Mikroláda a torony DK-i sarkánál (a koordináták arrébb mutatnak)
A LEENDŐ GAZDA FIGYELMÉBE: A ládát ideiglenes jelleggel pótolta anettx és ha2. Ha ez a rejtek marad, a koordinátákat pontosítani kell!
A műemlék állagmegóvása érdekben jobb lenne egy másik hely, ami nem a falban van és nagyobb láda elhelyezésére is lehetőséget ad. Rejtői kreativitás szükséges, mert nem adódik könnyen rejtek.
A láda a .com-on is szerepel! Jó lenne ha egy gazda kezébe kerülne a két ládaoldal. [Ládadoki (Strombus) 2016. 10. 05.]
A ládába mérete miatt jelenleg csak picike TravelBug helyezhető.
Megközelítés
A Balatontól délre 15 km-re, a Ki-Koppány patak mentén fekvő Ádánd községtől keletre, egy szántóföld közepén áll a romos templomtorony, régi idők tanúja.
Ádánd vége táblához érve, a buszfordulónál érdemes hagyni az autót.
Innen egy kényelmes 2.5 km-es sétával közelíthető meg a templom rom. N 46° 51,279' E 18° 10,582' 113 m [GCHETY+parkoló]
Ha valaki kevesebbet akar gyalogolni, kb 500 m-t, tovább haladva a keskeny aszfalt úton, eljut a föld utas elágazáshoz, itt is van lehetőség parkolásra N 46° 51,264' E 18° 11,205' 120 m [GCHETY+parkoló 2], innen már csak 2km a távolság a ládáig.
Az alábbi ponthoz érve kell letérni az eddigi földútról és már látható is a templom megmaradt tornya N 46° 50,479' E 18° 11,775' 143 m [GCHETY+forduló]. Innen a szántóföldön/kukoricáson/tarlón (ami éppen van) át kell begyalogolni a romig. Ösvény nincsen.
A hetyei templomrom - "Törökhagyás"
A török idők előtt a környék legnagyobb és legrangosabb települése a már 1082-ben is létező Hetye (más forrásokban Ketye) volt.
A környék az Árpád-házi királyok idején a Szalók nemzetség ősi birtokához tartozott. Feltehetően először ők építtették a templomot, mely a román és gótikus stílusjegyeket viselt magán. A templomból szinte semmi sem maradt meg, de a magányos torony ma is impozáns látvány itt, a semmi közepén.
A négyzet alapú torony déli és nyugati falán román kori, kis, lőrésszerű résablakok vannak, fölöttük az emeleten nagyobb alakú ikerablakok befalazott helye látható. A legfelső szint kőkeretes ablakai gótikus átépítésről/hozzáépítésről vallanak. A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte.
A mohácsi vész, majd Buda elfoglalása után a török csapatok végigrabolták Somogy külső részét, majd 1557-ben megszállták a Balaton déli partját, katonai támaszpontként használva a Sió torkolatát. (Sió)Foknál török evezősök állomásoztak és időnként megütköztek a Balatonon a tihanyi és a szigligeti sajkás vitézekkel. A környék falvainak lakosságát portyáikkal tartották rettegésben.
Hetye a környező Árpád-kori településekkel (Ádánd, Éliás, Sövény, Pösze, Kisfalud) együtt elpusztult a török hódoltság idején, illetve a török kiűzésekor, a hosszú és kíméletlen harcok alatt. A templomot is feltehetően ekkor rombolták le.
A helyiek "Törökhagyás" néven emlegetik a helyet. (Vajon mi a név pontos eredete? Ennyit hagyott meg a török? Itt hagyták a törököt? Etimológiájára sajnos nem sikerült az interneten rábukkannom, de Ádándon biztos meg tudná mondani valaki. [Ládadoki (Strombus)])
A harcok elvonulása után a kis falvak túlélői és a Felvidékről, a Nyitra vármegyei Újlakról érkezett telepesek új falut építtettek a régi Ádándtól kicsit távolabb. Hetye köveit elhordták, nem marad más csak a torony és a falu emléke.
A templomromnál hivatalos régészeti feltárás nagyon régen, 1888-ban folyt. A templom, középkori szokás szerint, temető vette körül, így az ásatások során nem meglepő, hogy sok emberi csont, és néhány használati tárgy, pl. kőedények, vaskések, lópatkó, csatgomb, vaskapocs és egy kis ezüstérem került napvilágra.
A 800 éves templomrom a térség kiemelkedően értékes műemléke. Amatőr kincskeresők aláásásai, az alap vizesedése illetve a támfal tégláinak elhordása miatt sajnos súlyosan veszélyeztetett. Állagmegóvása, felújítása Ádánd legfontosabb, halaszthatatlan műemlékvédelmi feladata lenne, amely azonban meghaladja a település anyagi lehetőségeit.
Ládatörténet:
2004.08.02.: Viki, Geri, Krisz', TZ, azaz a totik csapat elrejtette a ládát.
2005. 09. 27.: Ládaellenőrzés.
2006. 05. 24.: Ládaellenőrzés.
2007. 01. 15.: Beteg a láda.
2007. 02. 11.: Hála Mr. Zergének, született ideiglenes megoldás a gyógyításig.
2007. 07. 17.: Újratelepítés, helyhez illőbb formában.
2008. 07. 19.: Ládaellenőrzés, ajándék feltöltés.
2008. 10. 07.: Sajnos a trükkös fúrt rejtektéglát ellopták. Ideiglenesen klasszikus műanyag csészével pótoltam.
2010. 03. 20.: Megint lába kelt.
2010. 05. 03.: Anettnori pótolta a ládát.
2015. 07. 14.: A tereprendezés idejére betegre állítottam.
2016. 06. 05.: Anettx és ha2 ideiglenes mikroládát helyezett ki.
2016. október 4. A láda több mint 4 hónapja - meg előtte is sokszor - beteg volt, a ládagazda az elmúlt években viszonylag kevés figyelmet szentelt a ládájának, a ládaoldal méltatlanul elhanyagolt, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin (Fazék)]
2016. 10. 05. A ládaoldalt átdolgozta, aktualizálta Strombus.
2019. 06. 27. A láda karbantartását átvette Spider (Barossnet GC Team)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Romantikus hely. Az idők múlnak, a templomok dacolnak az időknek! Sajnos, a láda már feloszlott ????, csak lógfüzet maradékok maradtak! Jelszó nem volt! [Geoládák v4.0.2]
[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2023.08.30 19:23 Telefonon mindent megbeszéltünk. Logbíró GYEZegzug.]
[lehet, hogy az egyik feltöltött képen lent volna a jelszó és én akkor nem láttam volna?]
Vigyázzatok, a helyszínen sok a darázsfészek... Láda sajnos nincs, saláta logfüzetet és elszórt darabokat találtunk, erősen ajánlott a karbantartása.
Nagyon jó, hogy van itt pont, különben nem tudtuk volna meg, hogy egy ilyen emlék rejtőzik a gabonatáblák között. Nekem egyből a GCUTTE helyszín jutott eszembe.
Bringás találat, szabadiból jöttünk ide két keréken.
Köszi!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.0]
"Orgona ága". Vagy a színpadi szünetet jelentő láda. Ami nincs, csak a logbook, meg az idők során szétkallódott papírdarabok. Kicsit rendbeszedem legközelebb, ha addig nem történik meg. Köszönöm a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Mikroláda nincs, csak a megviselt logfüzet volt bedobva a rejtekbe.
A mellékelt képek, egy remélt állapotmegőrző felújítás megelőző statikai vizsgálatát mutatják. A munkálatokat végzők elmondták, hogy felmerült a lehetősége, hogy kilátóvá alakítják a templomromot. Ha a felújítás megkezdődik, talán indokolt lenne távolabb rejteni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! láda sajnos nincs, a logbook is eléggé megviselt már. A helyszín és a kilátás csodás a kukoricamező közepén :) [Geoládák v3.12.10]
Teljesen véletlen találat. Jócskán rendbe kellene tenni, a rejtést... se láda, se zacskó, szegény agyonázott, megviselt logbookocska csak úgy csupaszon behajítva a rejtekbe. :(
Fogtam!
Jó az a rejtés ahogy van! A közelben ugyanis nincs olyan jellegzetes tereptárgy, ahol rejteni lehetne. Hadd legyen ez így kivétel! Mert az utolsó képek szerint nem minden papsajt:).
Meg volt fagyva az út, így személyautóval is könnyen be lehetett menni.
Csoda, hogy még ennyi megmaradt a templomból, sajnos erősen pusztul.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]
Siófoki hétvége második napján kerestük fel a ládát kitkat0123-al. Ma Balatonszabadi, Ádánd, Ságvár útvonalat jártuk be. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Érdekes a hely. A láda gyorsan meglett.
Köszönöm a rejtést!
Hurrá, megtaláltuk! Köszi
A doboz és tartalma szétdobálva, logfüzet csurom víz, tartódoboz törött, sarka hiányzik, teteje repedt.
Kocsival jól járható a földút. 500-600 métert jöttünk utána a szántásban. Szép a kilátás az északi part hegyeire.
[g:hu 1.6.7]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! :) [Geoládák v3.3.2]
Hogy a fenébe került ide a Fairy-féle minősíthetetlen görbe tollas mini doboz?
A rejtést ez húzta le annyira, no meg hogy a falban van.
Elmentünk a két gyerekkel a romhoz. Láttunk közben őzeket, de mire odaértünk a romhoz már nagyon szürkült. Nagyon tetszett a hely, sajnálom hogy ilyenekre nincs pénz és igény hogy megóvjuk a jövőnek. Kis pihenés után mentünk vissza az autóhoz. Köszönjük a rejtést!
Az ajánlott útvonalon autóval, a kukoricás szélében vezető földúton csúszkáltunk a romig. Eső utáni laza talaj és magas gaz okozott pár izgalmas pillanatot :) Tetszett a rom és a nyugalom. A láda könnyen meglett, köszönjük a rejtést.
