszont megérte! Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Nagy, hóban való csuszkálás a jutalma annak aki mindenen keresztűl megy. Végü is csak egy korhadt fa törött el az úzom amiben megkapaszkodtam lefelé. Ezek ellenére nagyon jó kis "séta" volt helynek fel.
Másodjára sikerült rálelni, elsőre a tavalyi koordináták alapján nem találtuk.
Ez volt ma a negyedik ládánk. Persze mindkét alkalommal sziklát másztunk lentről, ma ráadásul a vaddisznós kerítés rossz (vaddisznós) oldalán közelítettük meg a helyet... de megérte. Láttunk egy hatalmas muflont is.
A szebbik utat választottuk odafelé.. visszafelé meg a rövidebbet.. Kicsit veszélyesnek tűnt a dolog, mivel az avarra ráfagyott a hó, a zúzmara stb. szóval csúszott mint a jégpálya.. viszont képrázatos napsütésben volt részünk, a hideg dacára.. Kicsit pityeregtem, mert egy ág csúnyán belecsapott a szemembe :-(
Viszont drága emberemtől megkaptam a "biztos léptű túrista" illetve a "hegyi mufflon " jelzőket..:-), meg, hogy büszke rám.. Hadralkára is büszke, de tőle természetes, hogy ügyes és fürge.. na, ja, az ő korában ?!
A doboz könnyen meglett, pazar a hely, köszi.. jópár kirándulóval találkoztunk a környéken...
Megvan, de biztos vagyok benne, hogy nem a legrövidebb úton mentünk, így csináltunk magunknak egy kis izgalmat, hogy ne legyen unalmas a séta.
Jó rejtés és tényleg nagyon szép a táj.
A környék régi ismerős, de a láda eddig mindig kimaradt. Most egy kis ebéd előtti kirándulás keretében levadásztam. Nem volt egészen könnyű, mert egy terepbicajos üldögélt kitartóan a sziklán... Szerencsére a másik oldalon...
A rejtés tuti, először el is mentem mellette. Lám, így jár, aki kételkedik a műszerben...
Meglepett, hogy milyen régen jártak itt előttem. Pedig megéri ide jönni!
Köszi!
Az abszolút etalon láda. Mai 1. ládám, ám voltunk itt már korábban csak a jelszót felejtettük el felírni annyira felüdített minket a panoráma a szikláról. Köszi a rejtést!
Nem volt egyszerű megtalálni a "rég elfeledett ösvény" bejáratát, szinte mára már nem is létezik a nagy bozóttól. Úgyhogy átmásztunk a vadkerítés sarkánál, és felfelé gyalogolva rácsatlakoztunk az útra. Gyönyörű volt az erdő, egy fia lélekkel sem találkoztunk.
A ládában hagytunk egy kanadai TB-t, amit fél éve elveszettnek hitt a tulaja, véletlenül találtunk rá egy bakonyi nem .comos ládában. Csak akkor vedd ki ha biztos regisztrálod a .com-on, és vigyázz rá! :-)
Példaadó láda. A megközelítés kellemes sétával teljesíthető, a láda rejtése kiváló. (Végre nem rőzsehalom, vagy kőkupac) A kilátás a sziklától nagyszerű. Az ösvényen felfelé haladva a lépteim zajától megriadő őzet is láttam.
Egy könnyed ebéd előtti séta.
A jelölt ösvényt elég nehéz megtalálni, a kerítést követve aztán szép széles úttá bővül, innen igazán kényelmes sétával érhető el a rejtek.
A végcélhoz közeledve már óvatosan a gyerekekkel, itt-ott veszélyes lehet.
A ládika hamar meglett, amikor megláttam az ominózus helyet, biztos voltam benne, hogy jó helyen járok. Nem is tévedtem.
Nagyon szuper kilátás fentről!
Többszöri, jobb/??/ út keresésnek köszönhetően túlélő show-t csináltam magamnak ebből a ládavadászatból, pedig a rejtő nagyon jól leírja a megközelítési lehetőségeket.Érdemes hallgatni rá. Köszönjük a rejtést.A tb-t kivettem ( Lr. Sackville's Little Light House ) Okata
nagyon gyonyoru panorama, a rejtek felelmetesen jol nez ki, fentrol lenezve sejtettem hogy esetleg ott lehet, es igen :) meg annyit azert megjegyeznek hogy a magassag meresunk szerint 10 meterrel kevesebb, tehat 421 meter, a koordinatak tokeletesen pontosak. a hely annyira jo hogy erdemesnek talatuk ra es a ladaba beletettunk egy kanadai travelbugot (Lr. Sackville's Little Light House http://www.geocaching.com/track/details.aspx?tracker=TBKWFD) amit miskolctapolcarol koltoztettunk ide, szal egy vasarnapi megtalalashoz ez kis inspiraciot adhat :)
A mai hatodik, és egyben ettől a ládától kaptam ma a legtöbbet. Biciklivel a megközelítést mindenképpen kerülővel a hegy felső része felől ajánlom. Alulról meg valahogy jó szívvel senkinek :-) Köszi a rejtést!
Megleltem! A nap éppen a környező hegyek mögé bukott le, gyönyörű volt. A toronyiránti megközelítés rendesen megizzasztott, mindösszesen egy kullancsot sikerült magamon hazavinnem.
Már jó ideje beterveztük e három "maradék" ládika felkutatását a Budai hegyekben, ma jött el a napja. Mai 7/5. találatunk.
A három dobozkát (gclsz, gctote, gcfehe) egyetlen (14 km-es) gyalogtúrával kerestük meg, szekerünket az 1. célponthoz ajánlott, muflonszobros parkolóban hagyva. Habár viszonylag kellemes kirándulóidő volt, vagyis nemigen izzadtunk, könnyelműen egy csepp innivaló nélkül indultunk útnak. (Túléltük a 4-5 óra szomjazást, de legközelebb jobban odafigyelünk erre.)
Mentünk, mentünk, s egyszercsak megpilantottuk a kilátósziklát. Lenyűgöző! Nem kevésbé csodás a szikláról elénk táruló panoráma! Az ilyen élményekért tényleg érdemes járni a természetet. A rejtekhely is jó választás, hiszen a ládika jól el van dugva, mégsem veszélyes a megközelítése, gyerekekkel sem. Röviden ennyit írnék, aki kíváncsi a részletekre, az úgyis felkeresi ezt a pompás helyet.
A dobozból kivettünk egy játéklovat, s helyette betettünk néhány matricát.
Köszönjük a páratlan élményt!
Még egészen 150 méterrel a rejtek előtt a terep ártatlanul szelíd, csaknem vízszintes, de a leírás képei sejtették, hogy ez már nem tarthat sokáig. És valóban, a helyszínre érve -hogy a stand-up-os Kiss Ádám szavaival éljek- csaknem "besza-behu". T.i. iszonyú tériszonyom van, így reszkető lábakkal és csaknem becsukott szemmel közelítettem meg a cache-t.
GCFEHE-től jöttem bringával.
az apró szaggatott ösvényt meg se próbáljátok kétkeréken.
Én végigrángattam a susnyásban a vasat...nem kívánom senkinek.
Az ösvény tulképpen csak vadösvény.
De a láda 1 perc alatt meglett.
Köszi a kemény menetet.
Nagyon szép, nyugodt hely! Mondjuk a legmelegebb időben sikerült idejönnöm, de a látvány lehűtött szépségével.
A láda rejtése nagyon jó. Elsőnek benéztem: semmi, róttam néhány kört, ismét benéztem (inkább már bemásztam), s nicsak... :)
Köszi a rejtést!
Egy kedves barátommal kirándultunk a környéken, megkeresve az útbaeső ládákat. Remek kis 20km-es túra kerekedett így. Az útvonal GCLSZ, GCFeHe, GCtote és GCVad, majd vissza a GCLSZ parkolójába.
Az út közben összszedett és kivégzett kullancsok száma meghaladta a 10-et a védőspray ellenére. Az út elején a kütyü által mutatott ösvényeket inkább csak odaképzeltük, mert a búrjánzó aljnövényzet nem nagyon engedett mást ;) Így volt ez még a GCtote második pontjához vezető úton is.
Köszönet a rejtésért!
Megtaláltuk! Az alsó ösvény felől közelítettünk. Az út szép volt, de az elburjánzott növényzettől nehezen járható. A killlátás nagyon szép a sziklától.
Köszönjük
Budakeszi - Petneházy-rét - Ady-liget, majd a piros sáv, végül erdőgazdasági utakon, bringával. A kulacsot a kocsiban felejtettem, így Ady-ligeten vételeztem némi innivalót. A vidék nekem egykoron második otthonom volt. Sokszor bejártam már a környéket, mégsem tudok betelni vele. Ezúttal is jó volt ide visszatérni. A sziklát csak felülről tudtam megközelíteni, így sajnos kimaradt a legszebb rész. A láda majdnem megtréfált, de túljártam az eszén, hála a pontos koo-nak.
Innen még elgurultam a GCFEHE és a GCTOTE ládákhoz is. Jó kis túra volt.
Egyszerűen: Csúcs ez a hely! Az igényes túristáknak javasolt útvonalon közelítettük meg, és nem bántuk meg. Annak ellenére, hogy a kerítés sarkán balra fordulva az ösvény elég nehezen járható, és picit bizonytalanok voltunk abban, hol kell erről jobbra letérni, (a jelölt helyen nem találtunk leágazást), de találtunk egy a kerítéssel párhuzamos, távolabbi csapást, ami végül pont a célhoz vitt.
Ahogy előttem is írták már: épp annyira veszélyes csak, hogy izgalmas legyen.
Köszönjük! E+D
Csodaszép a felfele vezető út. A meredek után, még a szikla előtt egészen földöntúli a táj. Avonlea-ban láttam hasonlót... Láttam őzeket is. A sziklánál pedig lélegzetelállító! Csak annyira félelmetes, hogy emelje az élményt. Szuper a rejtés! Köszi!
Az előttem lévő három megtalálóból kettőt én fertőztem meg a geokessinggel.
Ma 4 ember lemondta a spontán szerveződött céges csapatépítő túrát, de az éjszakai kesser keménymagot nem tudták eltántorítani sem ők, sem a fákkal benőtt utak, sem az, hogy 3 nappal újhold után jól jött volna nekem is egy fejlámpa... Kesselni muszáj!
A GCFeHe felől érkeztem a helyszínre. A GPS-em megint olyan ösvényen akart odavinni, ahol tulajdonképpen nem volt ösvény. Ez csak azért volt kellemetlen, mert kerékpárral érkeztem és így még betolni is küzdelmes volt.
A láda rejtése nagyon ötletes, nagyon tetszett, nem különben a környezet.
A loggolás után kerékpáromhoz visszatérve szomorúan tapasztaltam, hogy van egy első lassú defektem. Úgyhogy nem adta könnyen magát a láda.
Ráadásként ekkor kezdtek rá az égiek is a mennydörgésre így igyekeznem kellett a szereléssel.
A mai körutam utolsó ládája volt.
Köszi a rejtést!
A hely és a rejtés is PAZAR ! Nagyon szépen karbantartott és feltöltött, hatalmas láda. Mai "Ismerd meg jobban a Budai-hegységet" 20k túrám 2/5 ládája.
Gyönyörű kirándulás, csodálatos természetben. Az ösvényt nem találtuk, árkon-bokron, (kerítésen keresztül) közelítettük meg a ládát. Szüleim barátait vezettük be a ládázás örömeibe, talán kicsit erős volt a terep, de büszke vagyok Rájuk, mindenki örömmel végigcsinálta! Én magam ezt a terepet szeretem, szerintem ez ez igazi caching! Elhoztuk a ládából "DC Destiny"TB-t, GCAszk-hoz továbbutaztattuk! Köszönjük a rejtést!
Nagyon zsír! :) [wapon beküldött szöveg] A legritkább esetben értékelek egy rejtést 555-ösre, de ez esetben nem tudtam megállni, hogy ne tegyem azt. Itt van igazi értelme a GC-nek, mert valóban egy olyan helyet mutatott meg, ahová e nélkül eszébe nem jut az embernek ide jönni. Ugyan kicsit nehezebbre számítottunk, de ez már a mi "bűnünk". A rejtés is találó és a terep ellenére valóban nem veszélyes a megközelítése. Azért gyerekekkel vigyázni kell.
Vasárnap olyan szép időben volt részünk, hogy nem lehetett kihagyni egy jó kis kesselést. Az ajánlott úton mentünk, kicsit megizzadtam mire felmásztunk a dombtetőre. De a kemény része csak ezután jött. Leereszkedni és megatlálni a ládát nem volt egyszerű, aztán onnan fáról-fára kapaszkodva visszamászni a csúcsra kifejezetten nehéz volt :-O Mondhatni az eddigi legnehezebb terepünk volt, pedig nem ma kezdtük :) De ilyen élmény is kell, nagyon örültünk, hogy eljöttünk ezért a ládikáért is, a környékbeliek már régen begyűjtve, csak ez árválkodott itt, most végre teljesítve!
Páty-Budakeszi felől jöttünk. Autót lerakva, kis kaptatón keresztül jutottunk a sziklafalhoz. A szikla megközelíthető jobbról kerülve és egyenesen mászva is. Ládát rendben megtaláltuk. A fennsíkon nyomokban havat találtunk, melyre azt hittük. hogy az idei utolsó hó lesz, de ma (03.24) ez a hó hóemberré hízhatott.
R-Gyu
Na ez számomra az igazi kess! A GcTote-től jöttem egy darabig földúton,majd csak úgy toronyiránt...nem egyszerű lejtő, és emelkedő leküzdése után értem a sziklafalhoz. De megérte! Bár engem az ezt követő ösvény nyűgözött le! Változatos,csodás! Találkoztam Napvirág reinkarnációjával is...