Régóta szerettem volna meglátogatni ezt a helyet, és nem csalódtam. Nagyon megfogott a hangulata, ahogy a elhagyatottan áll a kukoricaföld közepén.
Szalonautóval is teljesen meg tudtuk közelíteni a helyet. A láda szabadon volt, kicsit megpróbáltuk álcázni a visszarejtésnél.
Köszönöm a rejtést!
Régen nézegettük ezt a helyet, de a régi logok elég ijesztően voltak, így halogattuk a dolgot és csak most, dél-balatoni ládázásunk során került megint képbe. A GPS szépen végigvitt minket gyakorlatilag a szántást végző traktoros jóindulata folytán meghagyott, jól járható bejáróig. Innen besétáltunk, bár nagy volt a kísértés, hogy bekocsikázzunk poénból a romokig. Valószínűleg nagy szerencsénk volt: a száraz idő és a vasunk magas építése tette lehetővé a gyors akciót!
A rom sajátos hangulatot áraszt, jó a leírás is hozzá! A korábbi logolon átfutva valahol nekünk is az jutott eszünkbe, hogy lehet, most is valami ilyesmi invázió előtt állunk, mint hajdan a török beszivárgás idején?
A láda a helyén volt, bár messziről virított. Sajnáltuk, hogy ide is Fairy láda van kirakva, a hely többet érdemelne! Reméljük, ha adoptálja valaki, picit több gondot fordít rá, mint egy toll félbehajtása, bár igazából valóban igen kreatívnak kell majd lennie, kevés itt a rejtésre alkalmas zug.
Visszarejtéskor apró kövekkel próbáltuk álcázni a rejteket.
Ezzel a ládával is vártam őszig, hogy a kukoricát learassák. Sajnos mire ideértem, már mélyszántás volt a helyén. Kemény voltam, átvágtam 700 m-t! A romnnál már láttam, hogy ÉK felől szekérút vezet be a templomig. Hát így jártam, majd berajzolom a tuhura ezt az utat.
Végre meglett! Nagyon régóta szerettem volna ide eljönni, de valahogy mindig kimaradt. Tetszett. És miután megtaláltam, már csak három olyan láda maradt Somogyban, ami nekem még nincs meg és most is kereshető, a legdélebbi a Sió-menti kerekezés. Ezt most gyalogosan közelítettük meg a betonos úttól: a földúton addig mentünk, amíg a távolban elő nem tűnt a rom, onnan pedig szó szerint toronyiránt a tarlón. A romnál elképzelhetetlen mennyiségű kis legyecske zümmögött, felhőjük egész visszaúton elkísért. A rendkívül értékes műemlék méltatlanul ismeretlen és gondozatlan. Reméljük, hamarosan ez megváltozik, terv már van rá!
Utolsó somogyi ládáink begyűjtésére tervezett körút. Nem bántuk meg, a Külső-Somogy dombvidéke páratlanul szép (no azért a Zseliccel nem versenyez [:-)]).
Köszönet, hogy elhoztál ide!
Maga a rom lenyűgöző. Tanú rá, hogy a török és labanc pusztítás előtt Hazánk milyen gazdag építészeti remekművekben bővelkedett.
A későbbi keresőknek: csak óvatosan a darázsfészkek miatt!
Megvan!
Ha valaki Pélpuszta felől érkezne, akkor érdemes egy terepjárót beszerezni előtte, annyira rossz az út. A hely maga nagyon tetszett, érdekes látvány a torony a mező közepén.
Köszi a rejtést!
Most drive in tudtuk a ládát megközelíteni.
Sajnos mi is csak a pótolt téglafalban lévő fehér dobozt találtuk meg. A benne lévő jelszóval nem tudtunk logolni, de a rejtőtől megkaptuk a helyes jelszót.
Köszönet érte, és a rejtésért.
ok. Bár van jelszó a mikroládában, nem az a jó :(
A második földúton közelítettük meg, ezen haladva a láda 1600 m-re van a műúttól (esős idő esetére hasznos információ). A láda körül most (és még néhány évig) lucerna van, a közvetlen közelében megérett a bogáncs, de hogy maradjon azért némi zöld is, dúsan nő a csalán. Azért nem lehetetlen küldetés:)
Szeretem az ilyen romokat, megéri ellátogatni hozzá. Köszönet az újrarejtőknek.
Érdekes a Törökhagyás név, kár, hogy a leírás nem magyarázza meg az eredetét, sőt az 1082-ben már létező Hetye még egy saját bekezdést sem érdemel meg, a leírás Átándról szól. :-(
Végre eljutottam ide is és ezzel Somogy megye jelenlegi összes ládáját megtaláltam.
Nagyon érdekes volt a telihold fényében látni a romot. Szeretem az efféle helyeket.
Az idejutással megszenvedtünk mi is, mint előttünk többen, mivel nem a leírást olvastuk, csak kinéztük a rejtő által "parkoló"-nak nevezett pontot. Ki gondolta volna, hogy ez az extrémeknek van? Ki az, aki önszántából erről közelít? Szerintem senki, csak a pont neve által megtévesztettek. Egy földúton mintegy 2 km-es zötyögés után eljutottunk a semmiig, ahonnan a rom kb. 600 m-re van, közte szántó, patak, bozót, miegymás. Ekkor még csak sötétedett, de úgy gondoltuk, erre hülyeség menni, így visszafordultunk, visszazötyögtük a 2 km-ert, majd a másik, ugyanilyen (!) minőségű földutat (hallod, kedves rejtő? - ha néha erre járnál, tudnád Te is) választva ismét zötyögtünk 1,5 km-ert, hogy eljussunk a "leállóhely" pontig, ahol "természetesen" semmilyen leállóhely nincs, a szántóföldön lehet megállni. Eddigre sajnos már egészen ránk sötétedett, így maradt a sötétben botorkálás és a gazon áttörés. "Természetesen" a láda nem a megadott koorditánátákon van, mert ott se fa, se annak gyökere nincs, csak szúrós bozót. Mintha nem én lennék az első, aki ezt leírja, kedves rejtő. :-(
A ha2 és anettx által elhelyezett ideiglenes pótládát a torony ÉK-i sarkánál találtuk meg. Írtam bele új jelszót, de sajnos a rejtő nem hajlandó átállítani. :-(
(UI: Leveleidet valóban nem kaptam meg, bár minden megtaláló elért telefonon és emilben is. A problémádat értem, sajnálom, ha egy tudottan mikroláda megtalálása nem okoz elégséges megtalálói élményt neked. Mi a tornyot szerettük volna bemutatni, nem azt, hogy milyen szép nagy ládát tudunk a látványtól 300 méternyire elásni. Ez most egy ilyen láda. Béke!)
Mivel a rejtő eddig egyik ládadoki levelemre sem válaszolt, most próbálkozom itt, hátha azokat nem olvassa, az ittenit igen:
Valamikor trükkös fúrt tégla rejtek, most jelszó nélküli mikroláda. :-( Szerinted ugyanaz a keresésélmény?
Kérlek szépen, nyolc (!) év kihagyás után végre keresd fel a ládádat és rejtsél megfelelő méretűt, minőségűt, mindnyájunk örömére. Köszönettel, Strombus
A 2015 júliusi bejegyzés szerint újrarejtés a nyár végén.
Anettx úgy gondolta nem várjuk meg a 2016-os év nyarának
végét és újrarejtettük.
Klassz, emlékezetes hely.
TFTC!
Irány a Balatonra drive-in ládagyűjtögetés ha2 társaságában csoda-klassz helyeken, esőmentes, nyári melegben.
A beteg állapotú ládát mindenképpen fel akartuk keresni. Milyen jól tettük, hogy nem hagytuk ki, mert a mai nap legklasszabb helye! Az eltűnt ládát pótoltuk egy kis fehér vitaminos kapszulával, mini logfüzettel, toll mérete miatt nem került bele. Mivel a jelszót a helyszínen nem tudtuk ezért a logfüzetbe sem tudtuk beírni. A következő kereső, előtte vagy a helyszínről ha2 kessertársat vagy engem keressen, hogy megadjuk a jelszót és bekerüljön a füzetbe.
A tornyot körbe ember magasságú szúrós, de látványos növényzet nőtte be, de azért átjárható.
A kis vitaminos doboz a torony ÉK-i falában kb. 1 méter magasan található.
Így már kereshetőre állítható a láda, hogy más is fel tudja keresni ezt a helyet.
Parkolás: a megadott parkolótól visszafelé 150 méterre ajánlott megállni, toronyiránt innen érdemes menni a ládához, mivel van egy kis patakátkelés is.
Fekete csütörtök, rögtön az első 2 ládát nem találtuk.
Már amikor közelítettünk a toronyhoz gyanús volt, hogy a leírással ellentétben fa tövében tuti nem lehet a láda. Merthogy egyetlen árva fa sem volt a környéken.
Pedig a templomtorony állat jól néz ki a szántó közepén. Ami idén épp lucerna, így a traktor keréknyomán egyszerű megközelíteni.
A hetyei templomrom körül a napokban jelentős tereprendezés folyt. Az évtizedek óta elhanyagolt környezetet a megyei műemlékvédelem, a kaposvári múzeum, valamint helyi civilek segítségével igyekszünk folyamatosan rendezni, a későbbiekben pedig további állagmegóvó munkálatokat tervezünk.
Az április 18-i faültetési akció során a terepen dolgozó önkénteseink a geoládát megtalálták - ekkor ezt a torony belsejében, egy falmélyedésben igyekeztem biztonságba helyezni. Innen azonban sajnos mára (április 22.) eltűnt...
A láda nem a megadott helyen van elrejtve, a leírás és a koordináták is tévesek. A láda a torony nyugati sarkában van elrejtve. A torony körül az összes fát kivágták, a pótjelszó is eltünt.