Az ajánlott helyen parkoltunk és az útmutató szerinti koordinátákat követve jutottunk el a sziklákhoz. A rejtés meredek helyen van, nekem inkább 6 -os az értékelése. Az út hossza a sorompótól kb. 2 km. .... A természet már éledezik.
Különös dolgok történtek ott! Február 10.-én 13:16-kor tannhauser rendben megtalálta a ládát, 15:56-kor Törpe már csak a hűlt helyét. Apukája látott a környéken két gyanús sihedert, akinél rákérdezett, de persze eredménytelenül. Utána az édesapa felhívta ismerősét, aki arra jártában megtalálta a völgybe ledobott ládát, összerakta és visszarejtette - holott nem is kesser az illető! Nem tudom, miképp került el helyéről a láda, de ez a gondosság és összefogás szívet melengető! Köszönöm szépen!
Kérem a következő játékost, számoljon be nekem arról, hogy mit talált a helyszínen, nincs-e rosszindulatú fosztogató.
Mi valószínűleg, már csak a láda helyét és egypár szétszórt ajándékot találtunk meg, ha jó helyen kerestük. A GPS többszöri nekifutásra is ezt a helyet jelezte. Szintén egy olyan "láda" amelyért érdemes menni. Minden elismerésem a hely kiválasztásáért! Remélem, hogy még ehhez hasonló helyeket fogunk találni! Köszönjük a rejtést! Kérjük a megtalálás jóváhagyását!
Gyönyöru idoben, a telki út felol javasolt két út közül egy harmadikon, árkon-bokron keresztül, toronyiránt leltünk rá a sziklára és a ládára. Megérte!
Bandi + 3
A mai gyermekszellőztető programunk első állomása. Szekerünket a megadott parkolóban rábíztuk a portásra, majd magunkra kötözött gyermekkel vágtunk neki az túrának. Az elfeledett utat rövid bozótharc után könnyen megtaláltuk és minden méterét élveztük. Jól választottunk, hogy erre jöttünk.
Tetszett a tuti rejtek is, köszönjük a helyet.
Innen tovább gyalogoltunk a GCTote, majd a GCFehe ládák felé.
Mudman&Dóri&Iszlipó
Budakeszi kör 1/3.
A GCMAMM ládától jöttünk, a műúttól a ládaleírásban szereplő úton mentünk fel a ládáig. Az első szakaszon még rossz volt a sok kidőlt fa között botladozni, de utána szélesebbre és tisztábbra váltott az út. Csodaszép volt a felvezető ösvény, ahogy kanyargott a hegyoldalban, és a végén a kilátás, igazán pazar látványt nyújtott. A láda után még felmentünk a háromszügelési ponthoz is, majd a katonasít felé találkoztunk egy nagyon szép fenyőfával.
Jó dolog ez a játék, ilyen helyekre hoz el! Magamtól nem is jönnék - nem is fogok többet valószínűleg :), de nagyon szép, nyugodt, csendes hely. Izgalmassá tette az évszak a megközelítést: minden jegesre volt fagyva, a napsütés helyén pedig saras. E két felszínfajta változott, elég kellemetlen volt néha. Nagy nehezen aztán sikerült a ládához elérni. Köszönöm a lehetőséget!
A Fekete-hegyek ládától előbb jelzett úton, majd széles erdészeti úton indultunk el. Út közben találkoztunk egy rókával is, akiről nem tudtuk eldönteni, hogy épp a jóllakottság, avagy sebesülésből kifolyólag nem szaladt el közeledésünkre. Amikor már elég közel voltunk a sziklákhoz, akkor még közelebb mentünk. Leereszkedtünk a kerítés mentén a Szarvas-völgybe, majd az irányt tartva felmásztunk mellette. Elég meredek a hegyoldal arrafelé. Szerencsére a sziklás rész jó oldalán voltunk, így nem kellett keresztbe mászni rajta. A rejtés tökéletes. Ha mindig jól rejti vissza az előző megtaláló, akkor ezt véletlenül senki sem találja meg. Beletettem a ládába "DC Destiny" TB-t. Eddig még sosem jártam itt, s mint az a képekből kiderül, ezúttal nem igazán élvezhettem ki a sziklákról a kilátást. Innen felmásztunk a magassági ponthoz, majd a nagy réten át a katonasírok érintésével jelzetlen erdei utakon értünk le a Telkibe vezető műútra. Innen aszfalton értünk vissza a kocsihoz. Jonkó élvezte a túrát és a szikla is elnyerte a tetszését.
Családostul jöttünk 4 gyerekkel csak sajnos a másik irányból, így onnan felmászni a sziklára majd lemászni a ládához és vissza ezt csak én vállaltam be. A ládánál találkoztam Kirával és L@zyval, gyors log majd visszamászás a család többi tagjához akik közben kockára fagytak. Így hóban a nehézségi fok kicsit magasabb!
Kírával! Jeges, csúszos szánkókessing. Óriási élmény volt, köszönjük. [wapon beküldött szöveg]
Sajnos Zoé betegeskedett, ezért otthon maradt, így Kírával kettesben vágtunk neki egy kis "szánkókessing" (copyright vonós3as) túrának. Sajnos ami havat illeti szerények voltak a lehetőségek, de Kíra így is nagyon élvezte. Persze a ládához gyalog ereszkedtünk le (szánkóval nem ajánlott :), de így is igen izgalmas volt. A láda a szokottnál gazdagabb volt, így Kírának jóideig eltartott az ajándékok válogatása. A kilátás pazar volt, kár, hogy PMR-n senkit sem sikerült elérni.
Az én egyetlen Pupum felhívott, hogy mennék-e vele ládát karban tartani? Terméseztesen azonnal igent mondtam és ezt a szép szerdai napot választottuk. A kocsit egy közeli erdészet bejáratánál hagytuk egy barátságos őr és egy vénséges vén kutyus őrzésében. Semmi de semmi előnyöm nem volt, hogy a rejtővel mentem mert segítséget nem kaptam, még egy kicsit sem! :( Na jó, azért kaptam de tényleg nem sokat.
Mi a sziklafalat alulról közelítettük meg, amit egy rövid séta alatt elértünk. A közeli települések fényei elképesztőek voltak. Az ajándékok elrejtése után felmásztunk és rövid kaptató után elértük a sírokat. Innen megint rövid séta lefelé és már a kocsinál is voltunk.
Nagyon tetszett a környék még a sötét ellenére is, ide biztosan visszatérek majd napfényben is! Tehát összegezve nem rossz láda egy kezdőtől! :)
Gyönyörű a hely, sokszor jártunk ebben az erdőben, de erre még nem vetődtünk el. Nagyon jó a láda rejtekhelye is. Alulról másztunk fel, 2 babával kicsit durva volt, de megérte. Köszi: Réka
Holdfényes éjszakai 30km/4
Kezdem bánni, h többségben éjszaka megyek kirándulni, így pont a szép helyekről maradok le. Ez is ilyen. Magasan van, és lehet szerteszétnézni. Jó hely.
A jelzett sorompótól indulva, a javasolt útvonalon kb. 2km-es sétával gyorsan megleltem a dobozt. Még ilyen párás időben is szép a kilátás. Visszafelé a hegygerincen mentem útbaejtve a sírt. Köszi a rejtést!
Nagyon szép és izgalmas környék. Mi lentről, a telki út felől jöttünk fel és egy kicsit mászkáltunk a susnyásban, míg a kerítésen bejutottunk, de belül már nagyon tuti volt. Nem is tudtuk, hogy ilyen szép részek vannak erre.
BHTCS bejárás II. 3/2. láda
A piros háromszög felől érkeztünk, tájolóval, GPS nélkül. Alulról másztunk felfele a sziklákon. Rögtön megtaláltuk a ládát. Szép hely, az általunk szervezett BHTCS teljesítménytúra egyik pontja. Mi nem láttuk a kígyóbőrt. A Nagy-Kopasz felé mentünk tovább.
A logbook rövidesen betelik, valaki vigyen egy újat!
Útközben láttunk muflont. Fent a sziklákon állva hallottunk és láttunk egy a mélyben csörtető vaddisznót is. A rejtés mellett találtunk egy levedlett kígyóbőrt, ezért csak óvatosan a kereséssel! Köszönjük, hogy elhoztál bennünket ide, nagyon szép a kilátás.
Nagyon tetszett a kilátás, valószínűleg a rejltés is tetszett volna, de négyünk közül csak Piedone volt olyan bátor, hogy lemásszon a rejtekig, míg mi hárman egy sziklamászást gyakorló párral tárgyaltunk. :)
Hétköznapi kocaládázás :). Ellustálkodtuk, így aztán a mai napba csak ez az egy fért bele, de így is jó volt :). Szép környék, régen sokat futottam erre.
Alulról másztuk meg, sok-sok megállással és fényképezéssel. Még egy szép madarat is le tudtunk kapni, a poloskáról nem is beszélve (elneveztük Alfrédnak... hazafelé már nem volt a magasles lépcsőjén... :p ). Köszi a rejtést! Ja, a logbook mindjárt betelik! Elhoztuk a szép, rózsaszín ceruzát ;)))
Kis tévelygés után (toronyiránt próbálkoztunk a muflonos parkolótól), a leírás szerint haladva meglett... Klassz a kilátás! Jó, hogy száraz időben jöttünk ide, csúszós körülmények között veszélyes lehet a rejtek környéke...
Ez a 300-adik ládám!
A Fekete-hegyek ősládától nem akartam hegyen-völgyön átvágni, így inkább lementem a Telki-Budakeszi útra, ahol gyalogoltam több, mint 2 km-t a sorompóig. Onnan a kerítés sarkáig, majd az ,,elfeledett út'' kezdetéig, ahonnan még 1,09 km volt a láda. Az utat azonban nem találtam, így a hegyoldalban jártam végig a hátralevő távolságot. Nem volt könnyű odajutni, de megérte! Már az előző ládánál tudtam, hogy sajnálni fogom, hogy kifogyott a fényképezőgépem elemje...
Négy fullra töltött aksival indultam, s mire odaértünk, mind lemerült. Innen volt kihívás megtalálni, de sikerült. Nem a láda volt messze, hanem a töltőm hibás :( Ennek ellenére gyönyörű volt a kilátás és csak egy kicsit tévedtünk el visszafelé :)
Mona & Zozmo
A kituzott negy lada kozul ettol vartam a legtobbet, es szerencsere be is valtotta a hozza fuzott remenyeket. Budakeszirol jottunk gyalog a javasolt utvonalon. A kerites sarkanal majdnem elfelejtettuk megkeresni az osvenyt, de szerencsere eszbe kaptunk. A kerites mellett egy darabig eleg nehezen kovetheto, de kesobb, amikor elvalik a keritestol mar semmi problemat nem okoz.
Nagyon jo, hogy a leiras emliti ezt az utvonalat, mert valoban kar lett volna kihagyni, de ha a rejto nem hivja fel ra a figyelmet, biztos, hogy nem erre jovunk. Lefele a masik uton jottunk, ossze sem lehet hasonlitani a kettot.
A lanyok a sziklakat elerve leultek nezelodni, es megvartak, amig megkeresem a dobozt. Egyszoval remek kis lada volt, mai turank fenypontja.
A teton megebedeltunk, es indultunk tovabb Paty fele.
Nagyon régóta tervezem, hogy eljövök ide, a sziklafalhoz és ezzel koronázom a Budai-hg-beli találataimat. Lehet, h túl sokat vártam a helytől... de azért mégis szép volt. A rejtés amilyen egyszerű, olyan kiváló.
Köszi.
WOW, ez négy gyerekkel nem volt egy kispályás dolog. Mindenképpen a kerítés sarkánál kezdődő "elfeledett" úton érdemes megközelíteni a sziklát. Ne ijedjen meg senki, hogy az út elején néha elveszni látszik az ösvény, csak az első pár száz méteren ilyen utánna viszont gyönyörű tájakon kanyarog. Ha valaki nem meri felvállalni a sziklafalon történő átkelést (mint ahogy mi sem) akkor a szikal előtti meredek erdős részen felmászva a felső tisztásra juthat el ahonnan a másik irányból megközelítheti a sziklafalat és a ládát.
A másik út köves, meredek és jellegtelen, lefelé megtette, de ha arra indulunk el elsőre akkor lehet hogy vissza is fordulunk.