Egy kellemes sétával jutottunk el a toronyig, minden tetszett volna, ha a rejtő a leírást a valóságnak megfelelően módosította volna, a fényképeken is látszik, hogy a fákat már régebben kivágták, és majd egy éve már más is jelezte a változásokat, a leírás mégis maradt az eredeti...
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg] Ez volt a mai nap egyik legjobb ládája. Napsütésben de állig begombolkozva sétálni a mezőn Karácsony után. Most lucerna tábla van a torony körül, tehát kényelmesen lehet sétálni. (A földön millió egérluk de csak egy kócsag vadászgatott, hol vannak az ölyvek. Sajnos méreg nyomokat is láttunk, de talán ezek nem veszélyesk a madarakra... ???) Helyieknél rá kérdeztünk az "extrém" megközelítési módra de nem javasolták mert árkok, patakok, mocsár vannak híd nélkül, ez decemberben nem vonzott bennünket. A kényelmesebb út most szgk-val is járható, de mi kint hagytuk az autót az első leállási lehetőségnél a stufferba beállva és igazán jót sétáltunk a visszalévő 1,2 km-en. Kösz!
Köszönet a rejtésért. Még romos állapotában is érdemes megnézni ezt a tornyot - talán még sikerül megmenteni...
Csaba, a mai napon magányos GPS-nélküli ládavadász
A láda nem a leírásban szereplő helyen van!!!!
A rom falának tövében találtuk meg oda is raktuk vissza, ennek ellenére nem nehéz megtalálni. Már márciusban jelezve lett, hogy át van helyezve a láda talán illene módosítani a leírást is! Köszönjük a rejtést!
A Dunántúlra jósoltak jobb időt mára, így egy gyors újratervezés után erre a környékre esett a választásunk. Jó volt, nem bántuk meg. Az igazoló füzetemből is hiányzott ez a pont, azt is pótoltuk. Köszönjük a rejtést.
Ez afféle igazi hatásfokozó helyszín! A "semmi" közepén feltűnő romok mindig is a kedvenceim közé tartoztak. A rejteket adó fát kivágták! A láda a torony oldalának tövében található! Köszönet a rejtésért!
Jó kis meglepetés itt a torony a szántóföld közepén. Emlékeztetett a soltszentimrei Csonka-toronyra. A láda valóban új helyen található, de rendben. Köszi!
GeoPatikuS-sal közös tavaszi ládázás a siófoki konferencia alatt.
A faluból - a nagy sár miatt - egy darabig még kocsival mentünk, majd gyalog a lucernaföldön át a célig. Sajnos a ládát hosszas keresés után sem leltük meg. A pótjelszó is eltűnt a fával együtt... Az összes fát kivágták. Így végül kis hiányérzettel küzdöttük vissza magunkat a faluba.
Az utolsó 700 méteren a szántóföldön át toronyiránt - éppen ideális talaj és növényviszonyok uralkodtak. A leírást csak kellene egy kicsit finomítani ... :)
Hihetetlenül szép a környezet. Kerékpárral viszonylag könnyen megközelíthető, úgy 200 méterig. A többit gyalog kell megtenni, most már a learatott búzatáblában. A ládamegtalálása viszonylag könnyű. Megtaláltuk a pót jelszót is, de ez már nem volt egyszerű.
Igyekezetünk nem letaposni a vetést, úgy közelítettünk :-) Remek volt, tetszett, köszönjük szépen!
Utána Siófokon kis lábáztatásra kerítettünk sort és nagyot sétáltunk a parton!!
A hely megközelítése nagyon testszett. Nincs semmilyen út a búzamezőn a rejtekhez, csak néhány -talán traktor által hagyott- kis ösvény. Fél óra keresés gazban és néhány csalán csípés útán feladtam a keresést. Ha lehetséges a feltöltött képek alapján kérlek fogadd el találatnak.
18/12. Tolna-Somogy-Fejér megyei szülinapi ládatúra Gyrossal.
Útközben eleredt az eső, jól jött a kamásli, a térdig érő búzatáblában.
Érdekes hangulata van ennek a több száz éves romnak, csoda, hogy még talpon áll. Köszönöm a rejtést.
"Láda a toronytól néhány méternyire, fa gyökere mellett." A láda nagyon is a fal mellett volt közvetlen; nálam ez nem néhány méter..
Az odavezető földút vége már eléggé vacak volt, jól szétrázott mind engem, mind a bicajom.
Milyen jó lenne, ha föl lehetne menni a toronyba! :)
Kösz a rejtést!
Déli parti bicajos ládázgatás. Igen érdekes helyszín, a Sió menti kerékpárút végétől közelítve a szomszédos földúton. Szerencsére a szántás pont a legmegfelelőbb állagát adta, hogy besétálhassunk a romhoz. Furcsa elképzelni, hogy egy egész korabeli falut felszántottak az idők során. Találkoztunk már hasonlóval, oda kukoricásban vezetett ösvény.
Kicsit megkevert, hogy néhány m-re a toronytól, ezért az összes ott található csalánnal végigcsíptettük magunkat, mondtam is a gyerekeknek, reumásak nem lesznek. Amúgy a torony tök jó volt. Köszi
DDRKT Light-ra menet az útközben elérhető ládákat is megkerestük.
Az ajánlott parkolóban megálltam, majd a szántóföldön keresztül megközelítettem a tornyot. Az utam elején rögtön szembetalálkoztam egy magánterület táblával, igaz ennek jogosságát rögtön megkérdőjeleztem.
A csésze gyorsan meglett, majd körbejárta a maradványokat. Kicsit el is gondolkoztam, hogy ki és milyen céllal építette ide ezt a tornyot/templomot. Az biztos, hogy innen legalább el lehetett látni a pusztaságba.
Köszönöm a lehetőséget!
ok:-) [wapon beküldött szöveg]
Pimpi69,Aticoll,Fakakadu és Blue Mali társaságában kerestem fel ezt a ládát.A betonútról ráfordulva a földútra kicsit elméláztam és a bakhátas úton egy laza megfeneklés után leállt alattunk az autó.Leszakadt a benzinvezeték,amit Pimpi hősiesen visszarakott.Akkor még nem sejtettük,hogy később is szükség lesz a tudományára.Ilyenformán ez egy meglehetősen izgalmas ládász-élménnyé nőtte ki magát. :-))
Köszönöm a rejtést
A ládát Gábor75, Fakakadu, Aticoll, Pimpi69 társaságában kerestem fel.
Érdekes a semmi közepén egy ilyen rom, ami sajnos a pusztulásra van ítélve.
Többet érdemelne, és nem pedig körbeszántást, így még normális körülmények között sem lehet felkeresni.
Az autó amivel közelítettünk áldozata esett az út minőségének, de szerencsére velünk volt egy szuperhős, aki végig bizonyította, hogy megérett e nemesi címre:)))
Megtaláltuk! Pont naplementekor értünk oda.
Annyit azért pontosítanék a leíráson, hogy a láda nem néhány méterre van a toronytól, hanem kb. fél centire!
Megtaláltuk! Balaton-környéki 4 napos kessertúra 1/42. Szegedről érkezvén Szabadhídvég felől közelítettük meg a láda felé vezető földutat. Ezt az irányt senkinek sem javasoljuk ugyanis az aszfaltút annyira bődületesen rossz állapotban van a tankcsapda méretű kátyúival, hogy kb. 10 km/h-val lehetett haladni, és még így is féltünk, hogy leér az alja néhány helyen. Mindenképpen a leírás szerint, Ádánd felől érdemes közelíteni, az viszonylag jól járható. A bakhátas út elején tettük le az autót s onnan sétáltunk be. A termőföldön könnyű volt átkelni, mivel már betakarították a termést. Könnyed séta volt nyitóládának. Köszönjük a rejtést!
Érdekes volt. A leírás jó simán eltaláltunk. Azért nem értem, hogy lehet egy ilyen régi emléket ennyire elzárni. Egyrészt gondolom a gazda sem örül, hogy trappolnak a földjén másrészt nem lehet szabályosan bejutni. Jelenleg búza van vetve, nekünk sikerült 2x10 méter kivételével egy munkagép keréknyomában eljutni a helyszínre.
Nem tudom, hogy a láda eddig hol volt, de a fa gyökere mellett a toronytól nem messze, azt azért körültekintéssel kezeljétek. Nem írom le direkt, hogy mi a bibi, mert lehet ez a ládát óvja, De gondolkodjatok körültekintően. Ezáltal a láda valós helye és a koordináta nekünk nem jött össze.
Köszi a rejtést!
A félig fagyott földúton kb. fél távig jutottam, aztán inkább gyalog folytattam az utam. Az út bakhátas, ahogy a rejtő is irta, nem pedig kátyús...
A rom és a láda is a helyén volt. Mindig fura érzés a "nagy semmi közepén" egy ember által épített romot felkeresni, most sem éreztem másképp.
Köszönöm hogy megmutattad. Most nagyon könnyen megközelíthető, akár a romig is autózhattam volna, de inkább gyalogoltam a szántón, hogy legyen idő "befogadni" a látványt. Szeretem az ilyen helyeket, méltó párja a somolyi templomnak.
A homokos talaj miatt süllyedt a bicikli... Így kb. 2x2km tolás következett... A rom nem egy nagy szám, bár lehet, hogy annak idején fontos lehetett... Visszafelé trappolva láttam egy autót szembe jönni, de mielőtt találkoztunk volna elkezdett tolatni és visszament az útra...
Köszönjük a rejtést! Egy érdekes rom egy váratlan és méltatlanul jelzettlen helyen. Kár, hogy nem lehet felmenni a tetejére, biztos érdekes a kilátás :)
Kissé hosszú volt az oda-vissza 5 km, nagyon meleg volt aznap... A romok szépek, kár, hogy semmilyen állagvédelem nincs, a rom lassan teljesen eltűnik majd. A rejtés könnyű, kösz.
A mai nap legkedvesebb ládája. Szeretem a templomokat, a templomromokat, különös hangulatot árasztanak. Mióta találkoztam ezzel a játékkal, már tudom, hogy csodahelyek vannak akár szántóföldek közepén is, de ez akkor is a szívemnek legkedvesebbek közé tartozik.
Ajándék Diddy-maci TB a ládába!
Bringatúra Siófok-Lepsény némi kanyarokkal. Miután jót zötyögtem a dűlőúton, a bringát betettem a kukoricásba és gyalog vágtam neki a friss, de szerencsére száraz szántáson. Érdekes ez az isten háta mögötti rom, egykor biztos éltek itt népek.
Miután az útmutatás alapján a rom körül az összes fa tövét hasztalan vizslattam, megleltem a dobozt a fal aljánál egy kivágott bokor csonkja alatt.
A tornyot kb. 2,5 km-re közelítettem meg autóval. Leparkoltam, előkaptam a biciklit, aztán két keréken folytattam az utat. Földúton 300 m-ig jutottam, onnan a frissen kikelt kukoricásban kerestem egy traktornyomot, azon értem el az objektumot. A jó félméteres fű szélén letettem a járgányt, aztán gyalog be. A dobozkát pótoltam.
Eddig volt esőmentes idő, akkora zápor kerekedett, hogy "beszorultam" a boltív alá. Jó félórát vártam, mire kissé alábbhagyott.
Biciklivel vissza. Persze az addig poros út már egyaltalán nem porzott, sőt, a végén úgy néztem ki, mint egy disznó dagonya után.
Az idevezető "nagyon kátyús útnak" jelölt kátyús út valóban nagyon kátyús...
Talán a legkátyúsabb amit valaha láttam, pedig nemkevés kátyús utat láttam.
Már láttunk hasonlo állapotú kicsi tornyot.Mi rendesen eltudtunk menni a kukorica főld melett.Őtletes a rejtés!A ládába landol egy utazó ügynök!!!Jó útat kivánunk neki!!Köszönjűk a rejtést!!!Geforg és családja
Temérdek tengeri terült el a rom körül, de azért átvágtunk, most olvastam el a leírást erről a "törökhagyásról" és kiderült semmi köze Jumurdzsákékhoz, na sebaj egy újabb szájhagyomány :D Köszi!
Nagyon tetszenek ezek a határban található "kincsek". Örülök, hogy a játékkal ezt is megmutattad. A gps épp a másik facsoporthoz akart navigálni, hiába láttam a korábbi megtalálók ösvényét, inkább a technikának akartam hinni - így a keresés 2 perccel tovább tartott :) Találtam egy ott árválkodó napszemüveget is, bánkódik a gazdája után ;)
Köszönöm a játékot!
Beterveztünk pár ládát a srácokkal ebéd után a közelben,ahová még nem jutottunk el valamilyen oknál fogva,aznap 5 ládát találtunk meg pár óra alatt,aztán a srácok mentek tanévnyitóra este 6.órára,ügyesek voltak,habár mindegyik láda könnyű és gyors találat volt,élvezték a ládázást ,köszönjük a rejtést!
Csipet-csapat egy része és a Milán
A földút elég necces volt alacsony hasú kocsival. A kocsit úgy belepte a por, hogy ki sem láttunk az ablakon. A kukoricás és a torony környéke izgalmas hely. Meglepő, hogy szinte a semmi közepén magasodik a torony. Ez a találat tutira Bálinté. Kár, hogy a téglának lába kelt. Az eredeti rejtés érdekesebb lett volna. Gabó, Zoli & Bálint
A nap legjobb helye!!!Azt se láttuk a kukoricától hogy hova indulunk...erre egyszer csak előbukkan egy torony!!A gyerekeink meg nagyon élvezték a kukoricán való átjutást!:)Mindenkinek nagyon tetszett,köszönjük a rejtést!!
Mai 5. Köszi! [wapon beküldött szöveg] // Kellemes 40 fokban kerestem fel a rally-s láda után a helyszínt. Van egy hangulata, az biztos! Olyan "semmi közepe" érzés. Mondanom sem kell, egész úton egy teremtett lélekkel sem találkoztam :-)
Újabb tipikus "Ha nincs geocaching..." hely és meglepő módon két napon belül újabb láda teljesen körbeültetve most már több mint 2 méteresre nőtt kukoricával. Szerencse, hogy a gabonát mellette már learatták...
Köszönet a rejtőnek!
Nagyon szép környezet! Szuper ötlet itt egy láda, mivel valószínűleg másképp nem találtunk volna rá erre az ősi templomtoronyra. Kár, hogy történelmünk egy ősi szerves része ilyen állapotban, elfelejtve áll egy szántóföld közepén.
Mar messzirol lattam, csak a nyugati domboldalrol. Onnan viszont nincsen ut hozza. Ezert kerulni kellett. Szerencsere az eso utan nem volt annyira poros az ut es suppedos a szanto... es a kukorica is fellelegzett. Kenyelmes bringaturaba jol belefert.
Hát ez nem semmi! Egy torony a nagy szántóföld közepén. 600 méterre közelítettük meg kocsival. Onnan a frissen boronált szántón keresztül jutottunk el a romig. Így sem volt könnyű a süppedős talajon az áprilisi forró napsütésben. De ha belegondolok, hogy sárban, vállig érő kukoricában vagy friss tarlón kellett volna átvágni, úgy gondolom a legjobb időben mentünk! :-)
Érdekes feladat!
Azért eső után, vagy nyáron a kukoricában, búzában, stb. nem biztos, hogy bevállalnám.
Így, remek időben és szélcsendben, száraz földön nagyon jó kis séta volt!
700m-re parkoltunk a ládától. A patakon a megperzselődött fánál ugrottunk át. A fagyott szántóföldön kellemes volt a gyaloglás, a láda közelében sikerült felzavarni egy őzcsaládot.
Nyáron nem biztos hogy bevállalnám, föleg a Sér hegy-nél (GCSER) szerzett tapasztalataim alapján. Nagyon nem kellemes 3m magas kukoricában, folyamatosan jelet vesztő GPS-el mászkálni...:)
Megtaláltuk.Nagyon jó hely.Egészen a szántóföld széléig elmentünk kocsival,mivel elég lusták vagyunk.Nagyon gödrös az út,de a jó öreg Samara bírta a kiképzést.Az idő nagyon szép volt,ragyogó napsütésben voltunk itt.
A torony már messziről is nagyon csábító volt és nem is okozott csalódást.
Tomnak nagyon tetszett a vizesárok-átugrás, nekem meg a szántóföldi séta.
Következő állomás az Úttalan lesz:)
Új korában a ládát augusztusban, 30 fokban keresük meg BiharyG-vel, most egy kicsit kellemesebb volt a gyaloglás a szántóföldön. Imádom ezeket az elhagyatott romokat...! A rejtek gyorsan meglett, bár szerintem most már máshol van, mint ahogy emlékeimben 4 évvel ezelőttről él. Néhány perc kellett csak, no és a tökéletes leírás!:) Köszönjük szépen!
szepzsuzsi és Erika
Hát ládát nem találtam, csak egy zacsit, amiben a maradéka lehetett. Szerencsére a jelszó olvasható volt. Jó lenne pótolni, mert nem igazán hosszú életű a megoldás. A romot vizsgálgattam, amikor egy kisebb kődarab esett pont mellettem a földre, köszönte a madaraknak. Még jó hogy nem talált el. Viszont láttam jó sok nyulat és fácánt. Drive in sikerült, a rom mellett álltam meg. Örültem is neki, mert a nagy szélben már jól átfagytam az előző ládáknál.
A ládát nem találtuk, a notesz darabokban hevert szétszórva. Ajándékok sehol. Egy gumidugót találtam, gondolom, a csomagolás része lehetett. Mindezeket, plusz két bónusz ajándékot ideiglenesen egy nejlonszatyorba csomagoltam és igyekeztem gondosan elrejteni. Remélem, nem túl gondosan.
A hely gyönyörű, a templomnak varázslatos hangulata van, bár igencsak ráférne egy kis állagmegóvó javítgatás - az elmúlt néhány évben az íves falrészt megtámasztó téglapillért szorgos kezek elhordták, a fal egy része most a semmiben lóg, ahogy az a képen is látható...
Szép száraz időben találtuk meg a ládát. Nem voltunk egyedül, kicsit trükközni kellett, hogy a két fémdetektoros "kincskereső" ne velünk foglalkozzon. A nyílt terep feltűnővé teszi a keresőket. A rejtés remek, a hely szelleméhez illik.
Nagyon tetszett a rom, imádom az ilyeneket.
Két fiatal srác fémdetektorral vallatta a földet a torony körül, kisásóval felszerelkezve "régészkedtek" szorgosan. Anyám beszélgetést kezdeményezett:
- Na és találtak már valamit?
- Á, nem. Nem azért jöttünk, csak szétnézünk egy kicsit!
:)
Teljesen jó hely! Szeretem az ilyen rejtett, de érdemes látnivalókat.
Köszönöm a lehetőséget, ez a nap utolsó ládája volt, ide már csak egyedül jöttem.
Sóstói családi nyaralás ítéletidőben. Ekkor még nem esett. Nagyon tetszenek az ilyen helyek. A kényelmeskedők útját választottuk. Az aszfalt végétől így is 1,5 km-t bicikliztünk a tarlón. Nagyon tuti volt.
Ládakarbantartás, ajándék feltöltés.
Sajnos valóban kiürítették az igazi ládát.
Ezért most a valódi és a pótláda egyazon fa tövében pihen.
A hely nem elhagyatott! Környékbeli gyerekek, mezőőrök gyakran megpihennek az árnyékban. Kérem alaposan rejtsétek vissza a csészéket! A pótláda most pl. teljesen fedetlenül, a földre dobva hevert.