A meteorológiai előrejelzések ellenére mára ütemeztük be ezt a ládát. Nagykovácsiból a 63-as busz végállomásától indultunk. A majd a jelzést, aztán a térkép alapján a GPS jeleit követve viszonylag egyszerűen eljutottunk a "Sziklafal"-hoz. Először a (fentről nézve) bal oldalon ereszkedtünk le egy párkányig, majd látva, hogy a GPS 35 métert jelez átmentünk a szikla másik oldalára. Ircsi a párkányon keresztül, én a meredek sziklafal látványától kissé megijedve inkább visszakapaszkodtam ott ahol leereszkedtünk, majd a másik oldalon ismét le. Itt már csak 6 métert mutatott a kütyü (8 méteres pontosság mellett) így elkezdtük keresni a dobozt. Szerencsénk volt, hamar sikerült megtalálni a ládát, jó volt a műholdállás. Logolás után visszamentünk a szikla felső részére, és elfogyasztottuk a magunkkal hozott elemózsiát. Láttuk, hogy a szomszédos hegy mögött esik az eső, és észleltük a zivatar vizuális és akusztikus jeleit is. Aztán hamarosan megérkezett az eső, így gyorsan elindultunk, hogy mire komolyabban elkezd esni, addigra a fák lombkoronájának a védelmébe kerüljünk. A sietségben sikerült eltéveszteni a visszavezető utat, így jókora kerülővel (és a GPS trackback funkciójának a segítségével) sikerült csak visszajutnunk a jelzett turista útra. Közben aztán elkapott bennünket a zivatar magja, és sikerült teljesen átáznunk. Nyakig sárosan értünk vissza a műútra, ott egy vízcsapnál több-kevesebb sikerrel megpróbáltuk tömegközlekedésre alkalmas állapotba hozni magunkat. :-)
A viszontagságok ellenére nagyon örülünk, hogy itt járhattunk, a ládika minden szempontból kitűnő! Úgy tűnik sikerült egy új hívet szerezni a játéknak. :-) Visszarejtéskor egy kicsit mélyebbre csúszott a ládika, de így is elérhető, csak nehezebb észrevenni! Petika, Ircsi
Az ajánlott "szebbik" kerítés melletti utat választottam. Odafelé mivel nem volt a kerítés mellett ösvény, nekivágtam toronyiránt... A bokám alig fájt mire felértem... Vissza már 'csakazértisazösvényenmegyek'-et választottam, ezáltal egy sokkal kényelmesebb utam volt és csak az utolsó (odafelé az első-) 50-60 méter volt úttalan. Javaslom a kerítés átlépése után kis kerülő után megkeresni a járást!
Fent a Kilátószikláról tényleg brutális a panoráma! A rejtek a szikla -hátulról- megkerülése után azonnal meglett, bár az üregbe először csak egy bottal túrtam be, mert féltem hogy rányúlok valami élőlényre. :-)
Lentebb említett mozgó ládát nem találtam ott. (Igaz, az is lehet hogy ott volt, de mivel csak itthon szereztem róla tudomást, nem is kerestem másik dobozt és ide belogolni sem kötelező. Azért sajnálom!)
Köszönöm a hely megismertetését a "nyugdíjba vonult" Pupunak! ;-)
u.i.:Zsu és Mikulás vitte magával 07.08.-án a mozgót!
A kerítés melleti szűk, ágakkal teli ösvény engem is megijesztett a továbbiaktól, de feljebb azért javult az út minősége. A rejtés nagyon tetszett, itt hagytam a Vaskapu-sziklától velem jött GCM002 mozgóládát.
a vadgazdaságnál hagytam az autót és a kerítés mellett letérést választottam. a kerítés melletti letéréstől számítva nagyon kellemes az útvonal és majdnem a ládához visz szintben. a rejtés ötletes.
GCVDAG felől jöttünk. Valamiért a GPS egyre pontatlanabb let a környéken. A szikla mellett a NY-i oldalon kezdtunk el ereszkedni, az ösvényt az erdőben kereszteztük, s észre se vettük. A ládától pár méterre vágtunk át a sziklán, szinte a zösvényen, majd a vízmosás felett pár méterrel lettem biztos benne, hogy elkerültük. Kata itt megvárt, s visszamászva nagyon gyorsan meglett az ösvény és az üreg is.
Szoval megdolgoztam érte :-) Aztán mentünk tovább GCFEHE felé.
Kevés ládáért dolgoztam meg ennyire. Bringával másodszori nekifutásra jött össze. Valószínűleg nem az optimális utakat találtam meg, mivel a "kényelmes" útvonalon volt kerítésbontásos bejutás, létrás átkelés, bozótjárás, majd a vízmosás peremén lejutottam a szikla aljához. A bringát az ösvényen hagyva felmásztam a kőfolyamon és megtaláltam a ravasz üregben lapuló ládát. A kilátás és a háborítatlan táj azért kárpótolt a szenvedésekért, amihez a 30 fok feletti hőmérséklet és az ivóvízkészletem minimális volta is hozzájárult. Visszafelé a vízmosást követve értem az első próbálkozás végpontját jelentő kerítéshez és itt a rádőlt fa közreműködésével sikeren visszajutottam a civilizációba.
Kinizsi 100-ra való felkészülés közben! Stop.Shop-tól indultunk, útba ejtettük GCSOSZ-t, onnan mentünk oda. A hely pazar, a kilátás szintén, el is flesseltünk a sziklán egy darabig! A "cseles" sziklaüreg magáért beszél, ez volt eddig talán a legjobb keresés!
A ládából elhoztuk Pe-tr's Czech Silver GC-ját!
Folytattuk útunkat nagykovácsiba, majd onnan haza Budapestre.
A Fekete hegyektől jöttünk. Útközben találtunk egy földön fészkelő madarat aki négy szép kék tojást (talán kicsit pöttyös) tartott a fészkében. Amikor már légvonalban csk 300 méterre volt a láda, a TopoGuide-on egy utat látva kerültem, hogy ne kelljen a völgyön, dzsuván átkelnünk. Nem is kellett de a kerülő után a láda előtt azért csak megleltük a magunk retvását. A rejtek nagyon tetszett. Utána találtunk egy nagyon szép utat ami a völgyben kanyarogva hozott le az erdészeti buszmegállóhoz. Ez az útvonal nem szerepelt a leírásban meg a térképen sem. Igaz ott láttam egy ösvényt ami lehetett volna akár a leírásban lávő szép út is.
A megálló bódéjában bevártuk a 16:37-es buszt és becsorogtunk a Mondeóhoz. (A jegy 160 Ft volt, jobb mint a BKV pedig mentünk 5-6 kilométert)
Régen járt Pupu a ládánál, ezért nem tudja, hogy a vadkerítés mellé bedőlt fáktól, bringával a kézben, járhatatlan a megadott ösvény. ;-)
Nagyobb baj, hogy Watermann helyett egy csomó törött kinderfigura és rossz öngyújtó is van a ládában :-)
A túra csodálatos volt, és ez csak a kezdet volt, innen jött a TOTE és FEHE, ami nekem ugyan már régi találatom, de a kicscsalad-nak még hiányzott.
Tiszta, napsütéses idő volt.
Köszönjük Pupu.
Sétálunk, sétálunk egyszer csak hoppá: ott állunk a szikla tetején. Gyönyörködünk a kilátásban, majd tanakodunk, hogy merre tovább. Bevillan, hogy kisgyerek meg kutya inkább ne. Szegény kutyát egy fához kötöttem (kiskölyök nem volt, ne aggódjatok), majd elindultam szép óvatosan lefelé - utólag láttam, hogy a másik oldalon kellett volna... A kutya sírt - én sietni kezdtem, aztán nekiállt ugatni (visszhangzott tőle az egész völgy) - én meg, mint a zerge, úgy ugráltam a sziklapárkányon, hogy minél hamarabb visszaérjek. Egyszóval emlékezetes marad a hely, köszönjük!
Ez aztán rejtek a javából! Az autót a vadgazdaságnál hagytuk, és a kerítésmászó erdei úton közelítettük meg a sziklát. Amikor a gps merőlegesen jobbra mutatott, neki indultunk a meredek hegyoldalnak. Amikor felértünk a sziklaperemre, letettük a hátizsákot, hogy "körülpillantsunk", de ekkor a zsák elindult görögve lefelé. Mire ismét felértünk immár másodszor a zsákkal, valaki már megelőzött a kincsvadászattal. Ezt követően szerettünk volna átmenni GCtote -hoz, de többszöri rózsabokor akadály után visszakanyarodtunk a kocsihoz.
Köszi a rejtés! :)
Bakancs cserén már túl vagyok, tehát a lábam ismét több sebből vérzik:-(( túrázásra szinte alkalmatlan cipőben felmászok a rejtekig, picit féltem közben. De megérte !!! Találtunkegy zöld vándor Brekuszt !!!!
Óriástojás-túra, a csapat: 2 geo-fertőzött matróz és egy rendszeren kívüli segédkapitány, aki egyben a GPS-t hivatott pótolni:) Az expedició küldetése a közeli hegyen álló vízijármű-formájú objektum felderítése, hátha alkalmas még a használatra (elvégre éhes disznó makkal álmodik) De mivel más elképzelésünk is van, mit formál a kilátó, bevettük a nyusziprojektbe is. Ládákat meg csak mellesleg gyűjtünk:)
4/4.: a nap megkoronázása! Somszüretkor jártunk itt, de az odu valhogy kimaradt. Pedig ha akkor bemásztunk volna, már rég ládavadászok lettünk volna:( De akkor Brekusz nem lehetett volna vendégünk, úgyhogy mégiscsak jó, hogy kimaradt a lyuk:) Köszönöm a rejtést
KICSI ZÖLD UTAST LEHOZTUK A HEGYRŐL, KIS PIHENŐ UTÁN FOLYTATJA ÚTJÁT!
A szakadék felöl mentünk az árokba, majd a köves lejtőn fel a sziklához.. nem volt semmi. Lefelé az avar csúszott, felfelé a kövek, de csodás volt.
A rejtés kiváló. Vissza már a lankás úton ereszkedtünk a kerítésig, ott egy kidőlt fa segítségével jutottunk át.
Utazó ügynök befeküdt a ládába, aki kiváncsi rá legyen az első utánunk.
Kinézete:
Fából való kisfiú, aminek a szeme békáé, a sapija kötött piros, a zöld sálja a földig ér , a szíve zöld , a derekára bogár van kötve. Lába nincs és mégis szeretne tovább utazni....
MRX
Nagyon szép hely, köszönjük az ötletet és a segítséget. A megközelítéssel kapcsolatban kissé túlzóak a bejegyzések. A Szarvas-árok felől feljönni viszont iszonyú lehet. Természetesen az "elfelejtett" utat választottuk muflonéktől. Csak a leírást és a papírtérképet használtuk. Nem csoda, hogy ez a szép út elfelejtődött, mert az elejét és a végét (a sziklán túl) vadkerítés zárja el. Az elején a vadkerítés mellett vacak csak egy kicsit a sok bedőlt fa miatt, de onnan elvéteni sem lehet, mert a kerítés mellett nem is folytatódik a csapás. A sziklán való átkelés kiránduláshoz szokott embernek és 10 évnél idősebb gyereknek nem nagy mutatvány (csapadékos időben más). A szikla után nem másztunk fel a meredeken a tetejére, hanem tovább mentünk a vadkerítésig, majd amellett (ez kissé benőtt) a betontuskótól vezető csapáson szép kényelmesen és környezetbarátan. Kerülünk egyet a vörös dagonya felé. Vicces, ahogy arrafelé a dörgölődző disznóktól minden fatuskó olyan, mintha bemázolták volna. A napló elejét lefényképeztem, de a jelszó lemaradt róla. Szerencsére kis gyermekem emlékezett rá.
Második nekifutásra meglett. Tavaly rossz sorompónál indultunk fel, s igaz, hogy párszáz méterre lukadtunk ki a ládától, de köztünk volt egy szakadék. Nem vállaltuk. Jól tettük, a ládától látszott, nem lett volna egyszerű átjutni.
Most a helyes, immár koordinátákkal megadott sorompónál (Budakeszi felöl nézve a muflonos parkoló előtt!) vágtunk neki a hegynek, közvetlenül a teljes felnőtt- és gyerek konfekciót tartalmazó szemétkupac mellett, által a sittes úton. Sajna állatokat nem láttunk, hála a motocrossosoknak. A vörös pocsolya klassz volt, érdemes párméteres kitérőt tenni érte (kb itt: N47° 31.989', E18° 54.143'). Nem a Spartacusra hajazó ösvényt, hanem a nyugdíjas szekciónak valót választottuk, s kényelmesen felsétáltunk a ládáig. Közben gyönyörű tavaszi virágokat láttunk.
A kilátás szép, a szél erős, a ládához cidris az út.
A Budakeszi végéből induló út első elég szemetes, nem tudom miért szokás Magyarországon tégla, illetve csempetörmelékkel földutakat feltölteni...
Félúttól a környezet megváltozik, a láda szép helyen van, a rejtek jó. Kis pihenés a szikla tetején és irány a Budai-hegységben lévő utolsó megtalálatlan ládánk, a GCtote.
Nagyon szép hely, első ismerkedés a csiksz iránytűvel súlyosbított navigációjával; így ahhoz képest, hogy télleg nem igazán kellett mászni, volt hogy hárman négy helyről lógtunk lefele, akadt, ki puszta szájjal kapaszkodva matatott a sziklán ...:)
Budai hegység térkép szürkítő misszió.
Az eső nem volt a barátunk, de nem mondtunk le az eredeti tervünkről.
A javasolt parkolóból indultunk, ahol már egyszer voltunk Ozekivel, de a napnyugta miatt anno nem vágtunk neki.
Hajazott kicsit a Spartacus ösvényre, csak itt nem volt sehol a Duna:)
A végén a folyamatos eső miatt volt egy rövid "zabszem-szakasz", de megúsztuk sérülés nélkül.
A megtalálás után ebédet rögtönöztünk a helyszínen.
Jó helyet találtál Pupu köszönjük!
Elkövettük azt a hibát, hogy a gctote-től nagyjából légvonalba közelitettük meg a ládát. Nem kellett volna! Villanypásztorok, keritések és meredek oldalu szurdok után csak sikerült felmászni a sziklára. Itt a láda egy kis segitséggel-Pupu jóvoltából-meglett. A kilátás viszont nagyon szép!
Szuper kilátás, ügyes rejtés! A Nagy-Kopasz felől jöttem, a , majd a jelzésen, utána erdészeti utakon értem fel a szikla feletti csúcsra, ami egy kellemes piknikezőhelynek tűnik. Onnan ereszkedtem le a sziklákon a megfelelő magasságig. :) "Animal Watching Smurf" TB egy rövid pihenő után jött velem. Tovább az "elfeledett" ösvényen, muflonok kíséretében távoztam. Szép befejezése volt a mai túrának, köszi!
GPS nélkül érkeztünk a leírás alapján. Könnyed sétával elérhető. Alulról közelítettünk, így azért egy kis sziklamászást beiktattunk. A rejtekhely felfelé menet meglett. Ötletes a rejtés! De hát amikor felértünk, nem győztünk gyönyörködni. Ráadásul sütött a nap!
Köszönjük, ez nagyon tetszett. A rejtekhely lakója lett Animal Watching Smurf TB. Méltó hely számára, mert itt aztán sok vadat láthat, na meg az odujukban pihenhet, míg új kalandra nem indul. :-))))
Nagyon szép hely, régóta izgatott már a turistatérképen a sziklafal felirat, most legalább láthattam élőben. Kár, hogy szemerkélt az eső. A háromszögelési pont környéke is gyönyörű hely, a nagy réttel. Biztos fogok még jönni erre. Köszi a rejtést!!!
Első "kincskeresésem"! Már egy ideje rendszeresen járjuk barátainkkal a Budakeszi környéki erdőket szombat reggelenként, ezúttal ilyen célja is volt. A sziklához már régóta vágytam, a játék pedig tetszik.
8-an indultunk neki még sötétben a budakeszi Reviczky utca végétől átmászva a létrán, majd a Vadaspark felső részéig a Z+-en egy létráig, végül a gerincen a katonasírok irányába. GPS volt, de az úton inkább csak zavart, mert a pontatlansága nem vitt közelebb a célhoz, másrészt még csak ismerkedtem vele.
Kicsit kalandos volt, de meglett. Le lehet rövidíteni a sétát, ha az országúti lekanyarodó koordinátánál parkoltok. Gyönyörű a környék, külön élmény volt, hogy az "Elfeledett ösvényen" mentünk fel a hegyre. Visszafelé megnéztük az ismeretlen katonák sírját, majd a GPSt követve, toronyiránt jöttünk le a hegyről a kerítés sarkáig. TB Ladybird-öt a ládában hagytuk.
Remek napos idő, szép kilátás, jó rejtés. A lábatokra ügyeljetek, akár alulról, akár fölülről jöttök. Emiatt a láda miatt majdnem lekéstem Janó 60. születésnapjáról.
MA.
Tekergés a Fekete-hegy körül 28 km
Nem a leírásban jelölt úton értem el a ládát, hanem a Disznóság láda felöl közelítettem eleinte a jelzésen majd jelzetlen erdei utakon , végül árkon bokron toronyiránt. Az utolsó 100 méter - ami meredek, köves hegyoldalon át vezetett - igencsak megizzasztott. A láda rejtése kiváló.
A hely valóban csak elszánt ládászoknak ajánlható.
Az elfeledett út valóban nagyon szép, de sajnos nem tartozom a "biztos lábú" turisták közé, ezért igénybevettem egy Zerge(i) segítségét. Ezúton is köszönöm, a fuvart szintén.
Amúgy a láda *5-ös!
A Budakeszi Vadasparkból jöttünk.
Ez egy igazi snake-s láda! Megközelítés az elfeledett ösvényen, a végen kézen fogva Bubukát. A láda a leggyanúsabb helyen, Kata jóvoltából egyből meglett. Képet nem teszek fel, de annyit azért elárulok, hogy ő bújt be a ládáért. Utána felmásztunk a tetőre, onnan gyönyörködtünk a kilátásban, néha még novemberi napot is láttunk. Visszafelé megtaláltuk a katonasírokat is.
Gondolkodtunk, hogy nekivágjunk-e, tartottunk attol, hogy sok idő elmegy az útkereséssel, mire a piros háromszögről idetalálunk. Végül látva az alig több mint 1 km-es távolságot, elindultunk. A tájékozódást megkönnyíti a kerítés, szerencsére a "cartographiás" turistatérképen pontosan vannak jelölve, így egyből odataláltunk. A Fekete-hegyek felől, a turistaúton jöttünk, addig, amíg a becsatlakozó murvás útról levállik a p3. Innnen a murváson a kerítés mellett, annak sarkáig mentünk, és onnan jobbra a földúton haladtunk tovább. A következő kereszteződésnél ismét jobbra, innen már tényleg elég volt a GPS-t figyelni és máris a csúcskőnél jutottunk ki.
Nagyon jó hely, a mai nap legjobb ládája, a rejtek megközelítése sem olyan vészes innen fentről. Szuper!
Hát a napkeltét nem láttuk tényleg, annál is inkább, mivel a láda a domb nyugati oldalán volt, és a kelő napot maga a hegytető takarta el. De a reggeli fényekben a szemközti dombodal színe percről percre változott, igazán szép látványban lehetett részünk, szóval megérte a viszonylag korai kelést.
Köszi a rejtést!
Mai, Evabbal közös ládázásunk első állomása. Igyekeztünk fel a hegyre, mert azt szerettük volna, ha ott csodálhatjuk a napfelkeltét, de persze lemaradtunk róla...:-( A láda viszont kárpótolt! Azt hiszem az a legnagyobb dicséret, hogy örömmel tölt el, pont ez lett a 100. ládám!!!! Köszönöm Pupu!
Családi séta a vadgazdaságtól, a hó még nyomokban látható. Muflonokkal találkoztunk mikor a zárt részre értünk.Végig az úton mentünk, szép az őszi erdő. A sziklától gyönyörű a kilátás. Othnan éppen végzett mikor odaértem, minden tiszteletem az övé! A láda, a magyar mentalitásnak megfelelően tele minden sz.rral. Legjobban a McDonalds-os citromlé nyerte el a tetszésemet. Köszönjük a rejtést, nagyon tetszett a hely.
Gyönyörű panoráma. Pompás rejtés. Kellemes séta Adyliget felől. Kár, hogy az idő egy kicsit borús. Köszönet az szép élményért. Hazafelé toronyirányt Budakeszi felé, azt sem tudtam, kívül vagyok vagy belül, a sok kerítés miatt.(Köszönet a felajánlott segítségért is, hogy elvisznek Budakesziig.)
A kerítésnél az ösvényt nem találtuk meg, úgyhogy a kerítéstől nagyjából egyenesen fölmentünk a tetőre és ott oldalaztunk végig a szikla tetejéhez. Hát ez nem a leglábkimélőbb módszer. A tetőn gyönyörű időben megettük a szendvicseinket, majd megkerestem a ládát. Persze rettegtem a sokat emlegetett kígyótól, de szerencsére nem találkoztam vele. A rejtés is jó és a hely is nagyon szép. Utána továbbmentünk a GCFehe felé.
Lusták voltunk visszamenni a sorompóig, ezért a GPS-t követve toronyiránt haladtunk. Vagyis inkább csúsztunk-másztunk. De hatalmas élmény volt. Nagyon szép hely.
Én már jártam itt, amikor Pupuval a Panta Rhei ládát ide tettük. Utána Pupu úgy döntött, hogy állandó ládát is megérdemel a hely (igaza volt!). Azóta nem jártam erre, de most végre elhoztam ide Kingát is, mégiscsak látnia kellett.
A helyről már sokan sok szépet leírtak, csak ismételni tudnám őket, úgyhogy csak annyit, hogy mindenkinek ajánlóm ezt a kiváló, "vasárnap délelőtti"-re méretezett kirándulást.
Ami még említésre méltó, az a rengeteg som volt, amelyből csak egy doboznyival tudtunk hazahozni, pedig ha tudtuk volna előre.... :-)
Gyönyörű időben a muflontól, lányommal együtt. Rengeteg som, degeszre ettük magunkat. Sikerült élő muflont is látnunk és a szikláról az őszi erdő szinei, fényei csodálatosak voltak. Egyszer már jártam itt télen a keresztfiammal, akkor nem másztunk le a ládához, most gyorsan megtaláltuk a szép, megpakolt ládát. Köszönjük a remek helyet és rejtést!
GCFEHE-ről jöttünk, azt hittük van valami egyszerübb - nem olyan meredek - út a ládához. Ebből kifolyólag volt egy kis eltévedésünk, egyszerübb út nem volt. "Némi" erőfeszítés árán azért sikerült felküzdenünk magunkat a ládához. Visszatekintve, vétek lett volna kihagyni. Naplemente + kilátás fantasztikus volt. Köszi a rejtést!
A muflonnál hagytuk az autókat, és naná, hogy már az első sorompónál elindultunk felfelé... :)
Cherche la femme :))) Nyilván
Aztán szépen vissza is fordultunk, miután kerítésbe ütköztünk.
Elmentünk a 2. sorompóig, de fent a tisztáson nem találtuk az ösvényt, a műszert követve csúszkáltunk le a sziklához.
De megérte! Nagyon szép a kilátás!!!
Mi is találkoztunk kígyóval, és feltúrtuk az összes üreget. A cseles üregbe is benéztünk úgy-ahogy, az az igazság, hogy a kígyó miatt eszünkbe sem jutott jobban megvizsgálni.
Ezután még 10 perc csúszás-mászás, és kértünk telefonos segítséget (köszönjük! :) így meglett a láda!
A mai nap méltó befejezése volt a sziklamászás. Lassan másztam oda a hasadékhoz. A köveknél összetalálkoztam egy kigyóval.
Javaslom, hogy vietnami papucsban senki ne próbalja meg az utolsó 30-40 métert. :-)
Biciklivel indultam Budakesziről és az érdekesebb alsó úton mentem. A kerítés mellett az említett pontnál (GCLSZ+ösvény) az ösvény enyhén jobbra kanyarodva folytatódik az említett elhagyott útban, kicsit nehezen észrevehető de a bokrok után néhány méterrel egyértelműen felismerhető. Az út csak gyalog járható, magam végig toltam a biciklit, de így sem volt túl hosszú. Tényleg szép szakasz, megéri erre menni, bár a kerítés mellett sok a dzsindzsa.
Kellemes szombat délutáni kirándulás, kedves kis ösvényen haladva a célig. Ott a csapatkapitányt zavartuk fel asziklákra a ládáért. Hálából ránkindított egy jókora kőtömböt. Némi csellel kitértünk előle. Hazafelé a vadkerítésen sikerült átsegítenünk egy eltévedt kis vadmalacot. A két gyerekkullancshoz, amiket otthon szedtünk ki magunkból, már nem voltunk ilyen jóindulatúak. De szép volt, megérte ezt a ládát választanunk. A
Az elfeledett ösvényen közelítettem meg a ládát. Nem volt nehéz erre az útra találni, Budai hegység térképpel meg pláne nem. Ésszel közelítettem, a bringát addig a muflonoknál pihentettem! A biztonsági ős srác azt mondta viccesen, hogy csak azért engedi oda a bringát, mert nekem is Meridám van, mint neki....-) A szikla csodás! Lentről támadtam a ládára. Rájöttem, hogy egy csíkoshátú kismalaccalokkal ápgrédelt vaddisznó konda számára 20 méterről még mindig félelmetes látvány vagyok, és megfutamodtak...:-)
Klassz hely. A főúton, a két muflonnál parkoltam, majd a sorompótól mentem fölfelé szépen.
Meg akartam keresni az érdekesebb alsó utat, de a vadkerítés mellett haladva nem találtam meg a megadott pont környékén a befelé induló ösvényt. Vissza kellett mennem kicsit a kerítés sarkáig, majd az erdészúton kellett közelítenem.
Én szerencsésen megtaláltam a kilátósziklát a gps után menve. A hegy tetejei tisztáson két nagy fakereszt áll. Mögöttük ösvény indul a sziklához.
Az első napi programban nem volt semmi biztos, a környék ládaoldalait nézegettük, de ennek felkeresését már nem tartottuk valószínűnek. Aztán egyszer csak hirtelen ott voltunk a sziklánál... :)
Míg a csoport odafent nézelődött, addig egy gyors találatot sikerült összehozni. A rejtek felülről láthatatlan, sőt: az üregből sem egyszerű észrevenni a dobozt. A leírásban szereplő "ne mássz sziklafalat" kitétel azért picit túlzás, hiszen fentről máshogy nemigen lehet megközelíteni a jó 20-30 méterre levő ládát. Szóval csak óvatosan.
A kilátás remek volt, sajnos éppen egy közeledő zivatar felhői csüngtek mindenfelé, de éppen ez tette érdekessé az egészet. A környék többi ládája máskorra maradt, a szervezett túrák útvonalai ugyanis nem követik a kesserösvényeket... ;)
Mi a Nagy Kopasz felől közelítettük meg, hát nem ajánlom senkinek iszonyú bozótoson kell átvágni. Az erdő viszont csodálatos, rengeteg zöld gyíkot és szokatlanul sok kék fadongót láttunk.
Kicsit rejtélyes a leirás a valóságos megközelitési lehetőségekhez képest, de bizonyára ez nem véletlen. Kalandos utunk volt, de nagyon élveztük. A rejtés szuper,a találat bátorságpróba. Emlékezetes marad ez a délelőtt, kösz Pupu!
Tücsökkel kettesben, gyerek mentes délutánt tartottunk. Kirobogtunk ehhez a közeli ládikához. Nagyon szép a kilátás. Nagy a sürgés forgás, nem is sikerült logolni, mert torlódás volt a ládánál. Visszafelé megnéztük a sírokat is.