Méltatlanul pusztulni hagyott műemlék. Én nagyon szeretem ezt a toronyromot, jó, hogy láda is van itt. Mindjárt kettő is. :-)
De hát a vicces láda vajon miért üres, és a másik, a - szerintem - pótláda miért van arrébb, mint a koordináta mutatja? Nekünk gyanús volt e második, és az "igazit" (ami a vicces) még arrébb is tettük, mire végre gyanúnkat beigazolandó, kiderült róla igazi geoláda-mivolta. Mindazonáltal gratulálunk a rejtőnek a fantáziájáért, kreativitásáért és a rejtésért.
Bwana, Macs, Mauz
Ez a láda kicsiben olyan volt, mint a GCUTTE, azzal a különbséggel, hogy itt a patakátkelés kimaradt. Ettől függetlenül nagyon érdekes, hogy egy derékig érő búzatábla kellős közepén minden úttól távol létezik egy érdekes építmény. Nagy kihívás volt a tűző napon bemenni, de mindenképpen megérte, hiszen nagyon ötletes volt a cache, bár a végén lévő záródugó már hiányzott. Biztosan tartós marad, s sokáig kereshető lesz a láda, hiszen egy nagy őzbak őrizte a ládát. Közeledtemre elszaladt, majd megállt, s figyelte, rendesen visszarejtem-e a dobozt. Gondolom, elégedett volt, mert mikor az út és a torony között jártam visszafele félúton, az őzbak is ment vissza a doboz mellé. :-)
Az ajánlott földúton autóztunk el a torony közelébe. Majd a napraforgó és búza táblák határán sétáltunk el a toronyig. Jó sok ember magasságú szúrós valamivel találkoztunk. A láda kivitelezése nagyon nagy ötlet.
Kora délután értem Ádándra Veszprémből és gondoltuk járunk egy kicsit.Így a sétálást összekötöttük a láda megkeresésével (GPS nélkül). Az unokáim és a szomszéd kislány, nagyon nagy lelkesedéssel törtek utat maguknak a napraforgótábla mellett.Sajnos bele kellett gázolnunk a búzatáblába,mivel akkora tüskés bokrok vannak,hogy csak kerülővel tudtunk a torony közelébe érni.
Úttalan templom. Dezsavű:-)). Endúró-motorral nem volt akadály ide eljutni. Viszont ládát annál nehezebb volt megtalálni. A GPS dobálta a jelet.
nyic+Zita
Először is köszönjük a rejtő segítségét, mivel a ládát nem kerestük meg, biztonsága érdekében. Ugyanis a romnál egy csapat gyerek játszott, és nem akartuk felfedni előttük a láda helyét. Majd máskor még visszajövünk, talán nem lesz ekkora forgalom.
A javasolt két megközelítési lehetőséggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.
Hat napja, 2008.03.24-én a pélpusztai kátyús-sztrádán jövet próbáltuk a ládát először az Ádándtól kifelé eső földúton megközelíteni. A kátyús úton mindenkinek végig kellene próbálkoznia egyszer, mert történelmi élmény.
A földút valóban nagyon technikásnak bizonyult, az alacsony városi Toyota jól beragadt a sárba. Végül a kerekek alá rakott bottömeg segítségével sikerült kikrosszozni a mocsárból a műútra. Az eset megviselt minket, ezért félbehagytuk a ládakeresést és hazamentünk ebédelni.
Mai napon az ádándi buszvégállomás felől (un. "extrém" kesser útvonal) gyalogosan közelítettük meg a törökhagyást. Az időjárás szép volt, másfél óra alatt kényelmesen lesétáltuk a majdnem hat kilométeres távot.
Pélpuszta felől közelítettünk. Hát, a Pélpuszta-Ádánd műúton kirakott 60-as sebességkorlátozás tényleg vicc. 20-nál gyorsabban csak a nagy ritkán előforduló, 50-60 m-nyi viszonylag gödörmentes szakaszokon lehet menni. Ehhez képest kész megváltás volt a rejtő által bakhátasnak, és tragikusan járhatónak minősített földút. A Peugeot aztán minden, csak nem magas hasú autó, és szépen, simán elment rajta. Az utolsó 300 m-t a kétféle szántás határán, a puha földbe taposott traktornyomon tudtuk le gyalog. Éppen idejében, mert mire visszaértünk a kocsihoz, egy "szúnyog" nyitogatta a szárnyait, és a frissen zöldellő vetést kezdte valami vegyszerrel permetezni.
Az első "extrém" javasolt útvonalat nem ajánlanám. Bementünk (még az Ádánd-vége tábla előtt kell lemenni!) de az út magánterületre vezet, egy kecsketelep van ott. Ráadásul rossz is az út, s sokkal nehezebb is átjutni a szántón. A "rossz"-nak mondott út nem is volt rossz, nincsenek benne (most) nagy barázdák, normál személykocsival jól járható volt. Utána még 300 méter a szántón át. Most éppen egy búzatábla, a művelőútban mentünk, igyekeztünk nem taposni.
Ja, és még valami. Az Ádánd és Pélpuszta (-Szabadhídvég) közötti átvezető műút mint olyan, gyakorlatilag nem létezik. Sok rossz utat láttam már, de ilyet mint ez, még soha. Mintha 40 évvel ezelőtt csak úgy otthagyták volna. Azóta egy kátyúzás nem sok, annyit nem csináltak rajta. Gyakorlatilag egy végeláthatatlan kátyúhalmaz az egész, melyet néha bátortalanul meg-megszakít egy-egy kicsi aszfaltdarab. Ádánd után van ugyan egy 60-as sebességkorlátozó tábla, de abszolút felesleges, mert folyamatosan se lehet haladni az úton, nemhogy 60-nál többel. Aki egyszer átrágja magát ezen az úton, abban garantáltan megváltozik a kátyú, mint olyan fogalma...
Ok! Ez a nagyon szép rom kisértetiesen hasonlít a GCutte ( Úttalan templom ) romjához. Nekem nagyon tetszett mindkettő. A leírásban a földutak nagyon le vannak húzva. Most aszfalt ninőségű földúton lehet 300 m-re megközelíteni a rejtést a második, kényelmesebb verziónál.
Tetszenek az ehhez hasonló romok...
Szépen lehúzódtunk a földúton a kocsival,és elsétáltunk a ládához.
Valaki kocsival ment teljesen a romig :-/
300 métert nem tud sétálni az illető???
2 ládát is találtunk!!
Életem első ládatalálata! Már az aszfaltos útról láttam a tornyot. Aztán hosszú földút, aztán a GPS-em szerint út jobbra. A valóságban csak egy kolléga párórás keréknyoma volt az irányadó. A 'láda' dizájnja pedig telitalálat a hely hangulatához. Nagy élmény volt.
:-) [wapon beküldött szöveg]
Mai második úttalan tepmlomtornyom :-) Viszonylag könnyen megközelíthető: sáros, csúszós ugyan a szekérút, de az árok jó irányba vezeti a kereket.
A rejtés nagyon míves - akár egy városi falban is el tudnám képzelni.
Igazi zimankós hidegben és metsző szélben már-már a sarkvidéken éreztem magam. A ládát (üveget) sajnos nem találtam meg, bár sokat túrkáltam a hóban, így maradt a pótjelszó helyének megkeresése: Kicsit nagyobb szalagra számítottam, de azért meglett. Ebben a fagyban autóval simán el lehet menni a földúton, csak 300m-t kell gyalogolni.
A felázott úton némi csúszkálás után tudtam kijutni a mező szélébe, onnan jött a 300 méteres sárdagasztás. A rejtés nagyon tetszett, de nem csodálom, hogy esős időben nem ajánljátok :).
Remek. Klasszul látszik a kis megmaradt tófelület és a kilátás is pazar. A szántás az jó poros volt:) Esős időben nem ajánlott, mert akkor nyakig sáros lesz az ember, no meg jól elsüllyed.
Érdekes por lepte autónkat mire az ajánlott parkolóhoz értünk. Mire a ládához értünk, már lábszárunkat is... A "láda" ötletes. Az ilyenek megérdemlik az 5 pontot.
Nyakig érő szélben, dacolva a porviharral, lekűzdöttük Ciccel azt a 310 métert!
Ha lehetne a rejtésre csillagos ötöst adni, ez megérdemelné! Nagyon ötletes.
Cic ugyan tartott tőle, hogy a nagy szélben esetleg lepottyan néhány tégla, ezért nem mert közel jönni a romhoz, én azonban úgy döntöttem, hogy ami eddig le akart omlani, az már leomlott, így néhány fotó erejéig közel mentem.
Orkánszerű szélvihar tombolt éppen a Balaton mellett, amikor felkeresstük ezt a ládát. A frissen boronált földön csak úgy hömpölyögtek a porfelhők. Dacolva velük a romig közdöttük magunkat. Rövid keresgélés után a "láda" is előkerült. Valóban ötletes, gratulálok! A romhoz nagyon közel nem mertünk menni az erős szél miatt, de kissé távolabbról is impozáns látvány volt. Köszönjük, hogy megmutattad!
Kerékpáros találat.... Az előző logokban találtam... "sziget" Tökéletesen illik erre a helyre :) És a "láda"... na hát az "tökjó" Tényleg! Helyhez illő, ötletes! Gratulálok :)
Nagyon szuper. Barataink Siofokon laknak oket latogattuk meg. Nem is hallottak errol a romrol, tehat tudtunk nekik ujat mutatni hala a GC-nek.
Koszonjuk a relytest , elmeny volt.