Megtaláltuk végül, de többször majdnem visszafordultunk. A sorompótól ugyanis nem volt egyértelmű, hogy merre mutat a GPS. Mi rossz felé indultunk... (rögtön van egy földút balra, azon még ne, utána a kavicsos is elkanyarodik, azon se - utána viszont a földutat kell követni, ami szintén elkanyarodik balra.) Mi nem ezt tettük, hanem föl egyenesen a dombon, utána susnyáson, szurkálos bokorrengetegen keresztül föl a hegyre, le a hegyről. Amikor végre megtaláltuk a kerítést, nem mertünk átmászni - pedig ÁT KELL MÁSZNI A KERITÉSEN!!! Mi viszont lelkesen caflattunk mellette véges-végig, mire végre találtunk egy kaput, ami nyitva volt és újabb hegyek-völgyek és sziklamászás után nagy nehezen megtaláltuk végre a ládát! Szerencsére összefutottunk másokkal, így megtudtuk, merre jutunk haza:-))))
A hely és a kilátás amúgy fantasztikus, kicsit veszélyes és ha a jó úton indul el az ember, még az út sem tart 2,5 óráig, mint nekünk:-)
Rafia és Kenny
Odamentünk, és mindenhol kerestük. Legalábbis minden olyan helyen, ahova le mertem menni. Sajna nem lett meg, pedig még Puput is felhívtuk, aki pedig nagyon készségesen segített...
Még világosban, a lemenő nap fényében volt az indulás, de mire ráleltem besötétedett. Hiába a figyelmeztetés, bizony alulról lett megközelítve a cél és sziklamászás lett a vége, valóban nem veszélytelen a bizonytalan, könnyen meginduló törmelékes talaj miatt. Feljutva rögtön megtaláltam a rejtekhelyet, de belenézve üresnek tűnt, aztán 20-30perces keresgélés, minden hasadékba benézés után újracsak ide vezetett a műszer. Alaposabb bemászásnál persze meglett. Köszi.
Keresztfiammal az első közös láda levadászása után valami komolyabb kirándulós ládát kerestünk a környéken. Már korábban terveztem ezt a túrát, így ide indultunk (persze a logokat nem olvastuk el...). A csodálatos napsütésben, a néhol havas, jeges úton szükség volt a túrabotokra, egyszer még a kerítésmászásra is. A kilátás, a gyönyörű szikla nem okozott csalódást. Fentről megcsodáltuk a kilátást, majd Pupu biztosított róla, hogy a láda valóban ott van ahol gondolom. Lacikával a meredek csúszos hegyooldalon nem akartunk kockáztatni (az meg nem lett volna fair, ha csak én megyek le a rejtekhez), így megfogadtuk, hogy majd egyszer nyáron közösen visszajövünk a ládáért. Köszönjük a remek kilátót, a segítséget (az Pupu felelősségtudatát dícséri, hogy ma a log hiányát látva felhívott Ausztriából, hogy nem történt-e baj - köszönöm)
A MuflonParkoló - KisSziklafal - SzarvasÁrok - Kilátószikla - Piros3Szög - Zöld3Szög - Országút - MuflonParkoló útvonalon tettünk egy 3 órás sétát.
A ládát - "mint mindig, most is" - Lili találta meg. A fényképek sgítségével könnyű zsákmány volt: a völgyből hegyoldalban fölkapaszkodva pont a rejteknél lyukadtunk ki.
Be:-, Ki:-
A Piros3Szög - Zöld3Szög kereszteződésnél egy szendvicsnyi ideig tanakodtunk, hogy a Nagy-Kopasz kilátóját is megnézzük-e, de aztán meghagytuk máskorra.
Az oldal csak 4-est kapott, mert:
- kicsit sok a leírásban a koordináta és ez zavart minket a hangos felovasásban :-)
- a ládát Pupu szerint műszer nélkül nem érdemes megkeresni (DE!)
Vadregényes környék. Bringát kerítésen keresztül is kellett emelni, volt tükörjég, magas hó, bozót. Sajnos a szomszéd hegyre lyukadtam ki ("a térképes GPS a gyávák fegyvere" (c) magpet), így egy meredek szurdokon kellett átcipelnem a bringámat félcipőben, néhol térdig érő hóban. Aztán sajnos nem csak egy üreg van ott, hanem több, de azért meglett.
Áve!
Árkon bokron át a GCVDAG-tól idáig, közben nagyokat röhögve, és még SagiK-tól is kaptunk 1.1 percet ebédelni : -) Na ugye adott az útvonalterv de az nem elég kalandos, menjünk torony iránt, igen ott volt a kerítés : -) kerestünk kaput, átmentünk, felkapaszkodtunk, ott volt a kerítés másik fele, átmásztunk, röhögtünk. Találtunk egy csuda tudja mire való fa fedést. Megvan a nagy szikla! Hú de szép. Viszont a talaj az avarra rakódott 20 centi hóval nem túl bizalom keltő. Keressünk. Kerestünk, felmásztunk, bemásztunk, lementünk, felmentünk, mértünk, újra másztunk, benyúltunk, jó mélyre! Nem is kellett volna! :-) Jótanács, ne háttal akarj bemászni és úgy nyúlkálni az rejtek mélyére, mert eleve nagyon "mély", és még lakója is lehet. Átható szag terjeng. (róka, borz, ET? ki tudja) SagiK telefonos segítséget kért, bár még "el se vettünk kettőt". Talán túl félős vagyok de néha meg meg remegett a lábam, ide gyereket, kutyát, vak nénit hozni nem szabad. A kilátás maga a csoda! Sajnos PMR kapcsolatunk továbbra is csak az alaptáborral volt. Irány haza. Innen könnyen le lehet jutni a Telki-be vezető útra, javarészt csak lejtő, és télen a bokrok se zavaróak. Sötét öreg este lett mire elértük az aszfalt utat, a kocsiig már csak 2,2 km volt hátra, én stoppolni szerettem volna :-) Kegyetlenül elfáradtam ebben a kb. 20 km-ben. De megérte! Szuper volt! Új ismeretségek, csodás erdő, mozgás... Buli az élet!
Üdv Bal3
Gratulálunk a rejtőnek az M megtaláláshoz. A ládát Csigabiga telefonos segítségével találtuk meg. A doboz picit nedves. [wapon beküldött szöveg]
A rejtésre adnék többet is. Nagyon el van rejtve. :) Kiemelném a láda leírásából azt a lényeges részt, amit nem olvastunk el alaposan. :) a cseles sziklaüregbe rejtett ládikó megtalálásához
Hárman is benéztünk oda, mégse vettük észre.
A sziklafal tetejéről láttam muflonokat, a visszavezető utunkat szarvasok keresztezték.
Mindíg jó idejönni, most, hogy láda is van, mégjobb.
Budakeszi Vadasparkon át fölűlről jöttünk. Én a sziklafal északi oldalán csúszkáltam lefele a láda szintjére.
Innen a Disznóság ládához É. felé végig úton mehettünk.
bd, Jenifer, lepke
Nem gondoltam volna, hogy sikerül megtalálnom ezt a rejtést, de bd-nek köszönhetően mégis meglett. Viszont nagyon féltem, még jó, hogy a szárnyaim - no meg a túrabot -segítettek. Utólag persze nem is olyan vészes a terep.
A sziklák egy kicsit csúszósak voltak így hóban, de azért megbírkóztunk velük. Jó volt a vétel, hamar megtaláltuk a rejteket. Ötletes a rejtés. A táj gyönyörű
Volt még egy fehér (fekete) foltom Nagykovácsi környékén, ezt jöttünk kiszürkíteni.
MikiCache leírása alapján közelítettük meg a pontot, lépésről-lépésre. Ha nem tudom hol vagyunk, a Spartacus-ösvényen éreztem volna magam, nem is tudom, miért nem jelölt turistaút ez.
Szerencsére nem egyedül voltam, mert a GPS-m bemondta az unalmast. Míg én a műszert élesztgettem és a sziklapárkány leküzdésével voltam elfoglava (ha Silviusnak sikerült, akkor nekem is sikerülnie kell), addig k.davidék már kibányászták a ládát, nekem csak logolnom kellett. Utána fel a szikla felső részére, majd a katonasírok megkeresése következett. Itt a fennsíkon feléledt a műszer, így térkép és GPS segítséggel indultunk GCVDAG felé.
Gyorsan meglett a leírás alapján. IM GPS-el bajlódott, így kihasználtuk a lépéselőnyt és megkaparintottuk a ládikát. A hely nagyon szép, hasonlít a Sparacus ösvényre, ami szintén nagyon hangulatos.
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Qperrel, a GCFeHe ládától jöttünk át ide.
Jó nagyot kavirnyáztunk, egyszer már 300 méter körüli távolságra is voltunk a ládától, csak közötünk volt egy szakadék! :o(
Ekkor megpróbáltuk az Elfeledett Ösvény koordinátájára ránavigálni magunkat, ebből az lett, hogy több kilométert kerültünk és utána pontról-pontra megismételtük MikiCache-ék kalandjait. (Ezt csak utólag, a logokat olvasva vettem észre)
Amikor felértünk a dombtetőre és megszünt az út, kefe-sűrűségű bozótosban találtuk magunkat. Szerencsére nem sok csipkebogyó volt benne, így csak néha-néha hangzott fel jaj-kiáltásunk.
Amikor végre kikeveredtünk a dzsindzsásból, megmásztunk egy dombocskát aminek a csúcsán gyönyörű, vastag mohával fedett kellemes helyet találtunk. Itt leültünk egy kicsit pihenni, ebédelni, PMR rádiózni. Dc3-ékkal, meg másokkal is tudtunk beszélni. Egyszere csak nagy mozgolódás hallatszott az erdőből: megjöttek a muflonok!
Egyenesen felénk tartottak, de a közöttünk lévő vadkerítésnél visszafordultak. Miután jóllaktunk, irány tovább.
Amikor az ösvény kiinduló koordinátája közelében voltunk, megcsörrent a telefonom: Pupu volt az! :o) Éppen a GCPC mozgó ládánkat rejtette el. :o)
Egyébként a kiinduló segéd-pontot nekünk a vadkerítésen kívül, a kerítéstől kb. 20 m-re mutatta a kütyü, az ösvény kezdetét meg a kerítésen belül, a kerítéstől kb. 10-15 m-re láttuk meg, átjutási lehetőség a közelben persze nem volt. :o(
Így visszafordultunk és párszáz méterrel odébb (arrafelé, ahol a teflonokat láttuk), egy a kerítésre rádőlt fatörzsön át tudtuk mászni.
Innentől kezdve már gyerekjáték volt megtalálni az Elfeledett Ösvényt.
Sajnos a Spartakus ösvénynél még nem jártam, de csodás lehet, ha mindenkit arra emlékeztet ez az ösvény! :o)
A következő problémánk a sziklafalnál jött: előjött Qper tériszonya!
Én mentem a sherpa-úton, Qper meg inkább felülről kerülte meg a sziklát. A láda mellől ismét Dc3-ékkal beszélgettem rádón egy keveset, amíg Qper a közelbe ért.
Logolás után, amint másztam fölfelé, egy emberfej nagyságú kő kigurult a lábam alól és elindult lefelé. Félelmetes volt hallani, hogy hosszasan gurul, azután nagy koppanással állt meg valahol nagyon mélyen alattunk! Ettöl kezdve igen erősen kapaszkodtam minden fába, gyökérbe nehogy a kő után induljak!
Szerencsére baj nélkül felértünk a csúcsra, és folytattuk utunkat a GCVDAG láda felé.
Köszönjük a rejtést, nagyon kellemes kaland volt! :o)
Kellemes erdei kirándulás ide eljönni! Köszönjük az útbaigazító köztes pontokat, így nagyon könnyen feljutottunk. Odafelé menet nem másztunk fel a katonasírokhoz, így pont szintben érkeztünk a ládához. A szikla oldalában vezető néhány méter izgalmas volt, gyerekekkel mindenképpen a fenti utat érdemes választani. Visszaúton megnéztük a katonasírokat is. Sok özet és muflont láttunk útközben. Nagyon szép és kirándulók által kevéssé érintett környék ez. Gratulálunk a ládához, köszönjük a lehetőséget!
Évi és hedgehog
A Pilisi Parkerdő Rt. Budakeszi Erdészetének parkolójában parkoltunk kényelmesen és biztonságosan, majd egy a megadott sorompós úttól eltérő, de szintén sorompós úton a N47 31.497 E18 53.347 pontból kiindulva közelítettük meg a célpontot. pár tíz méter múlva a földút elkanyarodik balra, de mi továbbmentünk neki a dombnak, majd arra felérve bevettük magunkat az irtásba és megcéloztuk az elfelejtett ösvény kezdetét. Hát nem kellett volna, viszont most már tudjuk hol kell menni. Íme:
Tehát addig jó, hogy felérünk a dombra, de onnan nem az irtásba jobbra, hanem balra be az erdőbe kell menni és megcélozni a N47 31.753 E18 53.448 pontot. Itt csodálatos, vörös és magas sziklákról tudunk alaposan körbenézni. Nagyon szép kilátás nyílik a környékre. Akár még azt is el tudnám képzelni, ha a láda átalakulna multivá és ezt a pontot is megmutatná, annyira szép ez a hely. És ráadásul itt egy ösvény is van, ami egy nagy, vaddisznótúrásos területen véget ér, egész pontosan eltűnik, és nem lehet követni hol folytatódik, pedig ez levezet valahova a földútra.
Mindegy, mi most kövessük az ösvényt a N47 31.797 E18 53.517 pont irányába, ahol kényelmesen "át lehet lépni". Az elfelejtett ösvény a N47 31.823 E18 53.620 pontból kezdődik, de miután "átléptünk", kövessük a kerítést, és ha elértük a kerítés sarkát, akkor is kövessük ugyanazt az irányt, így pár lépés és máris az elfelejtett ösvényen vagyunk. Azért írom le ezt ennyire részletesen, mert ha létezik gyönyörű ösvény, akkor ez az! Tehát nagyon megéri ezen elérni a célpontot. Végig "Spartacus ösvényes" feelingünk volt. Nagyon hasonlít a két ösvény egymásra, de ez még elhagyatottabb. Érdemes csendben haladni, sok a vad errefelé. Mi egy egész őzcsapatot láttunk és ráadásul egészen közelről.
A Kilátósziklákat elérve gyermekkorunk filmjei jutottak eszünkbe, amikor az ehhez hasonló sziklapárkányokról szédültek a mélybe a teherhordók. Persze azzal a különbséggel, hogy ezek csak nagyon lájtos hasonmásai amazoknak. A rejtés nekünk is nagyon tetszett.
A sziklákon uzsonnázva PMR-ezgettünk. Az eredmény egyenlő a nagy büdös nullával. Szemezgettünk az innen 2,2 kilométerre levő "tornyos-ládával", de hirtelen az idő nagyon elromlott és lemondtunk a tervről. Pedig ha tudtuk volna, hogy egy kedves és népes csapat ott bóklászik a környékén, biztos odamentünk volna!
Köszönjük a helyet az elrejtőnek.
Anikó és Miki
Babával, nagyszülőkkel a leírás (A) alapján mentünk fel. Sokan járnak erre gombászni, bár amerre mi voltunk, arra csak elvétve nőtt egy-egy. A sziklánál Pupu megnyugtató leírása ellenére, a GPS-t követve hegyi zergeként ugrándoztam, míg nagypapi egy biztos szirten napozva navigált. (Pupu: azért bizonytalanodnak el a keresők, mert nem tudhatják, hogy megfelelő magasságban csatlakoznak a sziklához. A GPS magassága pedig ilyen szinten nem mérvadó. Nálunk 15 m eltérés volt.) Pedig csak felfelé kellett volna tekintenie...Pontosan a rejtek alá érkeztünk :-) A rejtés kítűnő, a panoráma felejthetetlen, jókor jöttünk.
Kocsit a megadott helyen hagytuk.Sorompónál felmentünk.A megadott kerítés sarkánál átmásztunk és kissé felfele vettük az irányt.Néha előjött az ösvény,néha eltűnt.A sziklához elég könnyen odaértünk,csapat lent maradt a szikla aljánál,én fölmentem,de szerintem elég húzós mászást produkáltam .A kilátás félelmetesen lélegzetelállító volt.A ládához szerencsére jól kitaposott kesserjárat vezetett.A lyukba benyúlva gondoltam,ha itt van valami állat,az biztos,hogy leharapja a kezem.De szerencsére nem volt.Előszőr nem találtam semmit,aztán meglett a cucc.Tök jó ajándékokat találtam.JÓL NYÚLJATOK BE AZ ÜREGBE!Visszafele megtaláltuk az igazi ösvényt az árok mellett.Nagyon szuper volt minden.Még sok ilyen ládát kérünk!
Megtaláltuk Lopakodóval.
Amennyiben Pupu által javasolt, a Telki-be vezető országútról történő megközelítést választod, könnyed séta. Nem kell hegyet, sziklát, kerítést mászni. Ráadásul "felűlről" érkezel, útba ejtheted a katonasírokat is. Még keresés előtt gyönyörködhetsz a csodálatos panorámában.
Felűlről nézve, jobbról kerüld a sziklát, így könnyen észreveszed a - Pupu által - üregnek nevezett "ojjektumot". Ne valami kis lyukacskára gondolj...., mi azt tettük, nem is találtuk meg önerőből. Kénytelenek voltunk telefonos segítséget kérni Puputól, mert közönség nem volt, a felezőnk már elment, hiszen megfeleztük a terepet, Lopakodó balra kereste, én jobbra.
Csatlakozunk Pupuhoz, ESZETEKBE NE JUSSON - felszerelés és szakértelem nélkül - megmászni a sziklát!
Nagyon jó hely & rejtés, kösz' Pupu, no + a segítséget is.
Elégedetten távoztunk a látvánnyal és GCSPIR-rel a zsebünkben, illetve a kistáskában, ami Pupu "különajándékai" között szerepelt.
Suicid túrázók utolsó útjának ajánlom. Csak 300 méterre voltam a céltól, de milyen 300 méter volt az! Vadkerítésen át, szakadékba le, vadkerítésen át, kicsit meredekebb sziklafalon fel. Közben a dögmadarak éhesen vijjogva köröztek felettem. Jó volt.
Szemerkélő esőben mentünk, de mire odaértünk, a nap is kisütött. A kényelmesebb úton mentünk, de az is nagyon szép volt, visszafelé már szürkületben őzekkel is találkoztunk. A kilátás ugyan nem volt az igazi a pára miatt, de így is nagy jó hely. ízlések és pofonok, de én nagyobb biztonságban éreztem magam a sziklákon megközelítve a rejteket, mint mellette (mind a kettőt kipróbáltam). Ajándékot nem cseréltünk, de tényleg jó ajándékok vannak. Most először találkoztam travel buggal, el is hoztam Kék Elefántot, még nem tudom, hová viszem tovább.
09.26. Az elefánt továbbállt a Vértesbe
Egyéves ládakarbantartás. Minden rendben, a logbook még csak félig telt meg.
Egy bejegyzés nagyon meglepett: Pénzes Kálmán erdész GPS nélkül, a leírás alapján talált rá a ládára. Ezek szerint figyeli a honlapot. Nyugodtan helyezkedhetett volna arra az álláspontra, hogy mivel nem turistaút mellett van, nem szabad ott járni, és egyszerűen elvihette volna a ládát. Ehelyett barátságos bejegyzést tett, és meghagyott mindent. Ha netán máskor is belenézne a logokba Pénzes Kálmán, ezúton köszönöm néki, mindannyiunk nevében!
Némi szemetet elvittem. Az ajándékkészletet rendesen felturbóztam. Hadd legyen meglepetés, de attraktív dolgok vannak. Ami nem fért a ládába, az külön csomagban van, ugyanott.
A ládában elhelyeztem Kék Elefánt travelbugot. Nem ajándék, csak az vigye el, aki továbbköltözteti és bejelenti, ahol kell.
Miután a kedves hegyiteveládagazda már levadászta az összes ládámat, sőt a GCSPIR-re kifejezetten utazott, gondoltam illendő lesz méltó bosszút állnom, a GCLSZ megbecstelenítésével :-). Kiváló napot és társaságot találtam erre. Gyönyörű idő, de semmi forróság, így nem okozott gondot a felsétálás. Útitársam Kata volt, aki régi barát, de túrázni most mentünk először. Nem titkolt célom volt, hogy megmutassam számára a geoládászat rejtelmeit. Útközben gyönyörű gombákat fotóztunk és hatalmasakat beszélgettünk.
A sziklaképződményes, szörnyű meredélyhez oldalról közelítettünk. Sajnos nem jöttem rá, hogy a hegy tetőn a mérőpontnál kell magad bevetni a bozótba, mert az ösvényt sűrűn benőtte a cserje, így az a helyzet állott elő, hogy 30 méterre a doboztól mellettünk és felettünk a szikla, alattunk a mély, előttünk pedig egy 50-60cm-es, kb 5-10 méter hosszú sziklaperem (másoknak ösvény). Kata ezen lányos bájjal átlibegett, majd közölte, hogy a túloldal már kevésbé trágya, úgyhogy én is nekiveselkedtem. Nehezen tudtam úrrálenni iszonyú tériszonyomon, de végülis sikerült. Katától pedig tök rendes dolog volt, hogy nem röhögött ki, mert akkor tuti leesek :-)
Szóval ezek után megtáltosodtam, és ahogy láttam kedves barátnémat, ahogy gollum módjára közlekedik a szirteken, én is kedvet kaptam egy kis mászáshoz. A ládát (az útmutatásom alapján) ő találta meg, én csak a visszarejtéskor élvezhettem ki ezt a trükkös kis rejtést. Valóban kiváló.
Nagyon jó volt itt ücsörögni és nagyon örülök annak, hogy akkorákat nem szívtam, mint elődeim közül sokan, főleg szegény Csuhásért fáj a szívem, aki még a műszerét is összetörte.
Viszont innen a GCVDAG felkutatására indultunk és fel is találtuk az odavezető (kényelmes) utakat, bár az korábban kevesen lelték és a TG, valamint a túristatérkép sem mutatta. Ezért közzéteszem itt nektek, hogy akik egyszerre szeretnék a két ládát levadászni, biztosra mehessenek. Ha e-mailben kéritek, küldök majd track logot is.
Az "elfeledett" úton próbáltam megközelíteni a ládát. Kicsit nehéz volt az út elejét megtalálni de tényleg nagyon szép útvonalon vitt végig, őzekkel is találkoztam bár közben bőrig áztam. A láda jó helyen van elrejtve és pazar a panoráma.
Feltárva!
A hegy megmászása nem kis feladat volt de a nehézségből adódóan erre számítottunk! A láda hibátlanra szerepelt VOLNA, kár hogy csak 4-et tudok adni a webre, mert én is nagyon hiányoltam a Wapbarát megjelenítést!! Nálam az ilyen ládák a nyerők!
A GCVDAG felől jöttem, eleinte a piros háromszögen, aztán minden bizalmamat a Cartographia térképbe és a GPS vetettem majd letértem az útról. Hát az előbbi nem sokat segített, na jó azért igen...
De végül szrencsésen odaértem, egy elég jó úton. A hely nagyon tetszett, és nagyon jó a rejtés is! Szép a táj :)
Innen lementem a völgybe, és irány a műút, majd Budakeszi. És ezúttal még a térkép is jónak bizonyult :) elvégre az alapján találtam ki :) na nem mintha a lenti kis völgyben sok választásom lett volna, ami az utat illeti :D
Nagyon megszenvedtünk vele, de szívósak vagyunk és nem adtuk fel. Nem a ládát volt nehéz előkeríteni, hanem a sziklát. Mi mondjuk a Disznóságok ládától jöttünk és egy idő után ugye elfogyott a túristajelzés. Kerítés kerítés hátán aztán egyszercsak elszáguldott egy crossmotoros és hangja meg a szaga után meglett az út és utána már a szikla is. A ládánál rosszabbra számítottunk ismerve Pupu kedvenc helyeit. nyugodtan mondhatom semmi életveszély nem volt. Még nekem is könnyen meglett pedig van tériszonyom rendesen. Csodaszép egyébként a szikla és a kilátás is.
Második nekifutásra sikerült megtalálni, mivel az első próbálkozásnál rossz sorompónál indultam el, bár akkor is megközelítettem 250m-re, csak e távolság légvonalban volt és közte ott volt egy nagy völgy és sűrű erdő :). Okulva az első próbálkozásból a másodiknál már a koordináták alapján kerestem meg a jó sorompót :) Kicsit dagonyás volt az út, mivel kb. 3 órával előtte volt egy jókora eső. De legalább nem porzott az út. :)) A kilátás tényleg csodálatos!
Ez tök jó volt!
Korábbi terveimben úgy szerepelt, hogy a három szomszéd-ládát egy túra keretében gyűjtöm be, de ahogy az lenni szokott, a dolgok másként alakultak... Csak ez az egy hely fért bele a mai napba, de így is megérte!
Eleve későn indultam, meg viszonylag korán haza is kellett volna érnem, így feszített tempót kellett diktálnom magamnak. Persze okosabb akartam lenni a rejtőnél, és egy az ajánlottnál jóval közelebbi ponton parkoltam le az autóval, aminek aztán nagy dzsindzsaharc és fáradságos kaptatás lett az eredménye. Gondoltam, hogy mászni kell, gondoltam hogy nem lesz rövid, de hogy azért mászok fel, hogy a végén lemászhassak, azt azért nem gondoltam volna... :-)
Dícséretnek szánom: snake örökbe fogadhatná ezt a csészét!
Gyönyörű a hely, legjobb a rejtek, kidolgozott az oldal. Egyike a kevés színötösnek.
Az igazi meglepetés az volt, hogy a hegyen kétszer (fel is,le is ) összefutottam egy sporttárssal, aki csak úgy kirándulgatott. Vannak még túrázok e honban!
(Viki, Geri, Krisz') TZ
Hello!
Életünk első keresése, megtalálása! Annyira megörültünk neki, hogy a jelszót elfelejtettük megnézni, felírni, erre csak a következő ládánál jöttünk rá! Külön köszönet az elrejtőnek, hogy ilyen pontos, lépésről lépésre, eligazító leírást készített, első túrának tökéletes volt!
Jutka, Gyula, Levente
Persze, hogy rossz sorompón mentünk át, aztán meg csodálkoztunk, hogy nem találjuk a megadott kerítés sarkát. Pontosabban láttuk,de nem akartunk átvágni a dzsindzsán. Így elindultunk nyíliránt, a kitaposott úton. Kisvártatva elért hozzánk a kerítés, amin éppen egy lepkevadásznak tűnő ember haladt által. Kis kavarás után mi is úgy döntöttünk, átmászunk, hátha nem olyan gazos. Kisérletünket siker koronázta, széles, később keskenyebb kitaposott út vezetett végig a hegy mellett a völgyben. Az útat végül kerítés zárta le, itt jobbra fordultunk, és megmásztuk a hegyet! Eléggé meredek, a kerítésbe kapaszkodva haladtunk, nagyon kifáradva értük el a tetőt. Innét már gyerekjáték volt eljutni a sziklákig. A tetőről leszólt valaki, hogy csak nem a ládát keressük, mondtuk, hogy igen. Megmutattuk szerintünk hol lehetett, majd felmásztunk hozzájuk logolni. Norm-ék voltak. Belogoltunk, közösen visszarejtettük a ládát, majd a meghadott útmutatásnak megfelelően elindultunk a rét felé. (Köszi érte! :)). A tetőn még jót integettünk egymásnak egy fent piknikező párral, ellőttünk néhány képkockát és elindultunk lefelé. Útközben sűrűn vizsgáltuk magunkat kullancsokat keresve. Találtam magamon kettőt, amit sikeresen lesöpörtem. Később találtunk Szintiben még kettőt, amit remélem időben, sikeresen eltávolítottunk.