Azt hiszem a képek magukért fognak beszélni. Combig a mocsárban. Nagyon durva helyzet volt. Utána már minden mindegy volt csak valahogy jussunk a kocsihoz. Arról hogy nyakig iszapos vagyok és ezáltal nagyon üde illatú, és menni sem tudok, ne is beszéljünk. Nem fogadja el a jelszót. Levélbe elküldöm a ládás képet. [wapon beküldött szöveg]
Kicsit későn, de írok végre itthonról is! :)
Jó zagyvaságokat írtam wap-ról, de akkor még sokkhatás alatt voltam. :)
Szuper rejtés, szuper ládával!
OFF
Elkezdtem süllyedni 1 mocsárba, aztán később már nem fényképeztem, mert Feri fogott, hogy ne lepjen el (mert elnyelt volna!! ha egyedül vagyok), én meg kapartam le a kezemmel a combomról, meg ástam ki a lábfejemről, hogy ki tudjam húzni. Hatalmas mázlim volt. Még sosem láttam ilyen bugyogó mocsarat.
Utána a kocsiig az út.. nem kivánom senkinek! A lábamon levő X kg cuccal papucsban. Uh. Bokám Xszer kiment a papucsból, közben kutyák kergettek, házakon, szőlősökön mentünk keresztül. Kész. :)
A kocsihoz érve lecseréltem a szoknyát 1 gatyóra, és nagyon-nagyon happy voltam. Még a mhelyemről hozott radiátorlábakat is kivettem, és ott vigyorogtam, mint a vadalma. (ld. utsó kép)
A vicces az egészben, hogy legközelebb másnap este ért víz, mert mentünk utána éjszakai GCzésre. :) Azt a szagot. :))))))))))))
Bocsi a hosszú logért.
Utólag nagyon jó visszagondolni rá, hogy sikeresen hazaértünk. NAGYON JÓK ezek az emlékek!!!!!!!!!
Nézegettem most a logokat, mintha 2 különböző helyen lettünk volna. ;)
ON
Bike-in cache. [wapon beküldött szöveg]
Reggeli bicajozgatás, közben pár ládikó. Nagyon jó hely, érdekes rejtés. A dobozt rögtön észrevettem, nem volt vele gondom.
Már jártam itt,... úgy 3 éve, bringával. Akkor is lenyűgözött és rabul ejtett, ahogy most is. Az ilyen helyeket szeretem. Lehet bóklászni, nézelődni. Nem zavar senki. Itt áll (még) egy templom. Vagyis annak csak a romja. Mégis oly' fenséges, így megtépázva is. A saját fantáziánkra bízza, hogy milyennek látjuk. Egykor bizonnyal falu vette körül, melynek házait már eltörölte a felszínről a kegyetlen idő. Ő még mindig itt áll... Vigyázzunk rá, hogy unokáink is megcsodálhassák. Merengésemhez Folti szegődött társamul.
Mi sajnos Szabadhídvég felől jöttünk, az ,,aszfalt" út rosszab minőségű, mint a földút, igaz, az meg poros kissé. A rom csodálatos, ahogy csak úgy van a kukoricás közepén. A láda is nagyon különleges, szóval tetszett az egész, kösz.
Sóstóról jöttünk át ide. Némi biológiai navigációra is szükség volt, ugyanis megkérdeztük, hol a törökhagyó rom. :)
A kocsi bírta.
A háttérben traktoros munka folyt, mi meg átkeltünk a megúszhatatlan kukoricás utolsó szakaszon.
Visszafele úton pont a naplamente "zajlott". Szép volt az is.
Üdv.
Vadászatunk harmadik állomása. A "nem extrém" úton jöttünk, bár a pacink talán mást mondana. Mindenesetre szorgalmasan szedte kerekeit, és bár az út nem volt épp ideális, gond nélkül eljutottunk a cél közelébe, csak a porréteg lett vastagabb az autón. Innen kezdődött a móka. A kukorica helyenként már embermagasságú, de szerencsére "toronyiránt" húzódnak a sorok. A láda megtalálása némi időbe került, nagyon tetszett a rejtés. A torony hangulatos, kár, hogy nem vezet hozzá legalább egy minden lidőben járható ösvény. Köszi a rejtést, ide sem jutottunk volna el, ha nincs a geocaching...
Bye: Adri(Szlatina) és Ati(Valen)
ok. [wapon beküldött szöveg]
Gubával mentem a kocsitól. Ő már volt itt egy hete, és annyira okos a kiskutya, hogy rögtön a rejtekhez ment, így hamar meglett.
A délelőtti biciklizés után kis autós drive-in, illetve az utolsó 300 métert gyalogoltam, de a nyomokból ítélve volt aki a búzavetésben elautózott a romig... nyilván nem kesser ;), hanem valami hmcs.
Az igazi meglepetés később ért: a "jelszó" évfolyamtársam volt :)).
Balaton koruli tura nap 1 lada 8.
Mar sotetedett, lampaval is eleg sokaig kerestem a ladat, mar azt hittem elloptak, de aztan meglett. Odafele lattunk par oziket, akik annyira lazak voltak hogy a kocsibol, jaro motorral, ego fenyszoroval is volt idom elovenni e fenykepezom es lefenykepezni oket 30 m-es tavolsagbol. Visszafele a kutyam valamit marhara megkergetett, mert logo nyelvvel jott vissza, 5 percnyi kiabalas utan. Folduton el lehet menni szinte egeszen a ladaig.
Totikkal történt előzetes egyeztetés alapján a végleges gyógyításig elhelyeztem egy mini befőttes üveget a minimális tartozékokkal. A logbook elég gyenge, bánjatok vele kíméletesen.
Koordináták: N 46 50,423 E 18 11,531 153m.
Egy fa tövében találjátok, egy fekvő facsonk alatti kis üregben, jól álcázva.
Kiraktam egy tartalék jelszó leolvasási lehetőséget is, innen pár méterre: N 46 50,421 E 18 11,531 153m: Egy akácfa szántás felöli oldalágának tövében, kb 160 cm-s magasságban egy fekete műanyagszalagon.
Üdv Mr Zerge.
Drive in túra bokasérülés miatt /2.
Szomorú hírünk van, a ládát néhány nagyon nagy bunkó úgy tűnik megsemmisítette. A képeken látható minden, amit a helyszínen találtunk, akinek van kedve értelmezni a látottakat és felhívni a mellékelt számokat, hát tegye, mi túlságosan be voltunk pöccenve. A gyönyörű idő ellenére rosszkedvűen folytattuk útunkat a Ságvári LYukas-Domb felé. A találat megvolt, a jelszó elégett! Kérjük szépen a rejtőt ismerje el találatnak.
Nekünk nem volt "szerencsénk" kukuricában :). A második földúton mentünk be, személy autóval, de egyáltalán nem volt durva, jól járható.
A torony klassz, a környezet (frissen szántott szántóföld) nem volt annyira szép. Valószínű hogy a mások által írt kukorica nehézségei ellenére is akkor érdemesebb menni.
Nagyon durva a megközelítés. 2,5 m magas kukoricásban mindent levadásztam, amit lehetett: pókhálót, szúrós mianyavaját, bogáncsot, vadkendert :) és természetesen a ládát! Nem voltam soha címerezni, de ez felért azzal. A hely érdekes volt. Most hogy logolok itt a neten még egy nagy kullancs is mászott rajtam. :(
A jelszót nem értem. Nagyon tetszett ahogy át kell vágni a kukoricáson. Ebben néha meginogtam, de ezt mindig jó csinálni. csak úgy száguldottunk. Persze nem mindenki élvezte ennyire.....
Bár a toronynak sok értelmét nem láttam.
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
Versenyre menet @david társaságában.
Kemény menet volt. Durva a kukorica, ha sűrű és magas. De azért izgalmas volt.
Én nem voltam annyira figyelmes mint Mikulás barátunk, és nem olvastam, hogy kukoricáson kell átvágni!
Ezért rövidnadrágban vágtunk neki!
:-)
A csalán és a kukorica meg is tette "hatását"!
:-))
A hely nagyon tetszett, köszi a rejtést!
Mikulás!
20 perccel kerültük el egymást!
:-)
Kecskemétről ez nem semmi!
:-)))
Sanyi, Feri Papa, Csiki san, Borisz, Ági, Gyurmi, Happy, Jani
Tudtam a leirás és a logok alapján, hogy nem jó évszakban fogok érkezni, ugyanis most van ereje teljében a kukorica. Igy is lett. A földutakkal nem volt semmi gond, kisautóval is simán autózható, még igy esőzés után is. A ládától a megadott "parkolóhelyen" bő 300 méterre áltam meg. A kukorica sorok persze nem úgy álltak, hogy könnyű legyen megközeliteni a helyszint. De ez csak a látszat volt, ugyanis befelé haladva kb. 10 méter után megváltozik a helyzet: a sorok pontosan a torony felé haladnak, igy csak végig kell "szaladni köztük". Nem volt borzasztó, talán még élveztem is. Gyerekkorom óta nem vágtam át kukoricáson. A torony kb. 100-ről már látszott. A láda rejtése nagyon jó, pár percig kerestem is, pedig nem sok hely van ott... :)
Köszönöm az invitálást, "ide sem jöttem volna el, ha nincs a geocaching"... :D
Ez valami fantasztikus hely!
Sajnos a kukorica időközben jócskán megnőtt és bár izgalmas volt átvágni rajta, de amint kiértünk kijött a szénanáthám, azóta prüszkölök, meg minden ami kell. Egyszerűen döbbenetes, hogy így a szántóföld közepén egy ilyen régi rom teljesen elhanyagolva áll...
Kár érte. A kis Csipet-csapat nagyon élvezte!
Köszönjük a rejtést!
Siófok - Pusztatorony - Hetyei törökhagyás - Lyukas-domb - Betyár-barlang - Kási-vár - Zala - Kereki vár - Kőröshegy. Országúti biciklivel, de főleg erdőben, földutakon (kukoricásban, csalánban). A száraz idő miatt szinte mindenhol lehetett biciklizni.
A "két szántó határa" nem létezik. Mindenhol 3 méter magas kukorica. Szerencsére még épp nem porzott. A vár körül meg csalán.