Elvétettük az ösvényt, így toronyiránt vágtunk át a bokrokon, csodák-csodája megúsztuk kullancs nélkül. Visszafelé megtaláltuk az utat, valóban egyszerübb volt :)
De a kilátás tényleg szép. A kis barlang is jó hely, habár lentről közelítve könnyű préda volt.
Vica, Sergey, Pisti
feketehegyek ládától jöttünk végig a vadvédelmi kerítés mellett. Elég nehéz volt megtalálni, ruhára vigyázni kell! Az adyligeti láda felé mentünk tovább.
Az ajánlott ideális útvonalat jártuk be egy felettéb hangulatos szombat délelőtti séta keretében - ragyogó napsütés, ébredező természet, illatozó virágszőnyeg. Köszönet a rejtőnek.
(a vadgazdasági parkolótól kb. 500 métert kell gyalogolni az országút mellett - ez meglehetően kellemetlen élmény, főleg gyerekekkel - ahogy néztem, közvetlenül a sorompónál is van egy autónyi "parkolóhely", bár ott nincs őrzés :) )
A táj hihetetlen szép, az erdőben menni (a kutyáknak kutyagolni) élvezet. Természetesen találkoztunk is egy őzikével.
A Fekete Hegyek felől jöttünk (GCFEHE) és nyílegyenesen szeltük át az erdőt, a réteket. A szikla keményen megdolgoztatott minket, mert alulról kellett a meredek oldalon megközelítenünk. A fáradozás végül meghozta gyümölcsét (vagyis ládáját).
A telki országút felől indultunk, de kissé elvétettük a leírásban szereplő ösvényt, ezért az árok mentén haladtunk egy másik ösvényen. Ez is nagyon szép út volt (sok-sok virággal), de sajnos innen sokat kellett mászni a sziklához felfelé. Ez - mint kiderült - előnnyel is járt, mert szinte hajszálpontosan a rejtekhez jutottunk. Felülről nehezebb lett volna. Visszafelé a hegy tetején mentünk, a katonasírok felé. Ez az út talán még az idevezetőnél is jobban tetszett. Köszönet a rejtőnek.
Nagyon jó kirándulás volt. A szikla alatt kicsit bolondozott a GPS, de azután könnyen megtaláltam, csak körbe kellett másznom a sziklát. Jó a rejtek.
Üdv Mr Zerge.
Megszenvedtünk vele, de élveztük. Már az elején a parkolót is elvétettük. Zsé mondta, hogy akkor a következő ládához menjünk elsőként, de mivel ez tűnt a legnehezebben elérhetőnek, ezt akartam elsőként felkeresni, így visszafordultunk. Miután leparkoltunk a rejtő által ajánlott helyen, elindultunk a legközelebbi sorompós földút felé, ami kb. 50 m-re volt innen. Miután elkezdtünk felfelé menni, azért tartottunk egy koordináta ellenőrzést, ahol kiderült, hogy a rejtő nem ezt a megközelítést javasolta. Mivel az irány látszólag jó volt, így nem akartunk már visszamenni a jóval távolabb lévő javasolt kezdőponthoz. Ahogy közeledtünk a cél felé, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a mi utunk a célállomás melletti dombra vezet. Normál esetben ezt a problémát simán megoldottuk volna egy kis toronyiránt történő terepi megközelítéssel, de a térdig érő hóban ez nem ígérkezett jó ötletnek. Inkább arra voksoltunk, hogy e GPS által is jelzett kis úton haladunk, ami mérsékeltnek látszó szintemelkedéssel hátulról köti össze a két dombot. Az addig letaposott, láthatóan géppel takarított út azonban egy idő után véget ért, így mégis csak a térdig, néhol combközépig érő hóban való botorkálás maradt. Ráadásul a szintemelkedés is több lett, mint azt előre gondoltuk, ugyanis a kis út egy harmadik dombra vezetett, és újabb völgy és hegymenetet kellett beiktatnunk, immár a magas hóban, ráadásul egy dzsindzsáson keresztül. Itt összefutottunk két szarvassal is, akiknek szintén gondot okozott a magas hóban való dzsindzsamászás. Nem is tudtak elmenekülni. Olyan 25-30 m-ről figyeltük egymást a sűrű, száraz, szúrós növényzetben. Miután ezen a szakaszon túljutottunk, ami nagyon lassú, és borzasztóan fárasztó volt, toronyiránt haladtunk a cél felé. Mivel a szemközti hegyről már felmértük a célállomást, felfelé próbáltunk törekedni, hogy ne a nagy meredélyen kelljen majd felkapaszkodni. Már csak 100m-re voltunk a céltól, amikor újabb akadály állta utunkat. Egy magas vadvédelmi kerítés. Ez már szinte gyerekjáték volt lekűzdeni az eddigi utunkhoz képest. A sziklafalat fölülről értük el. A 3,8 km megtételéhez (ebbe már benne van a plusz kunkor is) majd 2 órára volt szükségünk. A kilátás megcsodálása után ereszkedtünk le lassan, a borzalmas meredek hegyoldalon. Szerintem itt a magas, tapadós hó a segítségünkre volt. Aránylag könnyedén el lehetett érni így a célt. Több potenciális rejtekhelyet is találtunk. A második tippünk jött be. Nagyon jó a rejtés. Szerencsére volt nálam egy apró zseblámpa. Nélküle nem biztos, hogy megtaláltam volna. A vissza utat először a rejtő által javasolt útvonalon kívántuk megtenni, de mivel a hatalmas hóban semmilyen út, vagy ösvény nem volt felfedezhető, így lassan leereszkedtünk a meredek oldalon, és a völgyből, enyhén emelkedve értük el azt az erdei, letaposott utat, amin idefelé is jöttünk. Fárasztó, de mégis élvezetes, kalandos túra volt.
Az ""elfeledett" ösvényen közelítettük meg a sziklát. A hó miatt az erdészeti útról letérve nem volt könnyű rátalálni az egykori útra, de néhány száz méter után - mielőtt éppen visszafordultunk volna - rátaláltunk. Végig érintetlen, de kissé keményrefagyott hóban haladtunk. Emberi lábnyomot sehol sem láttunk, a legutóbbi hóesés óta - sok-sok erdei állat kivételével - senki sem járt erre. A rejteket megtaláltuk, de a hozzá vezető néhány lépés így a jeges hegyoldalban sokkal nehezebb tudott lenni, mint az ember a nyári képek alapján gondolná...A hó félig betemette a hasadék bejáratát. A rejtek nagyon szuper, véletlen rábukkanás kizárva! Logoltam, de "örömöben" elfelejtettem megnézni a jelszót... "Lemászni" még nehezebb volt, mert közben legalább a rejtek közvetlen közelében a nyomaimat is megpróbáltam eltüntetni, több kevesebb sikerrel...Nem baj, tavasszal újra visszajövünk és a hegytetőn is jobban körülnézünk.
A Fekete hegyektől jöttünk. Ezt is kerestük múlt héten a térkép szerint (persze nem ott, ahol kellett). A hó miatt a kerítésbe kapaszkodva másztunk fel a szikla szintjéig. Szikrázó napsütés, gyönyörű környezet, csúszás- és életveszély.
Koo. Pontos, oldal és magassági 1m en belüli volt nekem. Igy hamar meglett.
Hideg van. -5' C.
u.i. csak érdekesség: a geko201-em 2 méternél nem mutatott nagyobb magassági eltérést a háromszögelési pontnál.
Apám fiai! GCLIGE felől jöttünk, szokásunkhoz híven toronyiránt, Nikét párszor át kellett dobnom a vadhálókon :) De a lényeg! Innen ne gyertek, a GPS mindenáron a szakedékba mutogatott, és bizony ott kellett volna lemmeni amerre csak repülni lehet. Szóval javaslom inkább lentről a megközelítést amerre tévozóban haladtunk.
A hely mesés, az ódú kiváló!
Kiváló rejtés, és testmozgás!
Mi is a toronyiránt megközelítést választottuk, mert az erdei út egyre messzebb vitt a céltól. A vadkapun még bementünk, de aztán irány toronyiránt. Hátamon 12 kilós fiammal, közel 140 kilóval hasítottam először lefelé, majd fel a szikla tövéből. Eredmény először a hátihordó csatja tört el, nem baj kutyapórázzal megtoldottuk, majd az első leülésnél a 10 éves hátihordó alu kerete is megadta magát. A visszaútra már nem mertünk ugyanarra menni, pedig jobb lett volna... Fenn a csúcson elindultunk a tisztások felé, de amikor már merőleges volt az iránytű, láttam hogy ez az út sem visz oda, az erdészethez. Így toronyiránt le, de ott kerítés, nem baj kidőlt fa lenyomta, át, aztán vissza, mert a fiatal erdősödésen, a vendégmarasztaló szederindáson nincs út három gyerekkel, meg egy pulival. A toronyiránt jelzet 1600 méter helyett, azért fel lehet készülni, egy oda-vissza kb 5-6 km-es útra. Ebből persze az a legjobb, amikor a gps szerint már csak 90 méterre vagy a helytől, de ebből 200 méter felfelé van! Úgyhogy életünk legjobb túlélő túrája volt!!! :-))
Bandy, Gizus, Dóri, Barnus, Balázs, Pajti, Bogi....
A szó szoros értelmében árkon-bokron át érkeztem a Fekete hegyek ládától.
Ez végre egy remek rejtés! Elsőre nem is vettem észre, öt perc múlva kanyarodtam vissza, hogy mégiscsak ott kéne lennie. Ott volt.
A szikla tetején nagy volt a nyüzsgés, később úgy láttam egy család szintén GPS-szel érkezett.
Gratulálok Pupu!
A Fekete-hegyek ládától (GCFeHe) jöttünk hegyen-völgyön át, úttalan útakon, de ez szerencsére jelen évszakban nem okozott komolyabb problémát. S%u0151t, kifejezetten élvezetes volt. Útközben, az erdö mélyén felfedeztük egy nagy ragadozó madár fa csúcsára rakott fészkét, de a házigazdát nem találtuk otthon. Végre megérkeztünk a Szarvas-árokba és már alig 200 méter volt hátra a ládáig, meg még másik 80 méter szintkülönbség. De azért csak felkapaszkodtunk mindannyian (ha már egyszer úgyis arra terveztük a visszafelé utat). A hely nagyon jó, a rejtek pedig fenomenális! Szeder és Marcus egy jó darabig nem is akarta elhinni, hogy jó helyen keresik a ládát, hisz a rejtés helye a jó vételi viszonyoknak köszönhetöen ugyan adja magát, de azért magát a dobozt meglelni egyáltalán nem triviális. Nem hinném, hogy valaha is véletlen bukkanna rá geomugli. És ez a hely a saját csodái mellett még egy meglepetéssel kedveskedett nekünk. Ráakadtunk a Mobil001 láda forró nyomára, amelyet mintegy 250 méterrel távolabb szerencsésen be is gyüjtöttünk. Többszörösen is megérte tehát idejönnünk. Köszönjük! [wapon beküldött szöveg]
Csak ismétlem az előttem szólókat: az "elfeledett" ösvény tényleg szép, kellemes séta, a végén kicsit valóban kapaszkodtunk, de semmi gáz. A rejtekhez már kitaposott út vezet, de legalább könnyen meglett. A mobil_001 ládát is elhelyeztük egy környékbeli, fenyőligettel tarkított csúcsocska tetején.
Kellemes kiránduló idő, szép hely, remek rejtés. Az "elfeledett ösvényen" közelítettünk. Nagyom szép, mindenkinek ajánlom! Találkoztunk egy elütött rókával, egy döglött borzzal, valamint 3 muflonnal és három őzzel (utóbbi hattal csak futtában). A ládika, némi ráérzéssel, könnyen meglett. Köszönjük!
Tök sirály, kaptam egy GPS-t karácsonyra! :o)
Szóval ez az első ládám saját gps-szel! Már kettőt felkerestem vonós3as társaságában, most is velem volt a hármas kétharmada... plussz még Dylaék is, plussz még..
Szóval jó kis csoportos móka volt!
A sziklán jó fagyos szél fújt, és persze mentem vakon a gps után, fel a csúcsra, ahol majd lefújt a szél, míg Dyla "barbárkodás" közben ráakadt a ládára...
Jó kis baráti társasággal indultunk neki. Teljesen véletlenül találtam meg a ládát, "Nézdcsak, ősemberbarlang!!!" kiáltás után, ősember-módra viselkedés közben. :)
Nagyon izgalmas keresés volt! A kilátás lélegzetelállitóan szép a rejtés meg különösen szellemes! Minden tele volt lefagyott darával, a talaj olyan volt mintha kenöszppannal kenték volna fel. Estemben kelve de meglett a láda!
Odafelé fel a csúszós, köves hegyoldalon, vissza egy kellemes szép ösvényen, majd kerítésmászás, aztán bozót, majd séta az autóig.
A hely, a rejtés, a környék csodálatos.