Kalandos volt a kukoricásban csörtetni, vakon, a GPS-re hagyatkozva. És egyszercsa hirtelen 15 méterrel előttem ott a torony.
Mivel igen felkészületlenül, mondhatni ad-hoc indultunk el a ládáért a strandról, így minden extra felszerelés nélkül vágtunk neki a kukoricásnak. Ez végzetesnek bizonyult, mert amikor kiértünk a romnál a kukoricásból nyakig porosan, akkor jött a nyakleves. Papucsban és fürdőnadrágban sehogyan sem tudtunk áthatolni a dzsindzsán. Amennyiben számíthatunk totik jóindulátára, úgy kérjük megtalálásunk elfogadását a fényképek alapján.
A jó időjárásnak köszönhetően kb. 3-400 méterre meg tudtuk közelíteni a tornyot. Az út a kukoricáson nem jelentett akadályt, pár hét múlva már biztosan nem ezt mondanánk.
Magyusz logjának hála GPS nélkül is tudtuk, merre keressük a ládát, így nem is okozott gondot a megtalálás.
A torony érdekes, kiváncsiak vagyunk, milyen lehetett anno' a templom, és környéke.
Köszönet a rejtőnek!
A "B"-variánst választottam, és leálltam az úton (amely az Ignis számára semmiféle gondot nem jelentett - most) a "leállóhely" pontnál. Nincs "két szántó határa", a tornyot az úttól egybefüggő kukoricatábla választja el. Most még csak 60-70 cm magasak a növények, és így a cél látható és a vetés kellő óvatossággal a növények károsítása nélkül is keresztezhető. Néhány nappal vagy héttel később már gondokat okozhat a megközelítés. Javaslom, hogy a megadott leállóhelyen kb. 40 méterrel túl (N46 50.488 E18 11.764) lépjünk be a kukoricák közé, itt kb. 10 méter, sorokra merőleges haladás után a vetés iránya megfordul, és a sorok között haladva pontosan a romnál köthetünk ki.
Magányos torony a puszta közepén, amit a láda egyik gazdájával együtt látogattunk meg (tisztességesen, nem segített (sokat) megtalálni). A hely messziről jól látható, amíg ki nem nő a kukorica, addig tessék sietni :) Utolsó találatunk a nap végén, jóleső kirándulás volt.
Nejem nevelkedett errefele s ez esetben velem, gyerekekkel s egy keresztgyerekemmel keresre fel e helyet. Mellesleg keresztgyerekem lelte meg e "kess"-t!
csodás a kilátás, a patakon átkeltünk, csalán bokáig, néhol térdig ért, kukorica nem volt, szóval naon jó kirándulás:) visszafele még kecskéket is simiztünk, külön élmény
Nem volt nehéz megközelíteni a romot, egyrészt mert még nincs kukorica, másrészt pedig terepjáróval voltunk. A csalán viszont jól összecsipkedett bennünket. Amúgy jó a hely.
Ezt a kesst is jó szokásunkhoz hűen Gps nélkül, leírás és fényképek segítségével kerestük meg. Térkép alapján beazonosítottuk a célterületet és a hard megoldást választottuk. Végül is így utólag nem tünt nehéznek a patakugrás.... Csak a megfelelő helyen kell átkelni. :-) Szántóföldön kinéztünk magunknak egy jópofa csapást és azon közelítettük meg az "ojjektumot". Nagyon szép napsütéses időben és kukorica nélkül egyszerű találat volt. Élveztük a dolgot és köszönjük a helyet!
A könnyebb úton sikerült becserkelni, követve egy kerékpár(?) nyomát a szántáson. Ha esik, igazán extrém oz út. Hát persze, hogy évi találta meg a ládát. Háro őz családot is láttunk, csodálkoztak, hogy kik ezek, akik itt keveregnek az ő birodalmukban. Klassz kis láda. Kössz.
Első közös megtalálásom édesanyámmal. A könnyebb úton közelítettük meg a célt. Kicsit tovább mentünk mint kellett volna, de baráti segítséggel csak megtaláltuk a földutat. Most igazán érdemes fölkeresni ezt a ládát, sem sár sem kukorica nem állta utunkat. A jel eléggé össze-vissza kóválygott a torony körül, de pár perces keresés után meglett. Anyukám nagyon örült a megtalálásnak és egy kulcstartót vételezett magának ajándékba. Visszafelé még egy őz is átfutott előttünk, amire igazán nem számítottunk ezen a környéken. Köszi az élményt!
[:1:]
Az egyik közeli faluban lakunk, és már régen terveztük a rom látogatását. A 2. úton mentünk, a 2m-es kukoricán nem volt egyszerü átvágni, de megérte! A ládát könnyen megtaláltuk :) . A hely nagyon szép! . Aratás után még biztosan elmegyünk! (ja, amúgy GPS nélkül)
A kukoricáson oda-vissza átkelés GPS nélkül esélytelen lett volna. A 300 méternyi sűrű kukoricásban, amiből egyáltalán nem láttunk ki, 1,9 km/h -s átlagsebességgel mentünk. A sűrű növényzet (főleg csalán) közti hosszú keresgélés után a rejtő telefonos segítségével meglett a láda a torony két teli oldala közötti sarka közelében. A láda nélkül, sosem jártunk volna ezen az eldugott, de szép helyen. Köszönjük!
Láda karbantartás, azaz inkább csak ellenőrzés.
Köszönet a korábbi megtalálóknak: a helyén, szárazon, épen, korrektül visszarejtve, az átlagos láda állapothoz képest jó közepes ajándék ellátottságban leledzett.
Kicsit feltöltöttem.
Az előző logokat otthon olvasgatva puhánynak tartottam a kukoricásra panaszkodókat, de a helyszínen megváltozott a véleményem; le a kalappal mindenki előtt, aki június vége után teljesítette. Ha rajtam múlna, dupla pontot adnék! A sorokon keresztbe dől a kender, amit kétoldalról az iszalag, vagy árnika csomóz a szomszédos sorokhoz. machete nélkül szinte reménytelen az átjutás. Végig attól rettegtem, mi lesz, ha jönnek az aratógépek, mert nem lett volna kétséges, ki a gyorsabb...
De ha él még a vetésforgó ősi találmánya, jövőre már nem ezzel kell szenvednetek...
utalom a kukoricast [wapon beküldött szöveg]
Hát ezt a ládát nem fogom a kedvenceim közé sorolni. A kényelmesebb pont melett nem találtam alkalmas pontot ahol ott mertem volna hagyni az autót, igy átmentem a másik kiinduló ponthoz. Első akadájként a patak állta utamat. Egy kis mászkálás után találtam egy helyet , ahol egy a patakmederbe növö fácskán sikerült átkapaszkodni a patak felett. Itt a fölém magasodó kukoricatenger állta utamat. föl alá mászkáltam de nem találtam csapásnyomot, igy nekiugrottam a GPS álltal jelzett 530 méternek. Miután nem láttam ki a kukoricásból, csak a GPS által jelzett irányra hagyatkozhattam. Megértettem, hogy miért hivják tengernek a kukoricást, miután csak mellúszáshoz hasonló mozdulatokkal lehetett előre haladni. Ahol csak kukorica volt egész jól lehetett haladni, de nőtt közte valami tüskés bogyójú gaz is, ami idönként a derekamra tekeredve visszafogott. Pluszban a parlagfű termetes példányai is tarkitották a látványt. A láda hamar meglett. A romon látszott, hogy a helyi ifjuság ide jár a fölös festékit elhasználni. Mikor átkeltem a patakon megjelöltem a helyet, igy sikerült visszajutnom elég hamar az átkelési ponthoz. a burjánzó parlagfünek köszönhetően mikor visszaértem az autóhoz már kapart a torkom, valami marta a szemem, és a bőröm is erősen viszketett, igy rohantam is haza egy gyors lefürdésre.
Hát, mit mondjak... Nem éppen allergiásokra van méretezve a kukoricás. Sajna a helikopterem meg épp éves felülvizsgáláson van, így aztán majd csak legközelebb nem kukoricázunk :-) A távolabbi út 120-as Skodával sajna szintén nem jött be. Pedig érdekes a rom. De mindenképp ajánlott ilyenkor a hosszú nadrág, vagy felkeresés előtt érdeklődni a helyi kukoricahivatalban.
Számítottunk a kukoricásra, na de hogy ekkorára megnőljön. A kocsival leparkoltunk az ajánlott ponton, majd a maradék kb. 300 métert gyalog tettük meg. Mikor elindultunk térdig ért a kukorica, de volt olyan hely, hogy a 2 métert is elérte. Kisebbik lányom a nyakamban, míg a többiek utánam libasorban jöttek.
Megnéztük logoltunk és újra a kukoricás.
Szép a torony. Jó lenne tudni milyen volt régen.
Nagyszerű időben, egy hét vizsgaidőszak után kisebbik fiammal vonattal érkeztünk Balatonaligára, hogy kerékpárral járjuk be Balatonvilágos, Balatonszabadi, Ádánd és Sárvár ládáit.
Ádándra érve kezdett durvulni a meleg, aztán jött a homokos földút - pláne! Kb. 980 m-t mutatott a műszer, amikor már látszott, hogy nincs értelme továbbmenni. Lepakoltunk, és fiam mondta, hogy megy :-).
GPS, fényképezőgép, toll, papír, matrica és PMR kézbe, nyakba, zsebbe, és indulás. Nehezen kelt át a lápon, aztán nyomult fel a dombra. Ahogy néztem, tisztára az XP gyári háttérképe motoszkált a fejemben, csak itt a dombtetőn van egy várrom is. Amikor odaért, jelezte, hogy dzsumbuly van, nem találja a ládát. Erre lázasan elkezdtem olvasni a láda honlapján a régebbi bejegyzéseket, és mondtam PMR-on a lényeges információkat. Percekig semmi, feszült csönd. Egyszer csak megszólal a PMR, hogy hány óra van. Hurrá, tehát megvan a láda. Visszafelé simán ment minden.
Tovább Sárvár felé mentünk, majd begurultunk Siófoka a jól megérdemelt fürdőzésre (sajnos ennek eleje a zoknikból, cipőkből a kalászok eltávolítására ment el).
Most a ládához vezető út kerékpárral igen jól járható volt. (Nem a nedvesség, hanem a száraz homok volt a kerékkötő.)
A Török-hagyás-nál megzavartuk a lakót (valószínúleg egy rókát), de gyorsasága miatt csak a bokor mozgását érzékeltük.
A láda magtalálása a torony első körbe járásakor nem sikerült, T.Nagy felmenőnk ötlettel kisegített.
Méd annyit. Most kukoricáson keresztúl lehet elérni a célterületet, amely még csak derékig érő. Akik később jönnek azoknak közelharcra kell számítani.
A láda rejtése tetszett, tartalma már kevésbé. Ajándékot csak hoztunk.
Kellemes séta volt így szombat délelőtt. A könnyebb utat választottuk, de az autót sajnáltam volna a nagy por miatt, így oda-vissza 3,5 km-t tettünk meg gyalogszerrel. Itt lakom vagy 20 éve, de ezt a helyet egyálalán nem ismertem. Köszönet érte! :) Azokat azért nem irígylem, akik majd augusztus táján vágnak neki a jó magas kukoricáson keresztül...
Khm.
Jóváhagytam, bár a leírás említi, hogy ebből az irányból izgalmas lehet a megközelítés:
"extrém kesserek rögtön forduljanak jobbra, és egy viszonylag jó minőségű földúton menjenek el a N 46° 50,2810' E 18° 11,1100' 130 m [GCVGKZ+parkoló] pontig, ahol leparkolhatnak a templomtól kb. 450 méternyire. A többit meglátják."
Négy napos balatoni ládakeresésünk 2. megállójaként jutottunk ide. Leparkoltunk a megadott helyen és megindultunk a rom felé. Sajnos a 3 napos eső egy széles vizesárkot képzett, amit a hossza miatt nem tudtunk megkerülni. Kérem a láda elrejtőjétől a megtalálás jóváhagyását a képek alapján. sp
Még sötétedés előtt éppen elcsíptük. (Az autó nem nagyon örült, hogy földúton kell mennie, de megtette kötelességét.) A templomrom nincs olyan jó állapotban, mint az úttalan templom. A rejteket igyekeztünk mélyebben elásni, mert túl feltűnő georakás fedte. [gps nélkül]
befi
hamar megtaláltuk az utat. a tesztautóval olvadós latyakban kb 500 m-re közelítettük meg. a láda könnyű találat volt, bár a gps a rom túloldalára mutatott.
túl feltűnő a rejtek, előttünk falubeliek logoltak, véletlen megtalálás.
kicsit jobban lett álcázva.
Ronda, olvadó hóban haladtunk a cél felé. Láttunk kesserevő-rém nyomokat, de a találkozást szerencsésen megúsztuk. Szörnyen feltűnő a rejtek, reméljük megmarad.
Szerbiában már hallottunk a ládáról, magától a jelszótól :-)
Balatoni karácsonyfaültetésről hazafelé menet jöttünk ide. Gyönyörű napsütéses időben, naplementekor kerestük meg a ládát, szerencsére a sár sem volt túl nagy. Az extrémkesser útvonal teljesen ki van járva, bár mint kiderült, nem kesserek, hanem vadak által.
Loggolni sajnos nem tudtunk, mert a ládából hiányzik a toll! Vigyetek!
Esőkessing. A falu végén tovább mentünk egyenesen a műúton, majd a földút becsatlakozásánál parkoltunk. Innen aztán bele a ködbe..... Kb. 1 km után előtünt a rom, de a szántóföldön akkora volt a sár, hogy nem lehetett átvágni, kerülni kellett. A láda azonnal megvolt, kilátszott a zacsi a rönk alól. Egy siófoki iskolás csapat néhány nappal korábban véletlenül megtalálta, de visszarejtették.
Tihany-Szamárkő-Töreki-Ságvár-Hetye-Tihany útvonalon közelítettem bringával. Ha egy helyre lehet mondani, hogy Isten háta mögötti, na hát ez akkor ez az. Nem is tudom, hogyan lehet egy ilyen helyre ráakadni. Hát, geocaching nélkül soha. Amikor közelítettem a földúton (homokúton), nagyon féltem, hogy a jobb oldali naprafogótáblának sosem lesz vége, így abban kell bemenjek. De vége lett, a sok-sok kenderrel együtt...:-) Könnyen meglett a láda. Visszafelé Tihanyba pedig Siófokon át mentem, a kompot meg lekéstem ígyhát volt még plussz 40 percem Szántódon...
Bár remek reklám lenne a kessnek, de mielőtt a Nemzetbiztonsági hivatal és a drogdílerek versenyt futva rástartolnának a helyszínre meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint azok a vadkenderek egyszerű mezei termesztett kender növénykék, talán az előző vetés beérett magjaiból keltek ki. Persze vadkendert még csak képről láttam, lehet hogy tévedek...
A hely természetesen nagyon emlékeztet a somogyvámosi Pusztatoronyra, bár messze nincs olyan jó állapotban. A keresés annál szórakoztatóbb volt, hárman közel fél órán át kerestük, míg végül telefonos segítséget vettünk igénybe (köszi), mert nem tűnt olyan komplikáltnak a helyzet, hogy ne találjuk meg. Pedig jó a rejtés, a műszer igen pontosan mutatta a pár méteres körzetet, a jelölő-takaró rönköt az első mozdulatokkal emeltük meg, aztán függetlenül is, többször is. Talán a megelőző visszarejtés volt kicsit túlzó, amennyiben fűvel-gazzal még a rönk alatt is olyan alaposan szimulálta a természetes állapotot, hogy végül csak telefonos célra irányítással turkáltuk meg a szükséges mértékben.
A földön az embermagasságú napraforgók között-mellett általam soha nem tapasztalt mennyiségű és méretű, 2.5 m magas vadkender virít. A napraforgó szerintem csak fedő-tevékenység. ;-)
Ja, és végül a füzet belső borítóján annyira lekötött a kézzel rajzolt családi fénykép, hogy a jelszót elfelejtettem megnézni, és ez már csak távol derült ki.
Kérem a rejtőt, fogadja el megtalálásomat!
Idei Balatoni nyaralásunk 10. geoállomása. Ezen a délutánon sem lehetett igazán strandolni, hát újabb kirándulás a környékre. A szántóföld szélén parkoltunk, majd toronyiránt a tarlón kereztül (a szomszédos napraforgó táblán kapitális méretű vadkenderek szöktek az égbe; még szerencse, hogy erre éppen egyikünk sem allergiás). A romok környékén egy darabig elkeresgélgettünk (közben Gergő csak rendületlenül a betűket falta), mire a láda előkerült. Aztán kissé alaposabban is felfedeztük mind a romokat, mind a környéket. Élveztük a hely nyugalmát (közben Gergő csak rendületlenül a betűket falta). A kocsihoz visszatérvén egy biciklis párossal futottunk össze, sporttársaknak gondoltuk őket, de tagadták, hogy bármi közük lenne a geocachinghez. Ide se jöttünk (találtunk) volna el a geocaching nélkül!
Freddyvel útban Lentiből Veszprém felé. Kedvenc képem itt készült: a "Freddy megy" címet adtam neki. Szeretem az ilyen "úttalan templomokat", az első ilyet (az ilyen nevű geoládát) is Freddyvel kerestük meg.
Egyszerűbben is megoldhattuk volna! Rá kellett ébrednem, hogy nem szabad vakon bízni a NaviGuide-ban, mert közel sem tökéletes. Automatikus útvonalat terveztettem vele, és szépen el is vitt egy kis kirándulásra, Nagyberénybe és Pélpusztára, így vagy 20km-rel többet autózgattunk a szükségesnél. A java azonban csak ezután következett, mivel az extrém útvonalat választottuk, a jobb autós járhatóság okán. Az autós résszel nem is volt gond, de ami utána jött, az tényleg brutális volt. Fülig érő sűrű csalán, temérdek pók, szúrós nővények, süppedős tarló és ez még a kellemesebb része volt. A többit meglátjátok! A hely elég bizarr messziről, ahogy egymagában áll a tarló közepén. A rejtés elég jó, csak véletlenül botlottam bele, amikor éppen nem is keresgéltem. Olyan igazi isten háta mögötti hangulata van. A doboz igen gazdagon meg volt rakva ajándékokkal. Jó lenne, ha ez az állapot a későbbiekben is fennmaradna.
Harmadiknak még felfértem a dobogóra.
Én a falu után 500 m-re lévő dűlőutat választottam, és bemotoroztam a romokig. Az út kissé érdekes, de csak a néhol mély homok miatt, ez persze csak a motorra igaz. A rom nagyon érdekes és könnyen megközelíthető.
Úgy indultunk, hogy első éjszakai cache + első 1. láda, mivel este 10-kor még 0 volt a találatok száma. Törpéék megelőztek, 2. helyre szorultunk. A láda a sötét ellenére gyorsan meglett.
tommeli+Roland+Tibi
Munka közben csak az új ládák nevére pillantottam, csak ebéd közben vettem észre, hogy az egyik itt van a szomszédban...
Pár éve láttam már messziről ezt a romot (találtam is egy akkori légifotót, látszik rajta a rom is), akkor is feltűnt, hogy út nincs hozzá. Ez azóta sem változott, de hála a leírásnak, viszonylag könnyen meg tudtuk közelíteni. Maga a láda már jobban elbújt, de kis keresgélés után meglett. Érdekes hely, csak így déltájt kissé meleg :)