Szombati kirandulasunk utolso allomasa. Csodalatos a hely. :) Bevallom, kicsit feltem. Meg aztan majdnem rank sotetedett, de az utolso pillanatban sikerult. Gyonyoru a kilatas. Egyszer meg vissza kell menni, amikor szep napsuteses ido van. :)
A cél felé közeledve egy csoport fiatal megelőzött bennünket. Mivel gyanúsak voltak (GPS a nyakban), megálltunk pihenni. De nem tudtunk olyan sokáig teázni, hogy a szikla tetején ne találkozzunk velük. A kölcsönös ismerkedés után biztató pillantásaiktól kísérve megtaláltuk a ládát. Nagyon tetszett a szikla, és a trükkös sziklaüreg.
Ezt a kis szombati kirándulást kollégákkal és volt egyetemi évfolyamtársainkkal együtt szerveztük. Már sokszor meséltünk nekik a geocaching-ről, és már régóta terveztünk egy közös ládászatot. Budakesziről indultunk gyalog, és elsőre a Mammut ládát szerettük volna begyűjteni, de az sajnos nem sikerült. Innen a megadott leírás szerint a sorompóig, majd onnan fel a hegygerincre folytattuk az utat. A célhoz közel kb 200-300 méterre leelőztünk egy kisebb csapatot (mint a későbbi loggokból kiderül ők voltak a Vargab nevű kessercsapat, akik nem bírtak addig teázni, amíg a "csapat fiatal" végez a loggolással.)
A sziklafal tetejéhez érve a kis csapatunk nagyon lelekes lett. Rajtam kívül még senki sem járt itt (én innen vittem el a Panta Rei vándorládát még augusztusban), ezért nem akartam elrontani a megtalálás élményét. A ládászpalánták gyorsan rátaláltak a cache-re.
Egy gyors loggolás után még egy kicsit beszélgettünk a Vargab lánycsapat tagjaival, majd továbbindultunk a "Fekete hegyek"-be.
Ma reggel verőfényes napsütésre virradtunk. Ennek persze a cacher nagyon örül; mehet ládát vadászni. Mire összeszedtük magunkat megjelent pár felhő az égen. Mikor a parkolóhoz érkeztünk, már szálingózott a hó. De ez sem tántorított el minket, folytattuk utunkat. A ládához közeledve már igazi téli időnk volt. Zuhogó hó és szél. A műszer sem szerette ezt az időjárást, a pontosság 15 és 50 méter között ingadozott. (persze amikor egyáltalán volt vétel) Lényeg a lényeg szerencsésen megtaláltuk a sziklafalat. Bár statikai szempontból a hóval borított avar nem éppen a legmegfelelőbb, azért üggyel-bajjal megközelítettük sziklát, onnan pedig már adja magát a cache. Még ilyen időben is gyönyörű volt a táj!
Az "elfeledett" ösvény gyönyörű. A +találása 1 kicsit nehéz. A sorompótól indultam az úton, de a kerítés sarkához csak 1 növendék ültetvényen keresztül és 1 kerítés átmászás után jutottam. Onnan a kerítést követve +leltem az ösvényt és minden simán ment. A rejteknél kicsit félve nyúltam be az üregbe, de szerencsém volt, mert jól tippeltem. Csupa ötös!
Gyönyörű hely. Elsőre azt hittem, hogy ez egy Snake láda, de nem.
Gratulálok Pupu-nak. Nagyon jó helyre rejtetted ezt a ládát. Sose jártunk még itt, pedig rendszeresen tekerünk erre.
Ezt az időjárást egyszerűen nem hagyhattam ki :) Október 28-án több, mint húsz fok és egy szál pólóban is izzadok :)
Geopupuval ugyan találkoztam már (az Árpád kilátóból vittem át a Spartacus-ösvényhez), azonban sem Pupuval sem első (de remélem nem utolsó) geoládájával nem hozott még össze a sors.
Ezen ma - részlegesen - változtattam azzal, hogy felkerestem a GCLSZ-t. A pontos leírást követve a megadott helyen parkoltam és az "elfedett" és valóban gyönyörű úton közelítettem meg a sziklát. A dobozka azonnal meglett, de nagyon tetszett a helye. A kilátás szép, az ősz gyönyörű...
Mikulás
A fotók 2007.07.08-án készültek, amikor egy mozgó apropójából újra itt jártam, ezúttal Zsuzsival.
eső előtt,közben és után. erről a helyről annyi szépet s jót olvastam, hogy már régóta meg akartam keresni. ráadásul Pupu az első kesser, akivel távolabbi ismerettséget szereztem. tartoztam ezzel a látogatással. ma inkább rövidlátó-sziklának nevezném.
én alulról, a páty-budakeszi úti sorompótol közelítettem. kb 1.35 km légvonalban. rengeteg őzet űztem, hallgattam vaddisznók röfögését.
8- -ig eláztam a vizes aljnövényzetben, de összességében nagyon jól éreztem magam.
köszi az útbaigazítás gcfehe felé!
fűkocka
Mások nyomdokain és az első sorompón át. Nem olvastam el a leírást, így nem vigyáztam a kutyára, de valahogy sokkal jobban ment neki a völgy és a sziklafal közti közlekedés, mint nekem. Sőt még a rejtekhelyet is megtalálta, igaz a dobozt nem cibálta ki...
A szikla ismeretében alternatív csak gyalogosoknak ajánlható útvonalat választottam. Az Erdőgazdaság előtti parkolótól vissza Budakeszi irányába kb. 150 méter után van az első sorompó. Onnan ösvényen indultam bal felé, és könnyen elértem a Szarvas-árkot (könnyű kis kerítés átmászás után), és végig a szép árok partján menve, még a következő kerítés előtt kell meredek ösvényen (állat, ember?) felfelé menni, és kis kaptató után könnyen megtalálható a nagyon ügyesen rejtett láda. Visszafelé a csúcsról indulva ösvényen, szekérúton, jellegfákat és a katonasírokat érinve tértem vissza.
M Ágnes
Amikor sprok már a ládánál járt, én még a tájfutó pályát bontottam (mi rendeztük az éjszakai versenyt). Mobiltelefon nélkül amúgy is alig van esély elsőnek lenni...
Én is gyakran futok erre. Most is futva a "szintösvény"-en (ami végig, kellemesen, egyenletesen emelkedik). Vissza a katonasírok felé, a Vadasparkon át a Korányi szanatórium felé.
Szép hely, jó rejtés, pontos koordináták, részletes leírás.
Kicsit ütős volt toronyiránt Freddy módra. De a kilátás fennt a víz hiányomat is pótolni tudta. Visszafelé nagyon megtetszett az erdő. Talán életmben elösször tetszett meg egy erdő. De ez az érintetlenségével és a szarvasokkal egyszerűen gyönyörű volt. Nagyon tetszik. Eddigi kedvenc erdőm. Amikor visszaértünk Freddyvel a Moszkva térre egyhúzásra megittam 1,5liter egybubis ásványvizet. Ezt Freddy is tanusíthatja. Az egy világszám volt. :)
[wapon beküldött szöveg]
Smileékat elcsaltam egy kicsit ládázni. Szegényeknek már elkezdődött a suli :-)
HuTi-nak kifejezetten tetszett, hogy nem egy városi virtuálishoz megyünk. Nemám :-))) Legalább mozgott picit...
Kicsit toronyiránt mentünk, de úgy a jó!
Tanusítom Smile beszámolóját :-)
A vadgazdaság felől jötünk fel, de kicsit elvétettük az irányt az elején így egy ideig eltartott míg rátaláltunk a ösvényre. Onnan már sima volt az út a szikláig. Nagyon szép hely.
A Budakeszi-Telki műútról indultunk naplemente környékén. Mint várható volt, rengeteg szarvast láttunk. "Hála" a vadkerítéseknek, szerencsétlen állatok nem tudtak elmenekülni előlünk. A szürkület miatt a fényképek nem igazán élvezhetők:-( A helyet már ismertem, de az oda vezető útra nem emlékeztem, így megvolt az útkeresés izgalma is. Sötétben érdekes volt lemászni a barlanghoz:-) Nagyon klassz hely, igazi geocache!
Megtaláltuk, illetve Zsolti bújt be és megvan-megvan kiáltással hozta ki a dobozt. Fél szemmel loggoltam a másikkal figyeltem ne szedjenek szét semmit. Nem sikerült, az eső kabát nem úszta meg. Tökéletesre nem sikerült, de befért a zacsijába és a ládába. A ládát én rejtettem vissza és indultunk tovább, Gcveg-hez.
Ágota, Reni, Barni, Zsolti, Öcsi, Pompi, Én
Budakeszi Vadgazdaság felől érkeztem kerékpárral. A leírásban jelzett sorompótól felfelé vezető földút kissé megizzasztott: meredek is, de főleg egyenetlen és a kerekek ide-oda csúszkáltak a vágatban. Végső soron a láda közelébe lehetett jutni 45 m-ig kerékpárral. Innen még nem is tűnt fel, hogy hol lehet a Sziklafal, de alig 20 m után előtűntek a sziklák. A rejteket adó sziklaodú egyből meglett - nagyon ötletes a rejtés. A sziklákról a kilátás nagyszerű, ezen a helyen még nem jártam. Köszönet az elrejtőnek.
Helyismeretemet kihasználva Adyliget felől nagyobb szekérutakon, biciklivel.
Találkoztam Tüdő nyomaival is. (nem hiszem, hogy más járna versenybiciklivel ilyen utakon :) )
Fenntről kb. 40m-re lehet megközelíteni.
Különben kb. 2 hónapja jártam erre és nagyon látszott, hogy ide kell egy láda.
És lám. Kösz.
Jó itt fent ücsörögni! Szép a kilátás, megvártuk míg lebukik a nap, közben egy galamb is odaszállt. Szóval nagyon idilli volt, és jól éreztük magunkat.
nagyon joo [wapon beküldött szöveg]
A "szinte elfeledett, gyönyörű" utat választottam, amelyen minden erőfeszítés nélkül sikerült a szikla oldalához eljutni. A sziklapárkányon megteendő út sem volt veszélyes a mostani időjárási- és talajviszonyok mellett. A ládát rejtő üreg hamar meglett, és azon belül a láda megtalálása is könnyen ment. Szép kilátás, jó rejtés. Köszi.
Családi kirándulásként jöttünk el ide. Amikor elindultunk, még azt hittem elsők leszünk, de látom, hogy ahhoz sokkal szemfülesebbnek kell lenni. A hely nagyon klassz. Jót ücsörögtünk a megtalálás után a szikla szirten. Először vagyok itt, pedig a környéken már sokfelé jártam, de ezt a helyet nem ismertem. Gyönyörű! Köszönet az elrejtőnek, ez tényleg egy tipikus láda-hely. A láda tartalma is első osztályú.
Még dobogó, egy éjszakai tájfutóval nem tudunk versenyre kelni. Gyönyörü környezet, szuper rejtés, láda nagyon értékes tartalommal. [wapon beküldött szöveg]
Első ládám! Reméltem, hogy én avatom fel Pupu ládáját, de megelőztek. Tájfutók - útban hazafelé éjszakai versenyről.
Kár volt korán kelnem, a tevét elvitték. Az attraktív ajándékot viszont otthagyták. Én sem tudtam volna hasonló értékű dolgot otthagyni, - estleg a hitelkártyámat pin kóddal együtt :-)) -így az attraktív ajándék maradt. Én pedig továbbindultam a Fekete-hegyen lévő dobozhoz.
Ejszakai tajfuto verseny utan mar ugyis benne voltunk az ejszakaban. Regi ismeros edzoterepunk ez.
A lada tartalma elso osztalyu, geopupu most nalam pihen egy darabig, aztan atkoltoztetem. [wapon beküldött szöveg]
N 47° 32,230' E 18° 53,489' 456 m [GCLSZ+sírok]
N 47° 31,460' E 18° 53,485' 280 m [GCLSZ+parkoló]
N 47° 31,448' E 18° 53,925' 277 m [GCLSZ+sorompó]
majd a 
jelzést, aztán a térkép alapján a GPS jeleit követve viszonylag egyszerűen eljutottunk a "Sziklafal"-hoz. Először a (fentről nézve) bal oldalon ereszkedtünk le egy párkányig, majd látva, hogy a GPS 35 métert jelez átmentünk a szikla másik oldalára. Ircsi a párkányon keresztül, én a meredek sziklafal látványától kissé megijedve inkább visszakapaszkodtam ott ahol leereszkedtünk, majd a másik oldalon ismét le. Itt már csak 6 métert mutatott a kütyü (8 méteres pontosság mellett) így elkezdtük keresni a dobozt. Szerencsénk volt, hamar sikerült megtalálni a ládát, jó volt a műholdállás. Logolás után visszamentünk a szikla felső részére, és elfogyasztottuk a magunkkal hozott elemózsiát. Láttuk, hogy a szomszédos hegy mögött esik az eső, és észleltük a zivatar vizuális és akusztikus jeleit is. Aztán hamarosan megérkezett az eső, így gyorsan elindultunk, hogy mire komolyabban elkezd esni, addigra a fák lombkoronájának a védelmébe kerüljünk. A sietségben sikerült eltéveszteni a visszavezető utat, így jókora kerülővel (és a GPS trackback funkciójának a segítségével) sikerült csak visszajutnunk a jelzett turista útra. Közben aztán elkapott bennünket a zivatar magja, és sikerült teljesen átáznunk. Nyakig sárosan értünk vissza a műútra, ott egy vízcsapnál több-kevesebb sikerrel megpróbáltuk tömegközlekedésre alkalmas állapotba hozni magunkat. :-)
, majd a 
[wapon beküldött szöveg]
